Az örökbefogadási feltételek módosításának köszönhetően ma Magyarországon, ha egy pár úgy dönt, hogy gyermeket fogad örökbe, jó esetben már 9-10 hónap után teljes családként élhetnek – erősítette meg a csalad.hu-nak dr. Both Éva, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat szakmai-koordinációs igazgatóhelyettese.

– Attól a pillanattól él a párok örökbefogadási szándéka, hogy jelentkeznek a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál és benyújtják az örökbefogadásra való alkalmasságuk vizsgálata iránti kérelmüket – magyarázza az első lépéseket a szakember. – Majd elindul egy folyamat: a párok felkészülésére, felkészítésére, az alkalmassági vizsgálatukra a jogszabály 60 napos határidőt ad a szakszolgálat számára. Tehát legkésőbb a 60. napon kell elküldeni a szakszolgálati javaslatot a gyámhivatalnak. Ott megkezdődik az örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása, amelynek elteltét követően valóban tartható a 9-10 hónap, és családtaggá válhat a gyermek. Az örökbefogadás engedélyezéséről – a gyermek és a számára kiválasztott család kölcsönös megismerkedését követően, az egybehangzó kérelmek alapján – a gyámhatóság dönt.

Vízválasztó beszélgetések

Ahogy általában az emberek, úgy az örökbefogadásra jelentkezők is sokfélék. A házaspárok eltérő felkészültséggel, elképzelésekkel érkeznek a szakszolgálathoz.

– Mi azt vállaljuk, hogy a tájékoztatás után végigvisszük a leendő szülőket a folyamaton – folytatja dr. Both Éva. – Az első kérelemfelvétel alkalmával biztos, hogy megkérdezi az örökbefogadási tanácsadó, hogy milyen gyerekre vágynak a jelentkezők, milyen elképzeléseik vannak arról, hogy kit fogadnának örökbe.

A szakember hangsúlyozza, hogy bármelyik lépésnél fel lehet tenni újabb kérdéseket, meg lehet változtatni az elsőként tett vállalást. Tapasztalatai szerint leginkább a pszichológussal történő találkozás és a kiegészítésképpen szabadon választható felkészítő tanfolyam az a pont, ahol nagyot tud változni az elképzelés a vágyott gyermekről.

– Arra is van mód, hogy a párok újra végiggondolhassák és újra tudatosítsák magukban a szakemberekkel átbeszélve, hogy pontosan milyen gyerekre vágynak – hangsúlyozza.

Az igazgatóhelyettes elmondása szerint a szakszolgálati javaslat a beszélgetések eredményeként már úgy kerül a gyámhivatal elé, hogy meghatározzák, milyen életkorú, milyen nemű gyermekre vállalkoznak a jelentkezők, hány gyermeket szeretnének, tervezik-e testvérek örökbefogadását.

– Rögzíthető az is, hogy elfogadnak-e a párok eltérő szükségletű, egészségi állapotú, vagy valamilyen fejlődési elmaradással küzdő gyereket – teszi hozzá dr. Both Éva.

„Az örökbefogadás minden családra vágyó gyermeknek segít”

A nagy statisztikai kimutatásban ugyan még nem jelentkezik markánsan, de a gyermekvédelmi szakszolgálat szakembereinek tapasztalatai szerint látszik az elmozdulás a társadalmi gondolkodásban, ezáltal a gyermekre vágyó szülők elképzeléseiben is, és az örökbefogadás ma már nem csak az újszülött gyerekeknek ad új esélyt.

– Fontos kormányzati és egyben szakmapolitikai törekvés is, hogy úgy gondolkodjunk az örökbefogadásról, mint a gyerekek sorsrendezéséről, egy gyermekvédelmi kérdésről, egy gyerek családba juttatásáról – hangsúlyozza dr. Both Éva. – A munkatársaim nagyon pontosan fogalmaznak, amikor azt mondják: a gyermekeknek keresik a családokat, és nem fordítva. Nem csak a biztos származással bíró és teljesen egészséges gyerekeknek van szükségük szerető családra.

Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat szakmai-koordinációs igazgatóhelyettese úgy látja, hogy az örökbefogadás a gyermek és a gyermektelen, vagy már gyermeket nevelő, de amellett örökbefogadni szándékozó házaspárok számára is esélyt biztosít a saját családban élésre, vagy nagyobb családdá válásra.

– Ebben nagy szerepe van annak, hogy az információk könnyebben hozzáférhetők, s a családok vállalják és elmondják, hogy eltérő élethelyzetű, szükségletű, vagy egészségi állapotú gyermeket fogadnának örökbe. A roma származású gyerekek örökbefogadásánál is érezhető az elmozdulás, ez megjelenik a napi gyakorlatban, a kérdésfeltevésekben is – világítja meg a szakember.

