Akadnak olyan nők, akik igazán komolyan belelendülnek a sportba. Hosszú kilométereket futnak, nagyon keményen edzenek, majd jön egy pillanat, amikor a normális esetben óraműpontosságú menstruációs ciklusuk egyszerűen összezavarodik, és egyre rendszertelenebbé válik. A probléma hátterét és kezelési lehetőségeit Dr László Dániel, a Róbert Károly Magánkórház szülész-nőgyógyász, endokrinológus szakorvosa magyarázza el.

Ez a jellegű vérzészavar milyen mértékben van összefüggésben azzal, hogy ki mennyit vagy milyen intenzíven sportol, adott esetben fut?

A nagyon intenzív testedzés és az emellett történő koplalás együtt képes ezt a problémát kiváltani

Nem teljesen független a mozgás intenzitásától, de önmagában a futás kevés ennek a jelenségnek a kialakulásához, melyet egyébként leggyakrabban balett-táncosoknál figyeltek meg. Tudományos cikkek szerint egyrészt a nagyon intenzív testedzés, másrészt az emellett történő koplalás vagy igen energiaszegény étrend együtt képes ezt a problémát kiváltani. Arról van szó, hogy a nagy mennyiségű energiavesztés, és a kisebb mennyiségű energiabevitel miatt egy negatív energiamérleg keletkezik. Ezt a szervezet éhezésnek fogja érzékelni. És ennek következtében az agyalapi mirigy leállítja azokat a funkciókat, melyekre aktuálisan nincs szükség, hogy minél tovább fenn tudja tartani a létfontosságú szervek működését. Ez elsőként a nemi szerveket érinti, ami nőknél különböző mértékű ciklus zavarokban nyilvánul meg.

Az agy tehát úgy értékeli ezt az állapotot, hogy a szervezet nem alkalmas a baba befogadására, ezért a hormonok segítségével gyorsan leállítja a peteérést?

Valóban ez történik. Az evolúciós ok: éhező állat ne essen teherbe, hiszen az veszélyeztetné az életét. Mindezért az agyalapi mirigy a felelős, hiszen ő a hormonrendszer karmestere. Hozzá érkezik a visszajelzés az összes belső elválasztású, tehát hormontermelő mirigytől. Ezen felül az idegrendszertől is kap információkat, és ez alapján tud hangolni. Több jele is van, amikor éhező üzemmódba kapcsol a szervezet. A nemi hormonok szintje csökken, míg a mellékvese hormonszintje emelkedik. Az alapanyagcsere jelentősen lelassul, sőt az egész ember lelassul.

Elég sokféle módon mutatkozhat meg a nemi hormonok változása. A pecsételő vérzés és a teljes kimaradás mind ide tartozik?

Így van. A vérzészavarnak, amit az éhező állapot eredményez, elég széles spektruma van. Az enyhe fok a sárgatest elégtelenség, amikor a hölgyek azt veszik észre, hogy a menstruációt megelőző pár napban már pecsételgetés van, nem úgy jön meg a vérzés, ahogy megszokták. A másik véglet pedig a teljes vérzés hiány, ami alatt a 3 hónapnál hosszabb távú vérzéskimaradást értjük.

Befolyásolja a mozgás, a futás intenzitása, hogy mennyire komolyan jelentkezik a vérzészavar? Tehát egy ultramaratonistát jobban érint, mint egy rövidebb távokat futót?

A balerináknál 75 %-ban, míg a nagyon intenzíven és hosszú távot futók felénél fordul elő a cikluszavar.

Valamelyest minden bizonnyal hatással van rá, de nem a mozgás fajtája a számottevő, hanem a mozgás és a táplálkozás összehangoltsága. Ezt onnan tudjuk, hogy felméréseket végeztek olyan sportoknál, ahol az energiabevitelt alig korlátozzák (pl. kerékpározás, úszás), és kiderült, ott sokkal ritkább ez a jelenség. Míg olyan tevékenységeknél, ahol a testsúlyra nagyon odafigyelnek, kifejezetten jellemző ez a probléma. Egy felmérés szerint a balerináknál például 75 %-ban, míg a nagyon intenzíven és hosszú távot futók felénél fordul elő a cikluszavar.

Milyen következményekkel jár hosszú távon, ha egy sportoló nem vesz tudomást erről a gondról?

Tudni kell, hogy ez az állapot elég veszélyes. Itt ugyanis nemcsak arról van szó, hogy a vérzészavar esetleg zavaró, hanem több komoly kockázata is van. Lássuk be, hogy a nemi működés leállása fiatal hölgyeknél nem egy élettani állapot. Hangulat ingadozást, kedély vesztést idézhet elő, majd idővel a teljesítőképesség leromlását is okozhatja. A másik veszély, hogy ez az állapot igen gyakran végződik valódi táplálkozási betegségekbe. Kimutatták, hogy az éhező állapotban sportoló nők mintegy 25 százaléka lesz anorexiás, kisebb százalékban bulémiás. A harmadik, s egyben hosszú távon a legfontosabb szempont, az a csontritkulás kérdése. Nőknél a csúcs-csonttömeg úgy 30 éves korra alakul ki. Ennek kialakuláshoz szükség van a rendszeres mozgásra, és ugyanúgy szükség van a tüszőhormon meglétére.

A teljes cikk a Futásról Nőknek oldalon olvasható.

(fotó: Shutterstock)