MAJDNEM NEGYVEN NAPJA TART A NAGYBÖJT

Már a nagyböjti rákészülés is előre vetíti az ünnep nagyságát. A hamvazószerda óta tartó, húsvétot megelőző negyven nap a belső megtisztulásról, önmegtartóztatásról, a lelki felkészülésről szól. Régen az emberek ilyenkor egyáltalán nem ettek húst. Ma a hitüket megélő keresztények a nagyböjt elején kisebb-nagyobb fogadalmakat tesznek, és felajánlásként, „áldozatként” próbálják azokat betartani. A lemondás mindenkinek mást jelent: lehet ez az édességtől, hústól, fölösleges telefonozástól, szórakozástól való tartózkodás, de a jócselekedetek felvállalása is méltó lelki készület.

BARKAÁGGAL VIRÁGVASÁRNAPON

A nagyhét kezdete a húsvét előtti vasárnap, amit virágvasárnapnak hívunk. Jézus ekkor vonult be Jeruzsálembe, az emberek pálmaágakkal, ujjongva, örömmel fogadták. A mai keresztények nagy része virágvasárnap körmenetekkel szokott erre emlékezni.

SZENT HÁROM NAP

Nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat – a keresztény tanítás legfontosabb állomásai ezek, mert Jézus életében ekkor történtek azok az események, amikre a keresztény hit épül. Az utolsó vacsora, a kereszthalál, a megváltás és a feltámadás olyan fogalmak, amiket egészen nehéz felfogni és megérteni, mégis jó, ha beszélgetünk róluk a gyerekekkel.

NAGYCSÜTÖRTÖKI VACSORA

„Ez az én testem, mely értetek adatik…” – a tanítványokkal töltött utolsó vacsorán Jézus szájából elhangzott mondat, mely a kenyeret örökre különlegessé tette az ember számára, talán mindenki előtt ismert. Árulása kapcsán Júdás alakja azóta beépült a mindennapjainkba: az „árulkodó Júdás” ítéletet már a gyerekek is használják.

NAGYPÉNTEKEN BÖJTÖLJÜNK!

Ezen a napon a hagyomány szerint délután három órakor feszítették keresztre Jézust. Nagypéntek ezért szigorú böjti nap, a keresztények számára tilos a szórakozás. Ezen a napon csak háromszor szabad étkezni, és egyszer lakhatunk jól – természetesen idősekre és gyerekekre ez a korlátozás nem vonatkozik. A hívők ilyenkor keresztutat járnak, átelmélkedik Jézus szenvedéseit, ami nem is áll olyan távol tőlünk, mint gondolnánk. Mert bizony mindannyian cipelünk kereszteket, gyakran elesünk, és nehéz felállnunk, és sokszor érezzük azt, hogy igazságtalanul bánnak velünk.

NAGYSZOMBAT A FELTÁMADÁS ÜNNEPE

A feltámadással a negyvennapos böjt véget ér, elérkezett az ünnep ideje. A templomi feltámadási szertartásokon az egész világ keresztényei egyszerre ünnepelnek, majd feltámadási lakomát ülhetünk, és elkészíthetjük az ünnepi tálakat: sonkát, csülköt, tojást, retket és sokszínű salátákat teszünk az ünnepi asztalra, sós vagy édes kaláccsal és tormával kínáljuk az ételt. Szokás ilyenkor a kosarakban a templomba elvitt ételeket megszenteltetni.

HÚSVÉT VASÁRNAP AZ ÜNNEPLÉS IDEJE!

Húsvét vasárnap délben a pápa hagyományosan Urbi et Orbi áldást mond, ez Rómának és az egész földkerekségnek szóló áldást jelent. A keresztény világ ünnepel: Jézus feltámadt és megváltott minket a bűneinktől.

Húsvéti kvíz

A közelgő húsvét alkalmából a csalad.hu egy rövid játékos kvízt állított össze olvasóinak. Töltsd ki kvízünket és derítsd ki, mennyit tudsz a húsvét eredetéről, jelképeiről!

<

LOCSOLKODÁS HÚSVÉT HÉTFŐN

A Húsvét hétfő hagyományosan a locsolkodás, rokonlátogatás, családi találkozások ideje. 

Népszokások Húsvétkor

A húsvéti ünnepkör szokásai a közösség erejéről tanúskodnak – erről beszélt Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató egy, a csalad.hu-nak adott korábbi interjújában.

