Gondozónőként kezdte a szakmát, ma a bölcsődei ügyek koordinációjáért felelős miniszteri biztosként foglalkozik a 3 év alatti gyermekek ellátásával. Mivel varázsolták el a kicsik annyira, hogy egész felnőttkorát végigkísérik?

Tudom, nagy bizalom kell ahhoz, hogy a szülők legféltettebb kincsünket, a gyermeküket másra bízzák

– Egészségügyi szakközépiskolát végeztem, ahol szakmai gyakorlatként bölcsődébe is jártunk. Már akkor elvarázsoltak a gyermekek, és tudtam, velük szeretnék foglalkozni. Igaz, egy kis kitérőt tettem, de végül elértem a célomat. Egy Somogy megyei kisvárosban nőttem fel, ahol nem sikerült bekerülnöm a bölcsődébe, ezért egy kórház sebészeti osztályán kezdtem dolgozni, majd jött a szerelem, és férjhez mentem. A párom munkája révén Keszthelyre költöztünk, ahol egy kis bölcsődében tudtam elhelyezkedni. A mai napig meghatározó élményt jelent számomra, amikor gondozónőként az első gyermeket rám bízta az édesanyja, és láttam azt, ahogy hónapról hónapra fejlődik a gyermek. Tudom, nagy bizalom kell ahhoz, hogy a szülők legféltettebb kincsünket, a gyermeküket másra bízzák, de azt is tudom, hogy az a 167 éves bölcsődei tapasztalat, amely minden bölcsődei intézményben jelen van, a szülőket és a gyermekeket egyaránt segíti. Kisgyermekekkel foglalkozni olyan, mint egy varázslat, hiszen a gyermekek folyamatosan elvarázsolnak bennünket a mosolyukkal, a gügyögésükkel, a kíváncsiságukkal, a szavaikkal és ötleteikkel.

Amikor készültem az interjúra, megkerestem Önt a Facebookon. Az ott látható képről egyértelműen kiderül, nagyon bensőséges, jó viszonyban van a lányával. Mit lehet tudni róla?

– Nemrég lett 30 éves. Egerben sportreferensként dolgozik a polgármesteri hivatalban. Mindig mindenben számíthatunk egymásra, annak ellenére, hogy én Budapesten, ő pedig Egerben él. Felnőttként is törekszik arra, hogy minél több időt tudjunk együtt tölteni. Nagyon jó a kapcsolatunk, örülünk egymás sikereinek és támogatjuk egymást. Különösen nagy öröm számomra, hogy látom benne a fiatalkori önmagamat.

A sportnak ezek szerint nagy szerep jut a család életében.

– Igen, régen én is versenyszerűen sportoltam, középtávfutó voltam és a sport, a mozgás szeretete a mai napig része az életemnek. Érdekes, hogy a lányomat fiatalabb korában ez nem érintette meg igazán, sok mindent kipróbált, de egyik sportágban sem érezte otthon magát, inkább a humán és a művészeti terület érdekelte. Aztán később, fiatal felnőttként már számára is meghatározó lett a mozgás.

Tehát a minta mégis hatott. Hisz ebben?

– Nagyon. Szerintem fontos a környezeti hatás, fontos, hogy mit lát, hall, milyen értékeket kap a gyermek a szülőktől. Amikor még gondozónőként dolgoztam, sokszor mondtam a szülőknek, hogy a gyermek olyan, mint egy képlékeny gyurma, olyanná válik, amilyenné alakítjuk, formáljuk.

Ha két anyuka beszélget, szinte biztosan megoszlik a véleményük arról, mi a jobb a gyermeknek: ha a szülő otthon marad vele három évig, vagy ha közösségbe, bölcsődébe adja. Sokan azért választják a bölcsődét, mert az anyának vissza kell mennie dolgozni az anyagiak miatt, vagy a karrierjében nem akar törést. Történt változás az utóbbi években?

– A bölcsőde semmiképpen sem kényszer, sokkal inkább választási lehetőség a szülők számára. Ha egy kisgyermekes család úgy dönt, hogy az édesanya otthon tud maradni a gyermeke 3 éves koráig, akkor otthon marad. Senki és semmi nem kényszeríti arra, hogy bölcsődébe vigye a gyermekét. Ez az ő döntése. A bölcsődei rendszer az elmúlt 10 évben jelentős változásokon ment keresztül. A nevelés koragyermekkorban, vagyis 3 éves kor alatt kezdődik, megalapozva a társadalmi szocializációt, ezért nagyon fontos, hogy minél magasabban kvalifikált szakemberek foglalkozzanak a legkisebbekkel is.

2017-től új intézményi formák jöttek létre. Miért volt szükség a változtatásra?

