Beszéljünk a szívről – egy kicsit másképp - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Beszéljünk a szívről – egy kicsit másképp

Szöveg: Szűcs Anikó
2021. szept. 26. 8:00
Életmód

A szív szimbóluma az egyik legtöbbet használt jelkép, de azt talán kevesen tudják, hogyan alakult ki ez a ma már mindenki számára jól ismert minta, mikor lett a szeretet, a szerelem jelképe és hogyan jelent, illetve jelenik meg a különböző művészeti ágakban. A Szívünk Napja - a Szív világnapja alkalmából ennek jártunk utána.

A tradicionális szívalak (♥) eredetére vonatkozóan több elmélet is létezik, de a tudomány eddig nem adott egyértelmű választ arra, hogy mi inspirálta a formájában az emberi szívre igazából nem sokban hasonlító szimbólum alakját. A legelterjedtebb elképzelés szerint a formát egy ókori gyógynövény, a fogamzásgátlóként is használt szilfium (a kapor őse) termése, magja ihlette. A szív formájú termés az időszámítás előtti 7. században már a mai Líbia területén található ősi város, a görögök, majd rómaiak lakta Küréne ezüst pénzérmein is feltűnt.

A legelterjedtebb elképzelés szerint a szív formát egy ókori gyógynövény, a fogamzásgátlóként is használt szilfium (a kapor őse) termése, magja ihlette.

Más feltételezések szerint a minta a szarvasmarha szíve lehetett, amellyel az ókor embere nagyobb valószínűséggel találkozhatott, mint egy emberi szívvel. Megint mások szerint a teknősbéka szíve ilyen formájú, míg vannak, akik a férfi, illetve a női testből eredeztetik, mondván, egy-egy tájék mintázatát utánozza.

Többen úgy vélik, az sem kizárható, hogy a jelkép azután született meg, hogy a középkori tudósok az ókori orvosi szövegeket felhasználva igyekeztek megrajzolni a szív felépítését. A keresztény egyház ugyanis megtiltotta az emberi test boncolását, ezért az orvosok a korábbi, pogány időkből származó különböző nyelvű forrásokra, leírásokra voltak kénytelenek hagyatkozni.

Az ősi kultúráktól az üdvözlőkártyákig

Képiró Ágnes művészettörténész elmondása szerint a szívszimbólum megjelenése egészen az ókortól, sőt a kereszténység előtti időktől nyomon követhető a különböző korai kultúrákban és a vallásokban.

– Már az egyiptomi hieroglifákban is felfedezhető – kezdi a szakember. – A Halottak Könyvének ábrázolásain pedig Ozirisz ítélőszéke előtt a halott szívét helyezik a mérleg egyik serpenyőjébe, mivel a szív az értelem és az akarat vezére. A buddhizmusban a Gyémánt Szív a tisztaság, az elpusztíthatatlanság szimbólumaként jelenik meg. Kínában királyi szervnek számít, mint irányító és uralkodó, a szellem lakhelye. Az iszlám a szívet tekinti a spiritualitás és a meditáció tényleges helyének, az abszolút tudás és az illumináció középpontjának, míg a muszlim hagyomány szerint a szív adja a legrejtettebb és legeredetibb gondolatokat, az ember intellektusának alapját. A Bibliában és a keresztény hagyományban a szív a lelki élet székhelye. Emellett az érzelmek helye, ugyanakkor a gondolkodásé és a bölcsességé is. A szív magának a Megváltónak a jelképe, aki az emberért szenvedett; és egyúttal a Szent Grálé, amely Krisztus Jézus vérét tartalmazza, és amelynek jele ugyanúgy egy lefelé forduló háromszög, mint a szívé. A szív a katolikus szimbolikában is megjelenik: a latin kereszt alakú templom Jézus testét, az oltár pedig a szívét jelképezi. Az evangélikus egyházban is fontos jelkép; Luther címerének egyik alapeleme – magyarázza a művészettörténész, majd hozzáteszi, talán kevesen tudják, de évszázadokkal ezelőtt a lángoló szív a vallásos lelkesedést és odaadást fejezte ki.