– Az ünnephez kapcsolódva óriási lelki utat tesz meg, aki hívő: a böjti időszak a befelé fordulásé, nagypénteken elérve a mélypontot, aztán húsvét vasárnap a feltámadás az egekig emeli a lelket, húsvét hétfőn a locsolás, a bálok, táncmulatságok rendezése már a vidámság időszaka.

Tátrai Zsuzsanna azt is hozzátette, hogy nemcsak egy-egy ünnepnek, hanem az egyházi évnek is megvolt a ritmusa, amikor az embereknek lehetőségük volt a befelé fordulásra, az elmélyülésre, aztán a féktelen jókedvre. Voltak, akik ezt nem élték át olyan mélyen, de a közösséghez igyekeztek alkalmazkodni.

– A különböző felekezetekhez tartozók tiszteletben tartották egymás szokásait, egymást is köszöntötték. Minden ünnepen, így húsvétkor is hittek a kimondott szó varázserejében – fogalmazott.

AHÁNY HÁZ, ANNYI SZOKÁS

A néprajztudós szerint a jelképeknek nagy szerepe van abban, hogy közel kerüljenek az emberek az ünnepekhez.

– A gyerekek megajándékozása falun és a városokban is nagyon élő szokás a mai napig. Régen a nagylányok ilyenkor kaptak új ruhát, amiben az istentiszteleten vagy a misén jelentek meg először. De nagyon fontos volt az otthonok felöltöztetése is, a nagyhét a nagytakarításról szólt, régen kimeszelték a házakat, rendbe hozták a bútorokat.

A városi életvitel elterjedésével sok szokás megmaradt, elsősorban az étkezésben. Tátrai Zsuzsanna példaként említette, hogy a kalácssütés napjainkban reneszánszát éli.

– Sok hagyomány ugyanakkor azért tűnik el, mert megváltozik az emberek életvitele. De mindig vannak újítások, az utóbbi néhány évtizedben jött nálunk is divatba a tojásfa díszítés – említette példaként.

ŐSI HAGYOMÁNYOK

Bár a húsvéti ünnepkör Jézus kereszthaláláról és feltámadásáról emlékezik meg, nagyon-nagyon ősi, termékenységgel, újjászületéssel kapcsolatos hagyományok szintén kapcsolódnak ehhez az időszakhoz, némelyeket ezek közül az egyház is megszentelt. Tátrai Zsuzsanna felidézte, hogy kiemelt szerepe van ebben az időszakban a tűznek, a víznek, a zajcsapásnak és a zöld ágnak is. Ez utóbbi vallási megfelelője a barkaszentelés.

– A vízhez egyértelmű termékenységvarázsló szokás is kapcsolódik. Húsvét hétfőt vízbevető, vízhányó hétfőnek is nevezték, hiszen vödörszámra hordták a lányokra vizet. A szagos vízzel locsolás már újabb keletű hagyomány. Nagypénteken az állatokat vitték itatni vagy fürdetni, hogy egészségesek legyenek. Zöld ág-járásnak pedig azt nevezték, amikor a „Bújj, bújj, zöld ág” éneklésével felvonultak a fiatalok a falvakban, ezzel azt jelképezték, hogy behozták a tavaszt.

Tátrai Zsuzsanna a zajcsapás hagyományára példaként említette, hogy nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok a katolikus templomokban, legközelebb pedig nagyszombaton szólalnak meg.

– A harangzúgáskor az asszonyok körbefutották a házat, hogy „kígyók-békák szaladjatok, megszólaltak a harangok”, összecsapkodták a fedőket, hogy hatékonyabb legyen a féregűzés.

Nagyszombat jellegzetes szertartása a tűzszentelés.

– A katolikus templomban az elmúlt évi virágvasárnapon megszentelt barkára tüzet csiholtak. Ezt parázs formájában hazavitték, ezzel gyújtottak be, ezen sütötték, főzték meg a húsvéti ételeket.

A húsvétvasárnap jellegzetes hagyománya a katolikus egyházban az ételszentelés is.

– A húsvéti kalácsot beteszik egy szép, feldíszített kosárba, mellé teszik a bort, a sonkát, a tormát. A szentelt ételeknek a maradékát sem volt szabad kidobni. Előfordult, hogy tűzbe vetettek ezekből, hogy a túlvilágon lévő hozzátartozóknak is juttassanak – fűzte hozzá Tátrai Zsuzsanna.

A néprajztudós úgy véli, szükség van ezekre az ősi tradíciókra, a hagyományos ételekre, generációkon át öröklődő szokásokra, hogy az ember el tudja választani a hétköznapokat az ünneptől.