Hogyan lesz valakiből mintaanyós?

A tanárként és pszichodráma vezetőként is ismert, valamint pár- és családterápiával is foglalkozó Süttő Márta munkásságának egyik zászlóshajója az Anyóssuli, amely 2014 óta segíti a családon belüli, generációk közötti békés együttélést. A szakembert saját példája, az ismerősi körében tapasztaltak, valamint tanítványai és számos további megkeresés is motiválta a páratlan képzés létrehozására. 

– Négy felnőtt gyermekünk van, így a saját bőrömön is tapasztaltam, hogy mennyire nehéz volt, amikor kirepültek otthonról, milyen kihívásokkal kellett szembenéznem az elengedésükkor – kezdte Süttő Márta mentálhigiénés szakember, pszichodráma vezető. – Emellett pedig új szerepek is megjelennek az életünkben, az anyós, após szerep, majd idővel helytállás nagymamaként, nagypapaként. A környezetében mindenki lát bizonyos mintákat, ezek egy részét követi, egy részét megpróbálja átalakítani. Sokan sokféle tanácsot adnak, nem egyszerű eligazodni ebben az útvesztőben. Pszichodráma vezetőként közvetlenül szembesültem azzal is, mi foglalkoztatja az idősebb korosztályt, a nagyszülők generációját. Ráláttam, milyen nagy szükségünk van az elég jó családi kapcsolatokra. A fiataloknak és az idősebbeknek egyaránt. 

– Számos kérdéssel kell ilyenkor szembesülni: az idősebbek hogyan tudnak ismét a társukra hangolódni, miután elköltöztek a gyermekeik, hogyan tudják lekötni a megnövekedett szabadidejüket és úgy segíteni a fiataloknak, ahogy az mindannyiuknak megfelelő. Hogyan tudnak a fiatalok leválni a származási családjukról, saját életet, identitást kialakítani, elköteleződni munka, hivatás, pár és család mellett. A saját életünkből is bőven gyűjtögettük a tapasztalatokat, a kollégámnak hat felnőtt gyermeke van, nekem négy, így az unokáink száma az utóbbi időben jelentősen növekedett. Ezzel párhuzamosan a rutinunk is nőtt és az évek alatt, látjuk, hogyan változott meg a kapcsolatunk a menyeinkkel, vejeinkkel. Amikor az esküvőre készülők jegyesoktatásában vettünk részt, szóba került, hogy milyen jó lenne, ha nem csak a fiatalokat, de a szülőket, az anyósokat is oktatnák. Innen jött az Anyóssuli ötlete. 

Családi ebéd 

Ahogy a szakember meséli, az idősebb korosztály életében egyáltalán nem volt terítéken a pszichológiai edukáció az iskolában. A bennük és körülöttük történő folyamatok tudatos látásmódja hiányzott, miközben minden korosztálynak és egyénnek meghatározott feladata és helye van a különböző életciklusokban. A házasságban és a családban egyaránt. Az ezekre való tudatos rálátást helyezték fókuszba a képzések során. 

– Tisztában kell lennünk a helyzetünkkel, azzal, hol is van a szerepünk, illetve megtapasztalni, hogy nem vagyunk egyedül a nehézségekkel – folytatja Süttő Márta. – Az előadások és képzések során a konfliktuskezelés, az empátia növelése, illetve az érzelmi intelligencia fejlesztése kerül a beszélgetések középpontjába. Mondok egy példát: nem kell eldönteni, hogy az otthon vagy az étteremben elfogyasztott vasárnapi ebéd az értékesebb, mert családonként változhat a felfogás. Ha nem is értünk egyet, illedelmesen kifejezhetjük az esetleges egyet nem értést és felnőtt emberekhez méltó módon rendezhetjük a kérdést. Igaz ez a gyereknevelésre, illetve még számos, a családot érintő területre. 

– El szoktuk játszani a foglalkozásokon a különböző helyzeteket. Például, hogy a meny folyton a telefonjával foglalkozik a családi asztalnál és ez zavarja az anyóst. Mit tud tenni? Miért bosszantó ez? Milyen hatása van a családra? A reakciókból, a válaszokból rendszeresen következik is a megoldás. Ha kikérjük a véleményét különböző témákról, bevonjuk a beszélgetésbe, akkor nem érez majd késztetést, hogy elővegye a telefonját. Volt egyszer egy nagymama, aki azt nehezményezte, mennyire bántó, hogy a fiataloknál sosem kínálják meg semmivel, még egy pohár vizet sem tesznek elé. Aztán szépen felfejtettük, hogy a közös étkezés kultúrája az egész családból hiányzik. Nem ellene szólt, egyszerűen nem volt jelen ez a felfogás abban a közösségben. Abban a családban ők egyáltalán nem étkeztek együtt. 

