Novák Katalin megerősítette, hogy a 25 év alattiaknak szól majd az szja-mentesség, az érintettek jövő év elejétől érvényesíthetik a kedvezményt. A tavalyi év elejétől élő, négy- vagy többgyermekes anyák szja-mentességéhez hasonló koncepcióról van szó, ami a fiatal felnőttek jövedelmében havi 22 százalékos emelkedést fog jelenteni. A tárcavezető szerint a korosztály alapbéréből kiindulva az szja-mentességgel akár évente félmillió forintot is megtakaríthatnak majd az érintettek. Úgy fogalmazott: ennek a korosztálynak a támogatása eddig a kirakós hiányzó darabja volt. Születéstől kezdve sokféle állami támogatásban részesül minden magyar, majd később a CSOK-tól a Babaváró támogatásig rendelkezésre áll a családtámogatások teljes arzenálja. Miközben sok fiatal felnőtt a húszas évei első felében még nem találta meg a párját, nem áll készen a családalapításra, ugyanakkor már önálló életet kezdene. Ebben a szakaszban segíti majd őket a 25 év alattiak adómentessége.

A családi pótlék megduplázását szorgalmazó, tavasszal indított petícióval kapcsolatban Novák Katalin kifejtette, hogy a magyarok többségének elvárása, hogy továbbra is kössék munkához a családtámogatásokat. Az kapjon, aki kiveszi a részét a közös teljesítményből. Hangsúlyozta: a kormány a családi pótlék emelése helyett bevezette, majd duplájára emelte az adókedvezményt, és jött például az ingyenes étkezés, az ingyenes tankönyvek vagy épp az Erzsébet-táborok.

Arra a felvetésre, a gyes intézménye komoly hátrányba hozza a nőket a munkaerőpiacon a miniszter úgy reagált: július 1-jétől emelik a csecsemőgondozási díjat, így a szülés utáni első fél évben sokkal több marad a korábban dolgozó nők zsebében, mint eddig. Sőt, a korábbi keresetüknél is többet visznek majd haza támogatásként. „Én is tudom, mennyit árthat a női önbecsülésnek, amikor az embernek évekig nincs önálló keresete, és milyen több év kihagyás után visszatérni a munka világába.” Hangsúlyozta, nem hisz a „társadalom mérnökösködésben” sem. „Mi nem szabjuk meg, hogy ki milyen életformát választva mennyi időt töltsön otthon a gyerekeivel. Hagyjuk meg mindannyiunknak a döntés szabadságát!” Szavai szerint a rendszer inkább arra ösztönöz, hogy az édesanya menjen vissza dolgozni. Erről szól például a gyed extra, a nagyszülői gyed, akárcsak a folyamatos bölcsődeépítések, ahogy ma már ugyanúgy lehetőség az apukák otthon maradása is.

Novák Katalin az elmaradások és hiányosságok között említette a rugalmas munka kultúrájának erősítését, beleértve a távmunkát, a részmunkaidős foglalkoztatást, a csúsztatott munkavégzést vagy a job sharing műfaját (állásmegosztás, amikor egy teljes munkaidős állást két személy tölt be – a szerző). A tárcavezető szerint eddig hiába próbáltak ösztönzőket adni, komoly anyagi támogatást biztosítani például munkahelyi bölcsődék létrejöttéhez, süket fülekre találtak.

A családokért felelős tárca nélküli miniszter beszélt arról is, hogy jelenleg közel kétezer gyermek vár örökbefogadásra a gyermekvédelemben, és ennél több család szeretne örökbe fogadni. A 2019-es volt az első olyan év, amikor részben a határidők lecsökkentése miatt több gyereket fogadtak örökbe, mint ahány bekerült a rendszerbe. Novák Katalin elsődleges célkitűzésének nevezte, hogy az örökbefogadásra váró gyerekek számát a lehető legkisebbre csökkentsék.