„Merjünk beszélni a nehéz élethelyzetekről”

A Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a sérült gyermeket nevelő egyszülős családok helyzetéről rendezett konferencián beszélt erről.

Fülöp Attila az Egyszülős Központ és a Találj Magadra Egyesület által szervezett rendezvényen ismertette a fogyatékos gyermeket nevelőket segítő állami intézkedéseket. Felidézte, hogy idén is emelkedett a Gyermekek otthongondozási díja (GYOD), a fogyatékosok nappali intézményrendszerét már a három éven felüli gyerekek is igénybe tudják venni, folyamatosan fejlesztik a fogyatékossággal élők szállítását támogató szolgálatokat, a nagy, elzárt intézmények kiváltására pedig a családi házakban megvalósuló támogatott lakhatást segítik.  Mindemellett két éve elérhető már a család- és gyermekjóléti központokban fogyatékosságügyi tanácsadó, aki kifejezetten a fogyatékossággal élő családokat segíti olyan információkkal, amelyek a gyermek nevelését, gondozását, a mindennapi élet szervezését segítik.

Fülöp Attila beszámolt az otthonsegítés modellprogramról, amelynek köszönhetően felkészített szakember tud néhány órán át vigyázni a gyermekre az otthonában, így tehermentesítve valamelyest a szülőket. Jelezte, hogy a programot szeretnék mielőbb országos szintre kiterjeszteni. A jövőre vonatkozó tervek között említette továbbá, hogy uniós forrásból szeretnék majd a nappali intézményrendszer nyitvatartását meghosszabbítani, hogy délután és hétvégén is elérhető legyen.

– A mai egy rendkívül hiánypótló rendezvény, hiszen eddig még hasonló nem volt – vette át a szót Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára. Majd Nagy Annától, az Egyszülős Központ vezetőjétől idézett: „Egyedülálló szülőnek lenni nem tragédia, hanem állapot.”  

– Az egyszülős családok helyzete azért is sokszorosan nehéz, mert a feladat és a felelősség ugyanannyi, csak ezekkel egyedül kell megbirkózniuk. Ez egy olyan állapot, ami rendkívüli erőt, kitartást és elszántságot igényel. Mindez sokszorosan igaz abban az élethelyzetben, amikor az egyedülálló szülő sérült, különleges gondoskodást igénylő gyermeket nevel – tette hozzá. 

A helyettes államtitkár ezután arról beszélt, hogy mely családpolitikai intézkedések segítik az egyszülős családokat. A gyermeküket egyedül nevelők is igénybe tudják venni a Falusi CSOK-ot, az adópolitikai kedvezményeket, a bölcsődei férőhelyek növelése számukra is segíti a munka-magánélet egyensúlyát, továbbá emelt összegű családi pótlékra jogosultak, és 2022-től az árvaellátás összege több mint duplájára emelkedett. A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése kedvezőbbé vált, az ezekkel kapcsolatos perek hatékonysága nőtt, és az összegek behajtása is gyorsabbá és hatékonyabbá vált. Közölte azt is, hogy a gyereküket egyedül nevelők ugyanannyi gyermekápolási táppénzre jogosultak, mint a kétszülős családok, többletvédelmet élveznek a munkajogban, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre is kedvezőbb feltételek mellett jogosultak. A tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok számára segítséget jelent a GYOD, illetve a 2023. január 1-jével bevezetett magasabb összegben igényelhető adókedvezmény is.  

Nagy Anna, az Egyszülős Központ vezetője a legfrissebb népszámlálási adatokat, valamint a központ és az egyesület közös kutatását ismertette. Elmondta, hogy jelenleg 341 ezer egyszülős család él ma Magyarországon, és majdnem félmillió gyereket nevel csak egy szülő.   

– Legalább 24 ezer fogyatékossággal élő gyerek él csak egy szülővel, de ez egy erősen alulbecsült szám, mivel a népszámlálásban nem kötelező megadni az egészségre vonatkozó adatokat – jegyezte meg. Hozzátette, hogy gyereknek számítanak azok a 24 évnél idősebb, olyan fogyatékossággal élő emberek is, akik életük végéig gondoskodásra szorulnak, ők mintegy 16 ezren vannak, majdnem 70 százalékuk pedig se nem tanul, se nem dolgozik.

Kitért arra is, hogy "a párkapcsolat sokszor nem bírja ki a nehezített élethelyzetet", így az egyszülős családok körében magasabb azok aránya, akik sérült gyereket nevelnek (2,8 százalék), mint a kétszülősöknél (1,8 százalék).    

– Az egyedülálló családokban a 24 év alatti gyerekek 32 százaléka autista, 19 százaléka mozgáskorlátozott, 17 százaléka pedig értelmi fogyatékos – ismertette Nagy Anna. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a sérült gyermeket nevelők munkaerőpiaci helyzete nagyon nehéz, mivel sokszor nem tud dolgozni a szülő, ha a gyerek folyamatos gondoskodásra szorul, így a 24 év alatti gyereket nevelőknek csak 36 százaléka dolgozik. Arra a kérdésre, hogy ki segít az egyedülálló szülőnek, a válaszadók negyede a nagyszülőt említette, az esetek ötödében a sérült gyerek testvéreit jelölték meg, és csak minden tizedik szülő számíthat a másik szülőre.  

Láng Edina, a sérült gyermeket nevelő családokkal foglalkozó Találj Magadra Egyesület elnöke szintén a kutatást ismertetve elmondta, hogy a sérült gyermeket nevelő szülőknek – beszámolójuk szerint – leginkább feltöltődésre, kikapcsolódásra lenne szükségük, amelyhez nagy segítséget jelentene számukra a gyermekfelügyelet biztosítása. Arra a kérdésre, hogy milyen problémákkal szembesül a sérült gyermekét egyedül nevelő szülő, a legtöbben az anyagi nehézségeket nevezték meg, a jövőtől való szorongást, hogy mi lesz a gyermekükkel, ha már nem tudnak róla gondoskodni. Sokan említették továbbá a meg nem értettséget, a magányt és az elszigetelődést.
 

A rendezvényen további előadásokat hallgathattak meg a jelenlévők a sérült gyermekeket nevelők helyzetével kapcsolatban. A konferenciát kerekasztal beszélgetés zárta, melyet követően a közönség kérdéseire válaszoltak a jelen lévő szakértők. Dr. Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ vezetője a hozzá intézett kérdések kapcsán elmondta: a Gyermekut.hu weboldalán szülők és szakemberek számára is elérhetőek nagyon részletes, hiánypótló szakmai anyagok az eltérő, megkésett fejlődésű gyermekek ágazatközi ellátási útjairól, a tünetek felismeréséről, a komplex diagnosztikus tevékenységről és a korai fejlesztő, terápiás munkáról.