Az új felvételi pontszámítási rendszerben a felvi.hu adatai szerint a Budapesti Corvinus Egyetemen például egy B2-es (középfokú) komplex nyelvvizsga 30 pontot ér, a C1 (felsőfokú) komplex pedig 40-et. Az ELTE-n 28 pontot számítanak be egy középfokú nyelvvizsgáért, a felsőfokúért pedig 50-et.  

– Az általános iskola 5. osztályában kezdtem el angolt tanulni, az a célom, hogy legalább egy középfokú nyelvvizsgát le tudjak tenni az érettségiig, de egyébként is fontosnak tartom, hogy beszéljek angolul.  Ez szerintem már alapkövetelmény, és nekem focistaként a sport területén is hasznos – mondta a csalad.hu-nak a 11. osztályos Barnabás.  – Minden nap van angol órám az iskolában, de heti egyszer különórára is járok. A második nyelvnek az olaszt vettem fel a gimnáziumban, abból is szeretnék majd középfokú nyelvvizsgát tenni. Az angolt még az értettségi előtt szeretném megszerezni, az olaszt valószínűleg majd csak később, ha tudok rá időt szánni. Tájékozódtam már valamennyire az egyetemi követelményekről, és azt látom, hogy azoknál az egyetemeknél, ahová a terveim szerint jelentkeznék, az ELTE-n, a Testnevelési Egyetemen előny, ha van nyelvvizsgám.      

A részvizsga is pluszpontokat érhet  

Az új felvételi rendszerben több egyetemen pluszponttal értékelik a részvizsga bizonyítványokat is. A felvi.hu-n elérhető tájékoztatók szerint a BME-n és az Óbudai Egyetemen például pluszpontot ér az is, ha csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli részét teljesítették a jelentkezők a B2-es nyelvvizsgának. Egyes intézményeknél ugyanígy a C1-es szint részeredményeiért is járhat egyetemi pont. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy a jelentkezők milyen nyelvből tettek vizsgát. A Semmelweis Egyetemen például több pontot ér az angol és a német, mint például a francia vagy az olasz nyelvvizsga. Az Óbudai Egyetemen pedig már az A2-es szóbeli, írásbeli és komplex nyelvvizsgáért is kaphatnak pontokat a jelentkezők.  

– Én videókból, telefonos alkalmazásokból, leginkább önállóan tanultam meg angolul, az iskolai órák nekem kevésbé segítettek a nyelvtanulásban – mesélte a csalad.hu-nak az idén érettségiző Janka.  – A második nyelvem a német, azt is először iskolában tanultam, és nem is ment annyira. Egészen addig, amíg ki nem mentem cserediákként Németországba. Ott muszáj volt németül beszélnem a cserediák partneremmel, az ő családjában is természetesen egymás között németül beszéltek és velem is így kommunikáltak. Németből emelt szintű érettségit fogok tenni, ami egyben egy B2-es nyelvvizsgát is jelent. Angolból már megvan az emelt érettségim, de abból még egy C1-es nyelvvizsgát is szeretnék letenni, valószínűleg majd csak az érettségi után.                

Segít az elhelyezkedésben

A nyelvtudás persze nem csak az egyetemi bejutás esélyeit növeli. Az Európai Bizottság felmérése szerint az európai munkaerőpiacon folyamatosan nő a kereslet az idegen nyelvek és a kommunikációs készségek iránt. Leginkább olyan üzleti területeken nélkülözhetetlen az idegen nyelv ismerete, mint a kreatív iparágak, az oktatás, a pénzügyek, a vendéglátás és a marketing. Elengedhetetlen a nyelvtudás az üzleti találkozókon, a nemzetközi kapcsolatok fenntartásában.  A Magyarországon megkérdezett munkáltatók 42 százaléka úgy gondolja, hogy az olyan pozícióknál, ahol felsőfokú végzettségűek jelentkezését várják, nélkülözhetetlen az idegen nyelv ismerete.

— Én főleg filmekből, dalszövegekből tanultam meg angolul, általános iskolában 4. osztálytól németet tanultam – meséli Timi, aki jelenleg egy művészeti gimnáziumban 11. osztályos.  – A középiskola első osztályában volt először angol órám, de kicsit úgy éreztem, hogy összezavar az a rendszer, ahogy tanítanak. Amint lehetett, előrehozott érettségit tettem angolból. Most az a tervem, hogy megszerzem a C1-es nyelvvizsgát és újból elkezdek a némettel is foglalkozni, az osztályozó vizsgák után pedig abból is szeretnék érettségizni. A nyelvtudás lényeges lesz majd a továbbtanulásnál – külföldi egyetemekben is gondolkodom –, de nekem elősorban azért fontos, különösen az angol, mert sokkal több információra tudok szert tenni azzal, hogy angolul olvasok, keresek meg bármit az interneten. Emellett magabiztos vagyok külföldön, könnyen tudok tájékozódni.  

Állami támogatás a nyelvvizsga díjhoz

2024. január 1-jétől tovább emelkedett az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás, így az érintettek akár 66.700 forintot is visszaigényelhetnek a vizsgadíjból. A támogatást azok a 35 év alatti fiatalok igényelhetik, akik sikeresen teljesítették első középfokú (B2), vagy felsőfokú (C1, C2) általános vagy szaknyelvi nyelvvizsgájukat, illetve első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsgájukat. A költségeket ebben az esetben a minimálbér 25 százalékának mértékéig az állam utólag megtéríti, ez 2024-ben már 66 700 forint az eddigi 58 000 forint helyett. Az összeg a nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának napjától számított 1 éven belül igényelhető a Magyar Államkincstárnál. A nyelvvizsga támogatással azok a fiatalok is élhetnek, akik már rendelkeznek nyelvvizsgával, ám annak egy magasabb fokozatát szeretnék megszerezni, vagy egy új nyelvből tennének vizsgát.