Az olvasmányos kiadványban közismert magyar személyiségek és kevésbé ismert, tanulságos életet élő emberek osztják meg a családdal kapcsolatos emlékeiket, gondolataikat, történeteiket.

A második kötetet az elsőhöz hasonlóan Novák Katalin köztársasági elnök szerkesztette, és minden egyes történetet személyes ajánlásával látott el.  

Az „…Ami a miénk” 2. – Ötvenen a családról kötetben meglepő őszinteséggel vallanak a szerzők a családi kötelékeikről, arról, hogy milyen meghatározó szerepet tölt be az életükben a család.  

A kötet címe Novák Katalin kedves idézetéből, Simone Weiltől származik: „Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk.”  

– Ez az idézet számomra nagyon kifejező. Mert mi is jellemző ránk, emberekre? Először irigyeljük a másikat azért, amije van. Ha tovább lépünk, akkor szégyelljük magunkat azért, amink nincs. Később örülünk annak, ami megadatott, és végül megtanulunk vágyakozni azután, amink van – magyarázta az idézet üzenetét a köztársasági elnök.  

Novák Katalin a könyvbemutató beszélgetésen felidézte: két évvel ezelőtt született meg az első kötet, és már nem sokkal utána gondolkodott a folytatáson, attól kezdve ezt is szem előtt tartva beszélgetett a találkozásain.  

– Igyekeztem olyan embereket felkérni, akiket sokra tartok, akiket úgy érzem, hogy érdemes jó példaként állítani mások elé. Célom volt az is, hogy a kötet megmutassa: a család sokkal bonyolultabb és gazdagabb, mint az az ideális állapot, amit például a reklámokban látunk. Ezért tudatosan választottam olyan szerzőket is, akik nehézségekkel élnek, vannak, akik nagycsaládosok, és olyanok is, akiknek nem adatott meg a gyermekáldás – mesélte Novák Katalin.

– A boldogság annyiféleképpen tud utat törni magának, és nem csak egy recept szerint történhet –fogalmazott, hozzátéve: óriási élmény volt számára olvasni ezeket az írásokat.

– Az egyik szerző elmesélte nekem, az írás rávezette arra, hogy lássa, kívülről nézve milyen irigylésre méltó az élete – és talán megtanult egy kicsit vágyakozni azután, ami már az övé – osztotta meg személyes élményét Novák Katalin. 

A könyv szerzői

 

A köztársasági elnök beszélt az általa „sámlis” történeteknek nevezett írásokról is.  

– A beiktatásomkor azt mondtam, hogy leülök a sámlira és meghallgatom azokat, akiknek a hangja nem hallatszik el messzire. Azóta is igyekszem ehhez tartani magam, és meghallgatni őket. Örülök az olyan kincseknek, amelyekre egy kisebb, helyi közösség hívja fel a figyelmemet. Ezeket a történeteket „sámlis” történeteknek hívom, amelyek szintén helyet kaptak a kötetben – fejtette ki.  

Mint mondta, ezek a történetek sokszor olyan emberekről szólnak, akik mélyszegénységben élnek, és nehézségekkel küzdenek.  

– Úgy gondolom, hogy köztársasági elnökként kaptam egy reflektort, amivel a fényt rávezethetem azokra is, akik kevésbé látszanak. Ám azt is tudom, hogy amikor később elkerül onnan a reflektor, akkor még sötétebb lesz a sötétség. Éppen ezért érzem ennek a felelősségét, és igyekszem nem magukra hagyni azokat, akikkel találkoztam. Felelősséget érzek értük. Ha valaki megfogta a kezemet, azt nem engedhetem el – fogalmazott Novák Katalin.