Ha a családban van legalább egy tanköteles korban lévő gyermek, akkor igényelhető a magasabb összegű családi pótlék.

A jogszabály szerint a családi pótlék a tankötelezettség teljes időtartamára jár (ez ma a 16. év betöltését jelenti), illetve addig, amíg a gyerek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20. (sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23.) életévét.

Ezek alapján az egyetemista diákok után a szülők már nem kapnak családi pótlékot, viszont ha a felsőoktatásban tanuló eltartottnak minősül és a családban él kisebb gyermek, a szülők magasabb támogatásban részesülhetnek.

A családi pótlék összege alapesetben 12 200 forint egy gyermek után, és 13 700 forint, ha a gyermeket egyedülálló szülő neveli. Több gyermek esetén 13 300 forint jár, egyedülálló szülők esetén gyermekenként 14 800 forint.

Egy kétgyermekes családnál például, ha a nagyobbik már leérettségizett és egyetemen vagy főiskolán tanul tovább, akkor nem az egy gyermek után járó 12200 forint családi pótlékot, hanem a kétgyermekesek után gyerekenként járó 13300 forintot kaphatja meg a szülő.

A magasabb összeg függ attól is, hogy a gyermekeket a szülő egyedül neveli-e, illetve egy vagy több, az egyetemistánál kisebb eltartott él-e a családban. A több eltartott esetében némileg magasabb összeg járhat pluszban.

A magasabb összeg igénylésének lehetősége két hónapra visszamenőlegesen érvényesíthető, amennyiben a szülő bekéri a főiskolai, egyetemista gyermek hallgatói jogviszonyának igazolását. 

Amennyiben a továbbtanuló diáknak van rendszeres jövedelme, akkor már nem számít eltartottnak, így nem is vehető figyelembe a családi pótlék számításnál. 

A jogszabály szerint rendszeres jövedelemnek kell tekinteni azt, ami három egymást követő hónapban meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. A minimálbér összege 2023-ban bruttó 232 ezer forint, ami nettó 154280 forint.