Írjuk felül a rossz robotpilóta programot!

– Házasságunkban is kiemelt hangsúlyt kell fektetnünk a konfliktuskezelésre, amit célirányos helyzetgyakorlatokkal szimulálunk – emeli ki Mihalec Gábor pár- és családterapeuta, házassági tanácsadó. –  Arra biztatom a párokat, vizsgálják felül, hogy a származási családjukban milyen konfliktuskezelési módszereket alkalmaztak. Ugyanis, ahogyan annak idején a kamaszéveimben a szüleim vitatkoztak, az a minta válik a „robotpilótám” programjává. Amikor pedig felnőttként belekerülök egy vitahelyzetbe, nem kezdek el gondolkodni azon, hogy miként is kell ezt helyesen kezelni, hanem egyből bekapcsol a robotpilóta és végigfut az a bizonyos program. Ez persze lehet egy olyan pozitív minta, illetve példa, amit egy jó örökségként átadtak nekem, és a vitahelyzetekben fontos erőforrásként használhatok. Meg lehet egy rossz is, egy olyan program, amely már a szüleim életét is megkeserítette.  

–A legtöbb esetben sajnos azt tapasztalom, hogy a szülők nem tudatosan programoztak bennünket, és emiatt olyan módszereket, „megoldásokat” viszünk tovább, amelyek már nekik is borsot törtek az orruk alá. Tehát a mi feladatunk, hogy ezeket a programokat írjuk felül tudatosan. Tisztázzuk: „ez az, amit hozok magammal, de ebből mi az, amit tovább akarok vinni?” A házasságra felkészítő tréningeken a résztvevő párokkal konfliktushelyzeteket teremtve gyakorlunk, és irányított környezetben kezeljük a nézeteltéréseket, egy másfajta forgatókönyvvel, mint amit annak idején otthon láttunk.

Sok múlik a szülői mintán

–  A tréningeken hangsúlyosan beszélünk a gyereknevelésről is. Ebben a kérdésben szintén nagyon igaz, hogy ha nem gondoljuk végig tudatosan, milyen elvek mentén szeretnénk nevelni a gyerekeinket, akkor egyszerűen csak reprodukálni fogjuk azt, amit a szüleink velünk tettek. Akár jól, akár rosszul. Pedig, ha tudom, hogy ők rosszul csinálták és én szülőként tudatosan csak egy picit is másképp kezelek egy adott problémát, mint ahogy ők tették, ha a saját negatív tapasztalatomból kiindulva máshogy viszonyulok például a kamasz gyerekemhez egy konflikushelyzetben vagy egy vitában, mint ahogy ők viszonyultak hozzám annak idején, akkor az adott problémához való hozzáállásom óriási változást hozhat a gyerekem életében.  

Az olló látványosan szétnyílik

Mihalec Gábor egy kutatásában megvizsgálta, milyen házassági megelégedettséget produkálnak az idők során azok a párok, akik semmit nem tesznek tudatosan a házasságukért, hanem csak úgy ösztönből, érzésből kormányozzák a kapcsolatukat, és ezzel szemben hogyan indulnak el azok ezen a hosszú úton, akik felkészülten vágnak bele ebbe a csodálatos közös kalandba.

– Az eredményekből egyértelműen látszik, hogy hosszú távon az olló jelentősen szétnyílik. Már fél év alatt 7 százalékos elégedettségi szint mutatkozik pozitív irányba azoknál, akik tudatosan készültek a házasságra, és 13 százalék mínuszban azoknál, akik „csak ösztönből” élnek. Ha az arányokat megnézzük 5, 10, 20 évvel később, akkor azt látjuk, hogy az olló nagyon látványosan szétnyílik, és a párok egyszer csak ott találják magukat egy olyan helyzetben, amikor úgy érzik, ez így nem megy tovább. Ilyenkor jön szóba jobb esetben a párterápia – mutat rá a szakértő.

A harmadik lehetőség  

– Rosszabb esetben pedig az történik – és ez egy társadalmi mítosz, ami ellen nagyon küzdök –, hogy az emberek igazából két lehetőséget látnak maguk előtt. Az egyik: „maradjak benne ebben a rosszban, akár csak a gyerek(ek) kedvéért?” A másik: elmenekülnek, elválnak, felégetnek minden hidat maguk mögött. Pedig létezik egy C változat is: benne maradni a házasságban ugyanazzal a társsal, de újraépíteni vele a kapcsolatot. Akik erre az elhatározásra jutnak, azok nagyon szép eredményeket érhetnek el egy párterápiás segítséggel.

A szakember alapvetően egyetért azzal, hogy ebben mindkét félnek partnernek kell lennie.

– Erre mondja az angol, hogy „It takes two to tango”, vagyis a tangóhoz két ember kell, de nem ennyire egyértelmű a kép – jegyzi meg Mihalec Gábor. – Néha megtörténik, hogy csak az egyik fél kér terápiás segítséget, de az, hogy ő egyoldalúan változtat a kettejük játékszabályain, a társát is lépésre kényszeríti. Tehát itt is van esély változást elérni, csak ez egy jóval hosszabb és nehezebb folyamat. Mindenképpen érdemes megpróbálni, már csak azért is, hogy ha a végén mégiscsak válásba torkollna a házasság, akkor ne tehessünk magunknak szemrehányást azért, hogy nem tettünk meg mindent a megmentés érdekében. Ha más motivációt nem is tud valaki összeszedni, akkor már csak ezért is érdemes megpróbálni.

Sorozatunk következő részében arról beszélgetünk szakértőnkkel, miért is jó dolog a házasság intézménye.