Mama, drága! 

És ha már anyósok: kiapadhatatlan humorforrásnak számítanak az anyósokkal kapcsolatos viccek, történetek, amelyek megkerülhetetlen elemei a családi anekdotázásoknak is. 

– Ezek elsősorban a feszültség levezetéséről szólnak, mert burkoltan kimondhatóak velük bizonyos társadalmilag elfogadott ellentétek – magyarázza a szakember. – Ennek forrása, hogy sokszor az idősebb és a fiatalabb korosztály sincs tisztában vele, hol a helye a családi rendszerben. Ez ugyanis óriási átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedekben, hiszen napjainkban kevésbé jellemző, hogy együtt élnek a családok a nagyszülőkkel. A családfői szerep megváltozása és a távolság is közrejátszik ebben az új, önálló felállásban, így ezt is újra kell értelmezni. 

– Az egyik leggyakrabban előforduló probléma az elengedés-leválás kérdése, akár egy közös étkezés, vagy a közös programok tekintetében. Járt hozzám olyan fiatal pár, amelynél az okozta a nehézséget, hogy hetente többször töltötték együtt az idejüket a szülőkkel, és egész egyszerűen nem maradt idejük magukkal foglalkozni. Fény derült rá, hogy azért tették, mert a szülőknek szükségük volt a fiatalokkal közös időre. Az idősebb generáció nem tudott mit kezdeni a helyzettel, hogy önálló életet kezdenek a fiatalok és egymásra maradnak. Fontos, hogy a házaspárok megerősítsék a kapcsolatukat, újradefiniálják a házasságukat. De az is kerülendő, amikor az unoka születésénél a szülők túlságosan bevonják a nagyszülőket a mindennapokba. Az is egy ütközési pont lehet. Egyik szülő sem kiszorítható a szerepéből, mindenkinek feladatot kell adni, hogy egészséges legyen a harmónia. 

Értékrendszerek a családban 

Sokan egyáltalán nem, vagy nagyon nehezen ismerik fel, hogy nehézséggel küzdenek a mindennapokban a családi kapcsolataikat tekintve, de miután a tréningeken segítséget kapnak, a nyomasztó terhektől megszabadulva rendezhetik a családi viszonyokat. 

– Általában a két különböző szokásrendszerrel rendelkező családból érkező fiatal számára is nagyon komoly feladat, hogy kialakítsák a közös határaikat – jelenti ki Süttő Márta. – Fontos, hogy ezt együtt határozzák meg és közösen kommunikálják kifelé, a családtagjaik felé. Nem egészséges, ha a generációk közötti kapcsolat erősebb, mint a házastársaké. Két önálló identitással rendelkező fiatal házasodik össze, erős alapra kell építeniük a saját kapcsolatukat, majd valós igényekre épülő, szeretetteljes, érzelmekkel és értékekkel teli, tartalmas felnőtt-felnőtt kapcsolat kialakítása a cél a szülőkkel is. 

– Azt szoktam mondani, ha arra van igény, akkor segítsünk az unokáknál, ha nincs, akkor ne toljuk oda magunkat. Becsüljük és tiszteljük meg egymás idejét, ne fogcsikorgatva vegyünk részt a családi programokon. A menyeink, vejeink gesztusait kiemelten fontos pozitívan átkeretezni. Minden esetben azt feltételezzük, hogy jó szándékkal teszik, amit tesznek. Megfigyelhető, hogy sokszor azért ragaszkodunk a saját értékeinkhez, mert elbizonytalanít egy másik értékrendszer. Ha megismerünk valamilyen újat, rögtön kételkedünk a saját elképzeléseinkben. Attól még lehet valami nagyszerű, mert eltér egy másik család szokásrendszerétől. A gyereknevelés is lehet jó attól, mert valaki másképp csinálja, mint mi. Ilyen sok apró részlet és tudatos gondolkodás vezet el ahhoz, hogy oldott és szeretetteljes legyen a fiatal generáció és az anyós kapcsolata – mutatott rá a szakember.