Nyíltan vagy titkosan?

Kizárólag a Gyermekvédelmi Szakszolgálat körében lehetséges örökbefogadási forma a titkos örökbefogadás.

– Titkosnak mondják, de mi, szakemberek nem nagyon szeretjük ezt a szót, mert minden örökbefogadás egy nyitott történet, a gyerek számára mindenképpen – pontosítja dr. Both Éva. – A folyamat azért nevezhető titkosnak, mert az örökbefogadó és a vérszerinti szülők nem ismerik egymást.

A másik lehetőség a nyílt örökbefogadás, amit nemcsak a szakszolgálatok, hanem civil szervezetek is végezhetnek.

– Az ő feladatuk, hogy a náluk jelentkező, krízishelyzetben lévő, várandós kismamáknak segítséget nyújtsanak, elsősorban olyan segítséget, ami a gyerek neveléséhez, a szülő és a gyerek együtt tartásához szükséges. Csak másodsorban céljuk a közvetítés abban az esetben, ha a szülő olyan döntést hoz, hogy más nevelje fel a gyermekét.

Dr. Both Éva szerint az örökbefogadásra jelentkezők mindkét formára nyitottak, de ezt a kérdést is a gyerek szempontjából érdemes feltenni.

– A gyereknek az az érdeke, hogy azoknak a felnőtteknek, akik az ő sorsában szülőszerepben voltak, lesznek és maradnak, legyen valamilyen tudásuk egymásról, legyen egy egyezség köztük. A szakemberek ezért már a krízistanácsadás folyamán, minden esetben felhívják a figyelmet arra, hogy van lehetőség a nyílt örökbefogadásra, arra, hogy a vér szerinti szülő végiggondolhassa és megismerhesse azt a családot, amelynek a hozzájáruló nyilatkozatát megadja.

Az igazgatóhelyettes hozzáteszi, hogy a titkos örökbefogadás mindig egy gyermekvédelmi történet, azt is jelenti, hogy a vér szerinti szülő nem tudott szembenézni a döntésével, és az ő határozott kérése a titkosság.

Felkészülés, tanfolyam

Az igazgatóhelyettes tapasztalatai szerint az örökbefogadást tervezők szeretik igénybe venni a felkészítő tanfolyamot.

– A felelős örökbefogadók a tanfolyamokat el is végzik, és egészen jó visszajelzések érkeznek, ez a típusú képzés az, amire az emberek szeretnek eljönni. Nagyon jól megkomponált, és tudatosan, pontosan, nagyon korszerű eszközökkel, módszerekkel végzett négynapos tanfolyamról van szó, ahol kapcsolatokat is ki lehet alakítani hasonló helyzetben lévő párokkal, családokkal – ez gyakran meg is történik. Ezeknek az alkalmaknak van egy nagyon komoly önismereti hozadéka is, elindít egy lelki munkát, alapvető kérdéseket vet fel, segít átgondolni, hogy ki is vagyok, hol tartok…

Dr. Both Éva elmondása szerint felkészített szakemberek vezetik a tanfolyamokat, nagy tapasztalattal bíró pszichológus és szociális munkás végzi a képzést.

– Ők a konkrét esetek, információk hiteles forrásai. Sokszor érkezik olyan visszajelzés utólag a szülőktől, például a kötelező utánkövetések alkalmával, hogy nagyon nagy bajban lennének, ha a felkészítő tanfolyamon bemutatott filmrészlet, eset, reakció nem jutott volna az eszükbe egy adott pillanatban.

– Örökbe fogadott gyermekként nem könnyű felnőni – hangsúlyozza dr. Both Éva. – Biztos, hogy lesznek olyan pillanatok, amikor kell a felkészültség és a tudatos szülői jelenlét egy-egy helyzet megoldásakor, erre tanít a felkészítő képzés. Az itt kialakult szülőcsoportoknak is megtartó ereje van. Sokkal egyszerűbben birkózik meg a nehezebb pillanatokkal egy szülő – bármilyen gyermeket is nevel, vérszerintit, vagy örökbefogadottat –, ha vannak hasonló helyzetekkel szembesülő szülőtársai is.

Székely Zsuzsanna pszichológus, a Mózeskosár Egyesület elnöke közel 40 éve dolgozik az örökbefogadás érintettjeivel. Az alábbi videóban arról osztja meg a gondolatait, hogy mi mindent érdemes végiggondolni mielőtt örökbefogadó szülővé válunk.

örökbefogadáscsaládkisgyermekörökbefogadás népszerűsítése