Az alvás az egyik legfontosabb eleme a teljes regenerálódásnak. Ha nem alszunk eleget megfelelő alvási szinten, hiába a tudatos, egészséges táplálkozás és minden kiegészítő edzés. Az „elég” ugyan egyénenként eltérő időtartamot takarhat, de a legtöbb sportoló számára ez mégis napi 7-10 óra alvást jelent. A rossz alvás befolyásolja a szív- és keringési rendszer működését, az anyagcserét, az agyi információfeldolgozás minőségét és az érzelmi reakciókat.

Dr. Simon Márta, SomnoCenter Budapest Alvászavar Központ neurológus-szomnológus szakorvosa, a Honvédkórház Neurológiai Osztályának neurológus szakorvosa a Futásról Nőknek adott interjújában elmondta, miért az alvás a legjobb regeneráció.

Mit jelent az alváshatékonyság?

– Azt vizsgáljuk az éjszaka folyamán, hogy mennyire van nyugalmi állapotban az illető, mikor vannak mikroébredések, ezeket milyen patológia előzte meg. A komplex alvásvizsgálatot követően láthatjuk az alvás szerkezetét, azt, hogy mennyire ciklikus. Egy átlag felnőtt esetében egy éjszaka folyamán 3-5 alvási ciklus ismétlődik, melyek nagyjából 90 percesek. Ezek a folyamatosan mélyülőtől az egyre felszínessé váló felé mozdulnak.

Miért az alvás a legfontosabb regenerációs módszer? Mi történik alvás alatt a szervezetben?

– A regenerációhoz lassú hullámú mély alvás szükséges. A sejtosztódás, a csontvelőben képződő sejtek, vörösvértestek, fehérvérsejtek a lassú hullámú, úgynevezett mély alvásban keletkeznek. Ilyenkor lecsökken a pulzus, lassul az anyagcsere és a légzés, nagyon szép lassú hullámokat látunk az EEG-n. Ha beáll a mélyalvás, a test nyugalmi állapotba kerül, ilyenkor van lehetősége a szervezetnek sejt szinten újraépülni. Ennyire hatékonyan éber állapotban sosem tud regenerálódni a szervezet, ezért nagyon fontos a mélyalvás. Mi sem mutatja jobban ennek jelentőségét, mint hogy a magzatnövekedés is a mélyalvás alatt a legintenzívebb.

Mennyi alvásidő elegendő egy felnőtt ember számára ahhoz, hogy teljes értékűen tudjon helyt állni a hétköznapokban és az edzéseken is?

– 7 óra átlagosan, de van, akinek 6 is elég, és akad, akinek 8 és fél óra szükséges. A mélyalvás a teljes alvásidő 15%-a, maximum 20%-a, ami a bioritmusunkhoz teljes egészében idomul. Ha valaki mindig 10 és 11 között fekszik le aludni, akkor garantált, hogy az első két alvási ciklusban (egy alvásciklus 90 perc) a mélyalvás döntő többsége, 70-90%-a lezajlik, az ezt követő ciklusokban előfordul, hogy már csak felszínes alvás történik. Ha valaki nagyon rendszertelenül alszik, azzal megborítja a bioritmusát, a szervezet nem tudja, hogy mikor „kapcsolhat ki”. Elképzelhető, hogy az illető 6-7 órákat alszik, de ha nincs meg a napirendje, akkor a test nem tudja, mikor kerülhet mélyalvási fázisba, így az illető fáradtan, kimerülten fog ébredni. Ezért nagyon fontos a napirend.

Sokaknak csak az esti órákban van ideje arra, hogy sportoljanak. Az aktív sport akadályozza vagy inkább segíti a gyors elalvást?

– Az edzés felpörgeti a szervezetet, megnöveli a pulzust, a vérnyomást, a testhőmérsékletet, holott este 7-8 körül, lefekvés előtt 3 órával már fel kellene készíteni a szervezetet az elalváshoz. Ilyenkor már nem szabadna sem kávéval, sem edzéssel, sem erős pszichés ráhatással izgalmi állapotba hozni a testet. Amikor megy le a nap, a retinán beeső fény hullámhossza megváltozik, ami az alvás és az alvásszerkezet stabilizálásért felelős hormon, a melatonon termelődését segíti elő. A testhőmérséklet is csökken ilyenkor, sokan ezért kezdenek el fázni, ha álmosak. Az edzés pont ezzel ellenkező hatást vált ki. Inszomniás panasz esetén úgy lehet megfordítani a folyamatot, ha valaki reggel korán felkel, elmegy edzeni, utána dolgozik, az este pedig zavartalanul zajlik.

Otthon is tudjuk növelni az alváshatékonyságot?

