Két kisgyermek édesanyja vagyok. A lányom és a fiam nevelésének első két évét szinte teljesen másként éltem meg. Az elsőszülött gyermeknél határozott elképzelésem volt mindenről, ami a kicsivel kapcsolatos. Anyaként maximálisan boldog voltam, nőként, önálló lényként viszont elveszettnek éreztem magam. Négy évvel később megszületett a fiam. Rutinosan végeztem az anyaság körüli teendőket, de már korántsem olyan mániákusan, mint a lányom esetében. Elégedett voltam az anyasággal, és noha a testem eleinte romokban hevert, sokkal jobban éreztem magam a bőrömben, mint korábban bármikor. Hogy mi változott a két időszak között? Az én hozzáállásom saját magamhoz. Időt szántam magamra, és ettől nem lettem rosszabb anya. Ma már azt is tudom, hogy ha valamivel elégedetlen vagyok, de lehet rajta változtatni, akkor azért tenni kell! Ellenkező esetben elindulhatunk egy olyan lejtőn, ami számos területre negatív hatást gyakorolhat.


A maximalizmus és az anyaság ne járjon kéz a kézben!

– Az önbizalomhiány az élet minden területére kihat: az egészségre, a párkapcsolatra, a karrierre. Az élethez való hozzáállás változik meg, ha nem vagyunk megelégedve saját magunkkal – állítja Gazdag Enikő pszichológus, pár- és családterapeuta. – Ha valakit felkészületlenül ér az anyaság, ráadásul perfekcionista, megfelelni vágyó nő, esetleg szorongó típus, akkor nagyobb eséllyel alakulhat ki nála egy önbizalomhiányos állapot. Hiszen a vágyott cél, a tökéletes anya szerep elérhetetlen. Ebben az esetben az segít, ha felismerjük a problémát, és tudatosan kezdünk dolgozni rajta. El kell fogadnunk, hogy a gyermekünknek elegendő az „elég jó” anya, meg kell tanulni megengedőbbnek lenni magunkkal szemben.


Igenis fontos a testmozgás!

– A másik ok, amiért sok kismama nem elégedett magával, az a megváltozott teste – folytatja Enikő. – Igaz, hogy egy-egy átvirrasztott éjszaka után egyetlen porcikánk sem kívánja a sportot, de próbáljuk leküzdeni a kezdeti nehézségeket! Amint átlendülünk a holtponton, megérezzük a mozgás adta boldogságot és frissességet. Ráadásul ahhoz, hogy elkezdjük újra szeretni a testünket, még csak azt sem kell megvárni, hogy valóban elinduljunk a fogyás útján. Már attól szebbnek érezzük magunkat, hogy elkezdtünk tenni valamit ennek érdekében! Ezt a pozitív változást a párunk is észlelni fogja, és itt el is érkeztünk a következő sarkalatos ponthoz...


A boldog párkapcsolathoz kell az egészséges önbizalom

– Ha teszünk azért, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben, az máris tartást, magabiztosságot eredményez. Ez pedig vonzó a párunk számára is. Nem arról van szó, hogy 80 kilóról 50-re kell fogyni, mert csak úgy fogunk tetszeni kedvesünknek (bár tény, hogy nem szerencsés, ha túl nagy a változás mértéke a kapcsolat kezdetéhez képest), hanem arról, hogy az önbizalommal teli nő kívánatosabb. Töltsünk a párunkkal minőségi időt akkor is, ha pici gyermekeket nevelünk, mert nagyon fontos, hogy férj és feleségként is működjünk, ne csak szülőkként. Ha szeretve érezzük magunkat egy párkapcsolatban, akkor értékesebbnek is tartjuk magunkat. A gyermekek nem sínylik meg azt a kis időt, amíg mi kettesben vagyunk a kedvesünkkel, és addig más vigyáz rájuk. Ellenben a rossz házasságot, és a boldogtalan anya látványát annál inkább.


Szánjunk időt magunkra!

– Az anyává válással nem szabad megfeledkeznünk azokról a dolgokról, amelyek örömet okoznak nekünk. Találkozzunk a barátainkkal, hacsak egy órára is! Ne várjuk meg, amíg ők keresnek minket, hiszen lehet, hogy attól félnek, megzavarnak a babázásban. Tartsuk a kapcsolatot a kollégákkal, ne szakadjunk el teljesen a munka világától! Törekedjünk arra, hogy ne a gyermeknevelés legyen az egyedüli beszédtémánk, tájékozódjunk az aktuális eseményekről, olvassunk híreket! Kényeztessük magunkat forró fürdővel, arcpakolással! Ha megengedhetjük magunknak, járjunk fodrászhoz, kozmetikushoz! Ezek az apróságnak tűnő dolgok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy elégedettek legyünk az életünkkel, ezáltal saját magunkkal is.


Önbizalomhiányos anya gyermekének lenni...

Sokszor halljuk, hogy testképzavarhoz vezethet a kislányoknál, ha az édesanya a megváltozott teste miatt elégedetlenkedik. Gazdag Enikő szerint nem okoz gondot, ha a kislány azt látja, hogy anya nem elégedett a külsejével, ellenben tesz azért, hogy jobban érezze magát. Hiszen itt a tenni akarást, a motiváltságot látja a gyermek, ami ez esetben egészségesebb életmódhoz is vezet, hiszen az egészséges táplálkozás és a sport a családi élet része lesz. Az azonban valódi problémát okozhat, ha egy nő áldozatnak érzi az anyaságot, és mindent ennek rendel alá. Akkor nagy eséllyel alakul ki az önbizalomhiány, amit aztán családi mintaként „átörökít” a lányára. Megfigyelhető, hogy az ilyen édesanyák lányai később szánják el magukat a gyermekvállalásra, sőt akad olyan is, aki tudat alatt azért nem akar gyermeket, mert a saját anyja áldozatként élte meg a szülői szerepet. Ilyenkor akár lelki eredetű meddőség is kialakulhat.