Mint Képiró Ágnes mondja, gyakorlatilag az a forma, az alul csúcsosodó változat, amit ma piros szabályos szívként ismerünk, mai ismereteink szerint a 15. században a játékkártyák elterjedésével jött létre és indult hódító útjára.

"A középkorban terjedt el jobban a szív és szerelem összefonódása is, a francia trubadúrok hatására."

– A világi kultúrában általában az érzelmek és az érzelmi bölcsesség jelképe, szemben a fej intellektualitásával, észelvűségével. Sokakat érdekel az is, hogyan, mikor kapcsolódott össze a szív szimbólum a szerelemmel? A középkorban terjedt el jobban a szív és szerelem összefonódása is, a francia trubadúrok hatására. A szívet a lélek és szerelem otthonának is tartották. A késő középkor költészetében is megjelent, mint a szerelem szimbóluma, majd a romantikában még inkább „világivá vált” a szív motívum, ami az irodalom mellett a képzőművészetben is nagyon erősen tetten érhető.

A művészettörténész megemlíti a mindannyiunk számára ismert képet, a nyíllal átlőtt szívet, de azt is megjegyzi, azt talán kevesen tudják, hogy ez eredetileg egy reneszánsz embléma, a hozzá kapcsolódó mottóval: "Amor vincit omnia" (A szerelem mindent legyőz).

– A 18-19. századra a szívszimbólum egyre gyakrabban szerepelt a populáris kultúrában is, mint a szerelem jelképe: üdvözlőkártyákon, édességeken tűnt fel a motívum – mondja Képiró Ágnes. – Ma pedig már az emojikészlet alapját képező szimbólum.

A kortárs művészeket is megihleti

A művészettörténész arra is kitért, hogy a szív ábrázolása a kortárs magyar képzőművészetben több alkotónál is megjelenik.

– Professzionális művészek ritkán ábrázolják a szívet önmagában, hiszen, ha belegondolunk, ez egy túl ismert, ha úgy tetszik, egy „túlhasznált” jelkép, ezért a művészek különböző módokon építik be és használják az alkotásaikban – magyarázza a szakember. – Gross Arnold, a második világháború utáni hazai nagy grafikusnemzedék egyik kiemelkedő alakja, színes rézkarcai által vált híressé. Az ő elképzelt, életörömet sugárzó, játékos mesevilágában gyakori a szív motívum: van, ahol felfordított alakban látható, de egyes munkáiban a szív akár arcot is kap. Ugyanakkor a szív nem domináns és nem is kizárólagos jelkép nála: az ő motívumvilágában sok mással, pl. virágokkal, kis játékokkal, meseszerű lényekkel együtt látható.

– A másik alkotó, akinél ez a motívum elég erősen és elég elvont formában jelen van, Keserü Ilona festőművész. Ő 1967-ben fedezte fel magának a Balatonudvariban található szív alakú sírköveket, amelyek annyira megihlették, hogy attól kezdve meghatározták a művészetét, mi több, festészetének központi motívumává váltak ezek a különleges sírkövek: a motívum jellegzetes hullámvonallá alakított formáját variálta. Keserü Ilona egyébként a híres sírkövek által ihletett műveinek köszönhetően vált országosan, majd nemzetközileg elismert művésszé – teszi hozzá Ágnes. – Akinél viszont a szív motívum, akár az eredeti jelentésében, akár az erotikus mivoltában is dominánsan megjelenik, ő ef Zámbó István. A Munkácsy-díjas festő, grafikus nagyon szabad asszociációval kezeli, és nemegyszer „újragondolva” alkalmazza a népszerű jelképet.

– Populáris témák, sütemények és retró édességek és humoros motívumok jelennek meg hazánk fiatal festőinek egyik legtehetségesebb alkotója, Tayler Patrick munkásságában. Játékos motívumokban gazdag, színes képmezőinek nem ritka eleme a szív. A Hiányzol! című, 2020-ban festett képe pedig címében is kapcsolódik a szimbólum szerelmet, szeretetet kifejező mivoltához.

A néprajzkutató szemével

A magyar népművészet rendkívül gazdag motívumvilággal rendelkezik, melyek közül a szív az egyik legkedveltebb forma.

