csalad.hu - Mi ellen véd a kötelező BCG oltás?
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Mi ellen véd a kötelező BCG oltás?

Szöveg: Sashegyi Zsófia, fotó: Förster Tamás
2020. júl. 16. 5:00
Babát várunk

Magyarországon a BCG oltást az újszülöttel együtt visszük haza, nem is kérdés, hogy beadják-e a kisbabánknak. Most, hogy a kutatók érdeklődését felkeltette a feltevés, mely szerint a koronavírusos megbetegedések enyhébb lefolyásúak voltak azokban az országokban, ahol a BCG kötelező, érdemes utánajárnunk, milyen oltásról és milyen betegség elleni védelemről is van szó.

Nem is olyan régen, az 1900-as évek legelején még a halálozások egynegyedéért felelt hazánkban a TBC, köznépi nevén a gümőkór, avagy a tuberkulózis, amely ellen 1953 óta már minden magyar újszülöttet automatikusan beoltanak a BCG-vel. Nincs olyan ember, aki számára a tüdőbaj kifejezés ne egy komoly halálos betegség képét hívná elő a régmúltból. Felmenőink között – legyen szó szegény, középosztálybeli vagy főúri dinasztiákról – biztosan találunk olyat, akit ez a vész vitt el. Nem is csoda, hisz bár a „nyomor betegsége” néven is emlegetett kór ma már jóformán kizárólag a nehéz anyagi és rossz higiéniai körülmények közt élőket fenyegeti, a pasztörizálás feltalálása és a huszadik századi higiéniai színvonal megemelkedése előtt bizony akárkit elvihetett. Nem csak egy fertőzött személlyel való huzamos együttlét, egy tüsszentés, egy kézfogás, egy rosszul szellőző szoba közvetíthette két ember között a fertőzést, de a nyersen fogyasztott tehéntej is sokakat beteggé tett.

Nagy nevek a TBC elleni harcban

A tuberkulózist okozó baktérium nagyjából az idők kezdete óta jelen van a Földön, a Krisztus előtt 500 000 évvel élt homo erectus maradványaiban éppen úgy megtalálták, mint az egyiptomi múmiákban. Az egyik legtöbb halálesetet okozó bacilust mégis csak 1882-ben fedezte fel mikroszkópja alatt Robert Koch. A nagy felismerést Nobel-díjjal jutalmazta a társadalom. A következő fordulatot Louis Pasteur zseniális ötlete hozta: a tej felhevítésével, pasztörizálásával a megbetegedések újabb millióit sikerült kivédeni. A védőoltás pedig szó szerint Albert Calmette és Camille Guerin nevéhez fűződik. Bár a „bacilus Calmette-Guerin”-t először 1906-ban alkalmazták, emberi használata 1921-ben kezdődött Franciaországban.

A betegség terjedésének útjait felismerve a századelőn már sorra jöttek a reformintézkedések, betiltották például a nyilvános köpködést. Hazánkban az iparosodás, a javuló higiéniai körülmények, az ivóvíz-minőségének javulása, a Közegészségtani Intézet és az Országos Korányi Tbc Intézet megalakulása sokat segített a mutatók javulásán, de a legkomolyabb sikert mégis a kötelezővé tett BCG oltás hozta el.

Miért újszülött korban kapjuk?

Az oltás a kórral szembeni csatára vértezi fel az immunrendszert, amely azonban a „haditechnikát” csak megfelelően ifjú és fogékony korban képes elsajátítani. A csecsemő folyamatos érésben lévő immunrendszere csak egy úgynevezett „immunológiai időablakban” nyitott a BCG oltásra. Ha tehát az első 1-2 évben nem kapná meg a gyermek a vakcinát, akkor a szervezete nem tudna kialakítani kellően tartós immunmemóriát.

Mint minden oltásnak, úgy a BCG-nek is lehetnek mellékhatásai, ezért a legideálisabb az volna, ha nem lenne szükség rá, de mivel még ma is sokmillió megbetegedést regisztrálnak évről évre – elsősorban Afrikában és Ázsiában –, ez a cél még sajnos távoli. Átmeneti megoldás lehetne a rizikócsoportokra fókuszált oltási stratégia, amely azonban stigmát jelentene a rosszabb anyagi és higiéniai körülmények között élők számára, a jobb módúak pedig sérelmezhetnék, hogy az ő gyermekeik nem kapnak védelmet a betegséggel szemben. Emellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol kivették a kötelező oltások közül a BCG-t, például a szomszédos Szlovákiában, ott ezt követően drasztikusan emelkedett a kór terjedése, elsősorban a 0-14 éves gyerekek körében.

Az oltás egyébként rendkívül ritka esetben okoz gondot, elsősorban olyan csecsemőknél, akiket valamilyen immunológiai károsodás miatt a benne lévő kórokozó megbetegíthet, de legtöbbször az ilyen károsodást is időben kiszűrik, így ezek babák eleve nem kapják meg a vakcinát.

Véd a koronavírustól?

Egy közelmúltban napvilágot látott epidemiológiai vizsgálat szerint kisebb mértékű a koronavírus okozta halálozás azokban az országokban, ahol az újszülöttkori BCG védőoltást a 20. század első felétől napjainkig kötelezően alkalmazzák. Ilyen hely például Brazília, ahol az 1920-as évektől, vagy Japán, ahol 1937-től kötelező a vakcina. Ezzel szemben Spanyolországban vagy Franciaországban, ahol a BCG oltási programokat felfüggesztették, vagy Olaszországban, ahol soha be sem vezették, a COVID-19 vírusfertőzés meglehetősen nagy arányban követelte a betegek életét, derül ki a dr. Ruppert Mihály PhD-hallgató által ismertetett tanulmányból. A megfigyelést egyelőre klinikai vizsgálatokkal igyekeznek alátámasztani a szakemberek, de ha valóban bebizonyosodik, hogy alapos volt a gyanú, úgy Magyarország is a kedvezőbb helyzetű országok közé tartozik.