A nemzetközi PISA mérésre – melyben ezúttal 79 ország vett részt – 3 évenként kerül sor, a 2018 tavaszán végzett felmérés eredményeit ma mutattat be az OECD.

Javuló eredmények

A magyar diákok eredményei mindhárom mérési területen – a szövegértésben, matematikában, természettudományban – javultak. Magyarország eredménye csak 1-2%-kal marad el a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD átlagától. Sőt, a családi háttér miatti különbségek is egyre kevesebb szerepet játszanak a magyar tanulók teljesítményében. Magyarország a résztvevő 79 országból a szövegértés területén a 29-38. helyet (2015: 35-47 hely), a matematika területén a 31-37. helyet (2015: 35-39 hely), a természettudomány területén a 29-34. helyet (2015: 34-39 hely) érte el.

Szövegértésben a magyar eredmény Olaszországéval egyező, 8 ponttal elmarad Ausztriától, de 6 ponttal jobb Luxemburgnál. Matematikából a magyar eredmény Spanyolországéval egyezik meg, 3 ponttal jobb az Amerikai Egyesült Államok, de 6 ponttal rosszabb Olaszország eredményénél. A természettudomány területén a magyar eredmény 2 ponttal gyengébb a spanyol eredménynél, ugyanakkor 3 ponttal jobb Oroszországnál és 13 ponttal jobb Olaszországnál. A szomszédos országok közül - társadalmi, anyagi helyzetünknek megfelelően – Ausztria (bár ők mindhárom területen romlottak) és Szlovénia eredménye jobb a magyarnál, Horvátország szövegértésből, Szlovákia pedig matematikából ért el a magyarnál néhány ponttal jobb eredményt, Szerbia, Románia, Ukrajna minden mutatója érdemben gyengébb a magyarnál.

Csökkentek a családi háttér miatti különbségek

A mérés érdekessége, hogy nemcsak a diákok tudását, készségét méri, hanem a diákok egyéb az iskolai légkörrel kapcsolatos véleményét is. A családi háttérnek Magyarországon valamennyi mérés szerint átlag feletti szerepe van a tanulók teljesítményére, a 2018-as mérés szerint a teljesítménykülönbségek 19,1%-át ez magyarázza. Ez egyértelmű javulás a 2015-ös mérés eredményéhez képest, amikor ez a mutató 21,6%-os volt. Az OECD átlaga ezen a téren 2015-ben 12,9%, 2018-ban pedig 11,9% volt. A magyar adathoz hasonlót produkál egyébként Franciaország és Németország oktatási rendszere. Abban minden oktatási szakember egyetért, hogy a magyar iskolarendszer hátránykompenzációs képességét erősíteni kell, ezért is került sor 2013-ban az iskolák állami fenntartásba vételére, hogy ne legyen az, hogy a gazdag településeken jobb, a szegény településeken pedig rosszabb iskolák működnek.

A diákok többsége elégedett az életével

A PISA mérés vizsgálta az iskolai légkört is. Magyarországon a tanulók 23%-a jelezte, hogy az elmúlt hónapban legalább egyszer piszkálták a társai, ami pontosan megegyezik az OECD átlaggal. A magyar tanulók 90%-a nyilatkozott úgy, hogy általában megtalálja a kiutat a nehéz helyzetekből, míg az OECD országok átlaga ezen a téren csak 84%. A magyar tanulók 73%-a nyilatkozott úgy, hogy véleménye szerint a tanára szeret tanítani, az OECD átlaga 74%. Emellett 68% nyilatkozott úgy, hogy elégedett az életével, az OECD átlag 67%.

További fejlesztések várhatók

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint a javuló tendenciák mögött ott vannak a köznevelésben elindított fejlesztések, az állami felelősségvállalás az iskolák fenntartásáért, a pedagógusok, a gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő kormányzati intézkedések. Az államtitkár azt is hangsúlyozza, hogy feladat van még bőven, holnaptól a 2021-es mérésre készülnek. A kormány jövőre 645 milliárd forinttal többet fordít oktatásra 2010-hez képest, 355 milliárddal többet pedagógus bérekre, dupláját az ingyenes tankönyvprogramra, háromszorosát az ingyenes gyermekétkeztetésre és folyamatosak az iskolafejlesztések.

(fotó: Shutterstock)