– Azok a díszítőelemek, amikre most szerelmi szimbólumként gondolunk, mint például a virágos szív vagy a madárpár, Magyarországon a 14. századtól kezdtek elterjedni nemesi és polgári környezetben, a parasztságnál pedig csak a 17-18. századtól – mondja dr. Vass Erika néprajzkutató. – Ezek eredetileg általánosabb díszítőmotívumok lehettek, a szívből kinövő virágtő gyakran férfiak által használt tárgyakon, például borotvatartón is előfordult, és csak a 19. század folyamán váltak kizárólag szerelmi szimbólumokká. Korábban a szerelmi ajándékokat más ünnepi tárgyakhoz hasonlóan geometrikus mintákkal, ékrovással díszítették.

Képgaléria

– A mézeskalácsos termékek népszerűsíthették a szívet, mint szerelmi szimbólumot. A legkorábbi szív alakú mézeskalács ütőfa 1684-ből Selmecbányáról maradt fenn, a szív közepén kis lakattal. A vásári mézeskalács szív ajándékozása a legény közeledési szándékát, szerelmét fejezte ki a lány iránt. A paraszti környezetben a legnépszerűbb szerelmi ajándékok közé tartozott a mosósulyok és a mángorló. A 19-20. századi darabokat gyakran díszítették a legények szívvel és belőle kinövő tulipánnal. Az 1830-as évektől, az írásbeliség elterjedtével egyre több darabon örökítették meg a saját monogramjaikat vagy teljes nevüket, de akár az évszámot is. Ezeket a szerelmi ajándéktárgyakat díszítettségük miatt nem használták munkához, hiszen arra finom megmunkálásuk miatt alkalmatlanok lettek volna, hanem dísztárgyként a házban kaptak helyet.

A szív szimbólum fellelhetőségét illetően a néprajzkutató további érdekességekkel is szolgál.

– A módos parasztság körében elterjedtek azok a finom kidolgozású háttámlás székek, melyeken a fogónyílást szív alakúra faragták ki – meséli dr Vass Erika. – Ez a széktípus nyugat felől érkezett hozzánk, és először a Dunántúlon vált népszerűvé, a legtöbb darab Sopron környékéről és a Bakonyból került elő. Az első ismert darab 1704-ből a Veszprém megyei Litérről származik. A 19. századra kisnemesi közvetítéssel szélesebb körben is elterjedt. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményében ilyen jellegű székek többek között Veszprém megyéből, a Tolnai megyei Faddról, a Békés megyei, egykor főleg szlovákok lakta Tótkomlósról és a Felső-Tiszavidékről vannak.

A szív, mint vallási szimbólum

– Már Szent Ágoston (354-430) megfogalmazta, hogy Isten a szeretet lángját nyíllal gyújtja meg az ember szívében. A katolikus parasztság házainak is gyakori díszei voltak a Jézus szívét és Mária szívét ábrázoló szentképek – mondja a szakember. – A szentendrei Skanzen több házában is megtalálhatók ezek a képek. Jézusnak a szeretettől lángra gyúlt szíve a megváltó isteni szeretetet jelképezi, Szűz Máriáé pedig az anyai szeretetet mind Jézus, mind az emberek felé. Katolikus vidékeken az is gyakori volt, hogy a bejárati ajtót díszítették Jézus vagy Mária szívét ábrázoló ajtódíszekkel. Ezáltal ajánlották az ott lakók az ő oltalmukba a házat és a benne lakókat. A halott Krisztust ölében tartó Fájdalmas Anyát ábrázoló képeken pedig gyakori, hogy Mária szívét hét tőr járja át. Ennek az alapja Lukács evangéliumában olvasható: amikor a csecsemő Jézust szülei bemutatták Jeruzsálemben a templomban, Simeon azt jövendölte Máriának, hogy szívét hét tőr fogja átjárni fájdalmában a Fia miatt.

– Protestáns környezetből is akad példa a szívre, mint a szeretet, a családi egység kifejezőjére – jegyzi meg a néprajzkutató. – A Skanzen gyűjteményében ilyen például az az erdélyi Székről származó üvegre festett kép, mely az 1950-60-as évek fordulóján készült. Ezen a család tagjait ábrázoló három fényképet egy szív fog össze.

fotó: Deim Péter, Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre); Damjanich János Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye; Tayler Patrick; Shutterstock