Az Alzheimer-kór a leggyakoribb, demenciához vezető neurodegeneratív betegség. Statisztikák szerint az alzheimeres betegek száma világszerte ötévente megduplázódik. A kialakulásának okai nem ismertek, de bizonyos rizikófaktorok, például a magas vérnyomás, egyes fejtraumák, rosszul kezelt cukorbetegség, egyes nyugtatók hatása és az elhízás növelik a kockázatát. A betegség kezdetben enyhe formában, általában memóriazavarral jelentkezik. Az Alzheimer-kór nem megelőzhető, nem gyógyítható. A gyógyszeres tüneti kezelés célja az érintettek képességeinek lehető leghosszabb ideig való megőrzése, és a kórházi kezelés szükségességének késleltetése.  

– A demenciának sokféle „arca” van – mondta korábban a csalad.hu-nak dr. Nagy Zoltán ideggyógyász professzor, aki az elbutulás legsúlyosabb formájának nevezte az Alzheimer-kórt. Gyakoriságát tekintve nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet 2018-ban népbetegséggé nyilvánította az Alzheimer-kórt.

Müller Csaba, a Seniorcentrum egyik alapítója szintén a csalad.hu-nak adott korábbi interjújában az Alzheimer-kórt bizonyos szempontból az egész család betegségeként jellemezte. Hangsúlyozta, hogy amennyire érinti a pácienst, ugyanannyira kihat az őt gondozó család életére, mindennapjaira is.  

– Ezért is fontos, hogy idejében felismerjük a betegség tüneteit. A korai diagnózis kulcsfontosságú lehet a betegeknek, egyrészt, mert „orvosilag” időt nyerhetnek vele, és hamarabb elkezdődhet a kezelésük, ami jó esetben a tünetek javulását hozhatja. Másrészt, így már a betegség elején tájékozódhatnak arról, hogy mi is fog történni velük. Előre tervezhetnek, például az ellátásukkal kapcsolatban, és lehetőségük van arra, hogy pénzügyi és jogi kérdésekben dönthessenek akkor, amikor még képesek rá.

Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár a közelmúltban jelentette be, hogy a tervek szerint hamarosan életbe lép Magyarországon a demencia-akcióterv, amellyel hathatós segítséget nyújtanak a demenciában és Alzheimer-kórban szenvedőknek és családtagjaiknak. A tárca támogat több olyan kezdeményezést is, amely a betegséggel érintett családokat, az életminőség megőrzését segíti.  Ezek egyike az Alzheimer Café hálózat. Az alapítók szerint az elfogadó, segítő közösség sok szempontból megkönnyítheti az érintett családok életét. Az Alzheimer-kávézók havonta megtartott klubfoglalkozások, amelyeken egymást segítik tapasztalatokkal a betegek és az Alzheimer-kórban szenvedők családjai. Már több mint 90 ilyen létesítmény működik országszerte.

Programok Biatorbágyon és Szentendrén

A mai Alzheimer-világnapon Biatorbágyon tartanak figyelemfelhívó rendezvényt, a településen működő Memória Café közreműködésével. A hozzájuk csatlakozó Füzes Gyaloglóklub vezetésével figyelemfelhívó sétát indítanak a Fő tér és a biatorbágyi Viadukt között. Az esemény szervezői kiemelik, hogy a demencia megelőzésében, a szellemi fittség megőrzésében jelentős a mozgás szerepe. A Gyalogló Idősklubok szervezését Monspart Sarolta világbajnok tájfutó, a Nemzet Sportolója, az Idősek Tanácsának tagja kezdeményezte; az országos hálózat képviselői is jelen lesznek a rendezvényen.

Az Alzheimer-világnaphoz kapcsolódó programot szervez a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum is. A Skanzen kifejezetten a demenciával élők számára már 2014-ben útjára indította a hazánkban máig egyedülálló kezdeményezést, amellyel különleges időutazásra invitálja a foglalkozásokon résztvevő időskorúakat. A múltidézés legfőbb célja, hogy az emlékezetzavarral élő emberek élményekkel töltődjenek fel.

Most szombaton a Szentendrére látogatók információkat kaphatnak szakemberektől, illetve olyan témákról is beszélgethetnek, amelyek egyébként a hétköznapi életben tabunak számítanak. Az Alzheimer-világnaphoz kapcsolódó bringatúrán a résztvevők megismerhetik a múzeum demenciával élők számára készített programját.

– Az Alzheimer-betegek ugyanúgy vágynak a szeretetre, az emberi kapcsolatokra, mint mi, és arra is vágynak, hogy valahogy részesei maradjanak a normális életnek. Ezért kell úgy kezelnünk őket, hogy ugyanazok az emberek, mint akik régen voltak, csak a képességeik már mások – hangsúlyozta Müller Csaba, a Seniorcentrum egyik alapítója.