– A munka és a család egyensúlyának támogatása érdekében alakult át 2017 januárjában a bölcsődei rendszer, azért, hogy minden olyan településen biztosított legyen a bölcsődei ellátás, ahol a kisgyermekes családok igényt tartanak rá. 2017 előtt csak a 10 ezer lakos feletti településeken volt kötelező a bölcsődei ellátás megszervezése az önkormányzatok számára. Ez azt jelentette, hogy a nagyobb városokban, községekben volt elérhető az ellátás, a kisebb településeken, falvakban kevésbé. A kötelezettség megmaradt, kiegészülve azzal, hogy azokon a településeken is meg kell szervezni a bölcsődei ellátás valamely formáját, ahol negyvennél több 3 éven aluli gyermek él, vagy legalább öt család igényli az ellátást. Az intézményi formákon kívül (bölcsőde, mini bölcsőde) akár a családi otthonokban (családi bölcsőde) vagy munkahelyeken (munkahelyi bölcsőde) is létre lehet hozni 3 éven aluli gyermekek elhelyezésére bölcsődéket, az adott településen felmerülő igényeknek megfelelően.

Egy intézmény létrehozásához hely, pénz és szakember kell. Minden biztosított?

– A bölcsődei rendszer átalakítása komplex módon valósult meg, hiszen biztosítjuk az önkormányzatok számára az új intézmények létrehozásához szükséges fejlesztési forrásokat, a bölcsőde működtetéséhez a megfelelő finanszírozást, ezen kívül a bölcsődében dolgozó szakemberek részére a szakmai fejlődés szempontjából kulcsfontosságú továbbképzéseket és a működtetéshez szükséges egyéb szakmai módszertani hátteret.

Szem előtt tartjuk a bölcsődét fenntartók érdekeit is, ezért folyamatosan törekszünk arra, hogy a finanszírozási rendszer minél kedvezőbb legyen. Ennek az egyik legjelentősebb eredménye a feladatalapú finanszírozás bevezetése. Ez azt jelenti, hogy a szakmai létszámnak megfelelően a bért és a járulékot garantáljuk, és az üzemeltetéshez a település adóerő-képességét figyelembe véve plusz támogatást adunk. Korábban gyermekenként évente 494 100 forintot biztosított az állam, ami a teljes működtetés körülbelül 38-40 százalékának felelt meg, a többit az önkormányzatoknak kellett hozzátenniük. Most az önkormányzati beszámolókból tudjuk, hogy a megváltozott finanszírozásnak köszönhetően a bölcsődével kapcsolatos kiadások mintegy 85 százalékát a központi költségvetés fedezi, de vannak olyan települések, ahol közel 100 százalékát biztosítja. Ha már a számoknál tartunk, 2010-ben 11 milliárd forintot fordított a központi költségvetés a bölcsődék működtetésére, jelenleg ez az összeg eléri a 37 milliárdot.

Ott, ahol eddig nem volt bölcsőde, de most meg kell oldani a kicsik elhelyezését, hogyan tervezik az ellátás biztosítását?

– Nagyon népszerű a mini bölcsőde létrehozása az önkormányzatok körében. Többnyire többcélú intézményként, óvodákban jönnek létre, hiszen életszerű, hogy az épületen belül van egy olyan helyiség, amit át lehet alakítani mini bölcsődévé, vagy az épületet bővítik tovább egy mini bölcsőde létrehozásával. A szülők számára is ez a legjobb megoldás, hiszen egy épületbe vihetik a kisebb és a nagyobb gyermekeiket is, és a gyermekeknek is kifejezetten jó, hiszen ha a nagyobb testvér az óvodába jár, akkor találkozhatnak, és ez biztonságot adhat a kisebb gyermek számára. Létezik olyan megoldás is, mikor használaton kívüli szolgálati lakást alakítanak át mini bölcsődévé. A gyakorlat azt mutatja, hogy intézményi ellátásokat alapvetően az önkormányzatok hozzák létre, családi bölcsődéket pedig inkább alapítványok, egyesületek és egyházak. Munkahelyi bölcsődét értelemszerűen a foglalkoztatók, cégek, vállalatok, költségvetési szervek.

Kell fizetni a bölcsődei ellátásért?

– A bölcsődében térítési díjat kell fizetni a szülőknek az ellátásért, vagyis az étkeztetésért illetve a gondozásért, ha a fenntartó erről úgy dönt. 2015 szeptemberétől kibővült a bölcsődékben, óvodákban ingyenesen étkezésre jogosult gyermekek köre, ennek köszönhetően ma már a bölcsődékbe beíratott gyermekek 67 százaléka után nem fizetnek a szülők térítési díjat, míg ez az arány korábban 14 százalék volt. A gondozásra megállapítható térítési díjat 2012 és 2018 között a bölcsődék 45 százaléka vezette be, amely egy családra vetítve mintegy 5.600 Ft havi kiadást jelentett. Ugyanakkor mentesülnek a gondozási díj megfizetése alól a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, a három vagy több gyermeket nevelő családok, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek és a védelembe vett gyermekek. Sőt, további garanciális kikötésként szerepel, hogy a fenntartó nem kérhet többet a család egy főre eső nettó jövedelmének negyedénél, valamint a térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A kedvezményezetti körön kívül eső családok esetében jövedelemarányosan állapítják meg a személyi térítési díjat.

