Valaha magától értetődő volt, hogy a nap egy meghatározott időpontjában, a reggeli vagy az esti étkezés után éneklés, bibliaolvasás vagy imádság fogta össze a kisebb-nagyobb családot. Ma kevesen teszik ezt meg: a gyors élettempó és a minket körülvevő információs eszközök nem hagynak minket lecsendesedni még este sem. Pedig érdemes beiktatni a pár perces családi áhítatot! Hogy miért?

Egyben tartja a családot!

Különböző helyekről – edzésről, munkából, játéktól, konyhából – megérkezve mindannyian az asztal körül ülünk. Végre együtt vagyunk! Miközben egyenként hálát adunk azért, ami jó volt a napban, és kimondjuk a másnappal kapcsolatos vágyainkat, félelmeinket, látjuk egymás tekintetét, halljuk egymás legbensőbb élményeit. Türelmesen megvárjuk, míg a másik elmondja, ami a szívében van, és innentől már közösen szorítunk azért, hogy az elhangzott másnapi tervek sikerüljenek.

Megismerjük egymást

Ez a rövidke megálló olyan mondatokat is kihoz belőlünk, ami a szokásos körülmények között nem hangozna el. Hallani a gyermekünk szájából azt, hogy megköszöni a szép napot, a finom vacsorát vagy azt, hogy milyen jót játszott a testvérével, szívet melengető! Megtudni róla a legnagyobb álmát és a titkos félelmeit hatalmas lehetőség a szülőnek a jól-szeretéshez.

Lecsendesít körülöttünk mindent

A családi áhítat gyertyafényes sötétségben és teljes csöndben történik. Nem megy a tévé, nem pittyeg a telefon, nem szól a zene, és még a játékok sincsenek elérhető közelségben. Ez a néhány perc csak rólunk szól, ebben az időben csak a mi hangunk hallatszik, sőt, még a lélegzetünk is érezhető – soha nem tapasztalt külső csönd vesz minket körül.

Benső nyugalom időszaka

Amikor körülöttünk minden elcsöndesül, akkor belül is elkezd elterülni a nyugalom. A felnőtt- és a gyermeklelkek is érzik, hogy ez az idő a magunkba tekintésről, a mélységes együttlétről szól. Ilyenkor akármit elmondhatunk, mert meghallgatnak minket, a legbensőbb félelmeinknek is helye van, mert a család csak ránk figyel.

A kamaszok megnyílhatnak

Kezdetben a kamaszaink inkább hallgatnak. De van időszak, amikor kimondják, ami boldogítja vagy nyomja őket, aztán megint hallgatós időszak következik. Nem baj, ha nem mindenki szólal meg, a lényeg, hogy együtt legyünk.

A kicsiknek is helye van

A kicsik hamar megérzik az esti együttlét különlegességét, és szívesen kapcsolódnak az ő kedves kis világukkal. Csodás hallgatni őket, amikor olyan dolgokért adnak hálát, ami nekünk, felnőtteknek már fel sem tűnik. Tanulhatunk tőlük!

Nemcsak este jó!

Nagy utazás előtt, jeles ünnepekkor, izgalmas iskolai események kapcsán is üljünk össze egy áhítatra! Ez megerősíti a közösséget és a családtagokat a feladatokban és az újraindulásokban.

(fotó: Shutterstock)

valláscsaládgyermeknevelés