– Segít, ha vannak esti rituálék. Egy ideális világban a lefekvés előtt 3 órával már kezdene ráhangolódni az ember az alvásra, pihenésre, de manapság ez nem sokaknak adatik meg. Persze a szervezet rövid távon túléli az elégtelen alvást és a napirend hiányát rövidtávon, de sajnos a SomnoCenterben nagyon sok a fiatal páciens, akik alvászavarpanasszal jelenik meg. Legtöbbjük ülőmunkát végez, rengeteget dolgozik, igazából nincs munkarendje. A napirend hiánya pszichésen dekompenzál és az alvás szerkezetét is rombolja, nehéz elalvást, éjszakai ébredéseket okoz. A nappal hat az éjszakára, az éjszaka pedig a nappalra, és ezek hosszútávon nem megúszható dolgok. Előbb-utóbb a túlfeszített tempó mellett az alvásminőség romlani fog, fáradtabbnak érzik majd magukat.

Általános állapot, hogy egy nőnek, aki a munka-család-sport háromszögben egyensúlyozik, egy-egy éjszaka kevesebb idő, néha 5-6 óra jut csak az alvásra. Aki tartósan ilyen keveset alszik, az szembesülhet teljesítményromlással vagy bármilyen más egészségügyi kockázattal?

Nem szeretem riogatni az embereket, de a krónikus alváshiánynak komoly egészségromboló szerepe van. A nők nagyobb részénél a hormonrendszer működését megzavarják a hosszútávú elégtelen alvási szokások, és nem ritkán magas vérnyomás, ciklus- és pajzsmirigyproblémák, szív- és érrendszeri elégtelenségek jelentkeznek. De ehhez krónikusan rossz alvónak kell lenni. Sokan félnek a demenciától is, és valóban hatással lehet a folyamatra a krónikus kialvatlanság, de nem ettől fog valaki elbutulni. Tapasztalataim szerint a nők nagy részénél az elégtelen alvás miatt szorongásos tünetek, depresszió valamint nőgyógyászati- és hormonproblémák jelentkeznek.

A nap melyik szakaszában a legpihentetőbb az alvás? Sokszor hallani az éjfél előtti alvás jelentőségéről. Valóban ennyire fontos ez?

– Igen, ezek az „aranyórák”. Ha egy átlagos embert nézünk, aki 8-16 óra között dolgozik napközben, ahhoz, hogy reggel 6-kor fel tudjon kelni, azt megelőzően este 10-kor aludnia kellene. Ebben az esetben az éjfél előtt átaludt 2 óra a leghasznosabb, mert a mélyalvás döntő többsége ilyenkor történik meg. De a bioritmus ennél is fontosabb: ha valaki mindig éjféltől alszik reggel 7-ig, és számára ez kielégítő, akkor a mélyalvása is ehhez igazodik, vagyis csak éjfél és 3 között kerül mélyalvási fázisba. Ha valaki minden reggel hajnali 4-kor kel, akkor neki este 9 és éjfél között zajlik le ugyanaz a folyamat. Tehát nem maga az időpont számít, hanem a bioritmus.

Mikor gyanakodjunk arra, hogy keveset vagy rossz minőségben alszunk?

– Általánosságban elmondható, hogy mélyalvásból kómásan ébred az ember, felszínes alvásból könnyebb felkelni. Viszont a reggel felé közeledve, az utolsó 2 alvásifázisban már nincs mélyalvás, csak felszínes vagy REM fázis a jellemző. (Random Eye Movement: Random Szemmozgás, ebből a fázisból a legönnyebb felébredni, az álmok jelentős része ebben a szakaszban zajlik, a szem minden irányú mozgást végez, a légzés szabálytalan, az agy aktív - szerk. megjegyzése). Ha valaki reggel kómásan ébred, lehet, hogy mélyalvásból ébredt, de az biztos, hogy elégtelen az alvás minősége vagy mennyisége. Gyakran hoznak okosórás riportot a páciensek, de az a helyzet, hogy nagyon sok esetben félremérnek ezek a kütyük. Biztosan vannak validált órák, de nem helyettesítik a poliszomnográfiás vizsgálatot.

Sokszor mondják futó körökben, hogy „ha fáradt vagyok, elmegyek futni”. Alvásszakértőként mi a véleménye erről a filozófiáról?

– A kérdés az, hogy milyen szinten fáradt az illető. Én is hobbifutó vagyok, azért szeretem, mert pszichésen nagyon kikapcsol, egy bizonyos idő után megérkezik a flowélmény, az egész folyamat automatikussá válik, és teljesen felszabadít, kiszakít a mindennapokból. A természetben való futás egy nagyon jó stresszoldó tevékenység. Ha az ülő- vagy nagyon koncentrált munka mellé illeszti be valaki ezt a sportágat a psziché megnyugtatásnak céljából, akkor valóban pihentető lehet. Elég egyéni, hogy mikor érdemes inkább a pihenést választani az edzés helyett. Ha valaki ólmos fáradtságot érez, de elmegy edzeni, akkor a testmozgás inkább a szervezet energiatartalékait csökkenti, és nem a felfrissülést, a feltöltődést segíti elő. Szerencsére a sport ad egy olyan erős testtudatot, hogy az illető meg tudja ítélni, hogy képesnek érzi-e magát a futásra. Alapvetően mindenkinek a saját képességével és erőnlétével kell tisztában lennie ahhoz, hogy ezt a kérdést el tudja dönteni.

(fotó: Shutterstock)