Vannak, akiknek még ez a pénz is sok. Ők kapnak támogatást?

–A fenntartónak lehetősége van egyéb kedvezményt is biztosítani. 2019. augusztus 9-től a munkaerőpiacra visszatérő családok a fizetendő térítési díj összegét részben vagy egészben, legfeljebb 40 ezer forint értékben visszaigényelhetik abban az esetben, ha családi vagy munkahelyi bölcsődében helyezik el gyermeküket. A kevésbé fejlett régiókban ezt uniós projekt segíti, de a közép-magyarországi régióban élők is ugyanazon feltételekkel vehetik igénybe a támogatást hazai forrásból.

Sokat hallani, hogy 2022-ig 70 ezer férőhely kialakítása a cél. Hány van most?

– Jelenleg az országban mintegy 50 ezer bölcsődei ellátást biztosító férőhely (bölcsőde, mini bölcsőde, családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde) van. Célunk, hogy 2022-re ez a férőhelyszám 70 ezerre bővüljön. A fejlesztéshez jelentős összegű forrásokat is biztosítunk, hiszen csak idén mintegy 104 milliárd forint áll rendelkezésre bölcsődefejlesztésre.

Mi alapján határozták meg a 70 ezres férőhelyszámot?

– Ez az a férőhelyszám, amely megoldás lehet abban, hogy aki bölcsődébe akarja vinni a gyermekét, az ezt megtehesse.

A jelenlegi 50 ezres és a majdani 70 ezres férőhely a 0-3 éves korú gyermekek hány százalékát fedi le?

– Jelenleg mintegy 18 százalékát, ami a bölcsődék történetében az eddigi legmagasabb érték, hiszen soha ilyen arányban nem volt biztosított a bölcsődei ellátás a három év alatti gyermekek számára. Az előrevetített korosztályos népességadatokat figyelembe véve a célként kitűzött 70 ezer bölcsődei férőhellyel 2022-ben a 3 év alatti gyermekek 26 százaléka számára válik elérhetővé az ellátás.

Létezik a 70 ezres számon túl irányelv arra vonatkozóan, hogy melyik bölcsődei formából hány legyen?

– Nincs. Jogszabályi szinten négy ellátási forma közül választhatnak a fenntartók figyelembe véve, hogy az adott településen milyen mértékű az igény a három év alatti gyermekek ellátására.

Ha egy olyan kistelepülésen lenne szükség bölcsődére, ahol eddig soha nem volt, hogyan szereznek szakembereket, szakképzett gondozónőket?

– A bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelők érettségire épülő felsőfokú szakképesítéssel vagy főiskolai alapképzés elvégzésével válhatnak szakemberré. A rendelkezésünkre álló adatok alapján az elmúlt négy évben a kisgyermekgondozó, -nevelő szakképesítésben évről évre fokozatosan nő a hallgatók és a sikeresen vizsgázók száma, és ugyanez a tendencia mondható el a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakon végzőkről is.

Önnek mit jelentett vezetőként a bölcsődei csoportban lenni a kicsik között?

A belőlük sugárzó gyermeki szeretet és az az elmélyültség, amivel akár hosszú időn keresztül is képesek játszani, mindig is lenyűgözött.

– Számomra mindig feltöltődés volt, mikor a hosszas adminisztráció után bementem a csoportszobába, és egyből rám szegeződött 10-12 mosolygós kis szempár. Persze ismertek, hiszen nap mint nap én is közöttük voltam. A belőlük sugárzó gyermeki szeretet és az az elmélyültség, amivel akár hosszú időn keresztül is képesek játszani, mindig is lenyűgözött. Nagyon szerettem nézni, hogy milyen hihetetlenül kreatívak.

Az egész beszélgetés alatt nagyon lelkes volt, két téma említésekor viszont csillogott a szeme. Amikor a lányáról, és amikor a saját bölcsődei élményeiről beszélt. Mikor leültünk, rendezgette a karkötőjét – különleges darab?

– A lányomtól kaptam, amikor a megtisztelő miniszteri biztosi felkérést megkaptam Miniszter úrtól és Államtitkár asszonytól, mert annyira büszke volt rám és azt szerette volna, hogy legyen valami, amit egyszerre hozzá, és ehhez a pozícióhoz köthetek. Most egy kicsit ő is velünk van.

Említette, hogy 30 éves a lánya, unoka még nincs. Ha egyszer megszületik a kicsi, bölcsibe megy, vagy kihasználja a nagymama GYED-et?

– Ez a lányom döntése lesz majd, de én mindenben támogatom. Ha kell, hozom, viszem a bölcsődébe a picit, de ha azt szeretné a lányom, hogy otthon legyen az unokám – akár velem –, akkor természetesen igénybe veszem a nagyszülői GYED-et.