Először 1938-ban rendezhette meg hazánk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Az akkori májust eső áztatta, ezúttal azonban az égiek is a kegyeikbe fogadták a hívőket. A szikrázó napsütésben a látvány is szívmelengető volt, ahogy az Andrássy út a Hősök terétől kezdve egészen a Kodály köröndig zsúfolásig megtelt a zarándokokkal, akik az ország, sőt, a világ több pontjáról tették meg hosszú útjukat, hogy részt vehessenek az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyitó szentmiséjén. A zászlókon, a feszületeken és a transzparenseken megjelenő feliratok általi, nem reprezentatív felmérésünk alapján Pécstől kezdve Veszprémen, Kisbodakon és Hevesen át Kazincbarcikáig számos település képviseltette magát, nem beszélve a nemzetközi kitekintésről: a teljesség igénye nélkül lengyelek, ázsiai országok képviselői, sőt, még egy ruandai hölgy is a szentmisét választotta vasárnap délutáni programjául. A kazincbarcikai gyülekezet például különbusszal érkezett, egyik legfiatalabb tagjuk, János törött karja ellenére is a csoporttal tartott, nem szerette volna kihagyni az életre szóló élményt. Mint portálunknak mondta, a zenetáborban szerzett sérülése a hegedülést ugyan nem tette lehetővé, de az itteni jelenlétét nem gátolta.

Szentmise – madártávlatból

A szervezőmunkát dicséri a kifogástalan lebonyolítás. Láthatóan minden hibátlanul működött, az irányítástól a technikán át a logisztikáig, az előzékeny önkéntesek közül mindenki pontosan tudta a dolgát és segítőkészségével nagyban hozzájárult az esemény sikeréhez. A kivetítők és a hangosítás lehetővé tette, hogy a távolabbi szektorokban helyet foglalók is kiválóan élvezhessék a színpadon történteket. Így senki sem maradt le a megnyitóünnepségen bemutatott Magyarország, Mária országa című néptáncelőadásról, amelyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes adott elő, illetve a 100 püspök és több mint háromszáz pap által koncelebrált szentmiséről. A madártávlatból sugárzott felvételek messzebbről is impozáns látványt nyújtottak.

Kisszék, pokróc, napernyő

A hívek rendkívül felkészülten érkeztek: szinte mindenki saját kisszékkel, sámlival a hóna alatt választott magának helyet, testi táplálékról és megfelelő folyadékpótlásról is gondoskodott, a családok pedig plédekkel felszerelkezve indultak útnak. Három- négygyermekes családok mellett ötgyermekesekkel is találkoztunk, de a számtalan babakocsi némelyikébe kukkantva a pár hónapos csecsemő sem volt ritka az egybegyűltek között. Idilli kép volt, ahogy az édesanyák kiskanállal etették, édesapák hordozóban ringatták a kicsiket és közben hallgatták a liturgiát a koraőszi időben. Mindenki megtalálta a helyét a több tízezres tömegben: sokan a kerítéseken a fecskékhez hasonló rendben ültek, mások a pokrócokon összebújva mosolyogtak vagy a kispadokon egymást átölelve énekeltek, volt, aki lecsücsült a langyos aszfaltra egy napernyő alá, a kisebbek és az idősebbek pedig behúzódtak az árnyékba, hogy ott nyissák meg a szívüket és öltöztessék ünneplőbe a lelküket.

Üzenet az elsőáldozóknak

– Üdvözlöm a családotokat, rajtuk keresztül kaptátok az életet és a hitet – fordult a közel 1200 elsőáldozó gyerekhez Horváth Zoltán atya, a budapesti Szent István Bazilika plébánosa. – A hit nem ellensége az észnek, hanem kutatja az élet értelmét. Az észnek is szüksége van a hitre, hogy önmaga lehessen. Mi, felnőttek is szeretnénk felérni mellétek, szeretettel és aggodalommal figyelünk Benneteket. Vajon megtaláljátok-e a magatok útját? Nem attól lesz szép ez az élet, ha sikerrel lesz tele, hanem akkor, ha hasznosak lesztek. A dolgok hamar elkopnak, az emberek pedig megöregszenek, egyedül Isten marad örökké fiatal. Az egyház a világ valódi fiatalsága, mert ő érzi Krisztus testének szentségét – osztotta meg gondolatait a tiszteletes.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek külön köszöntötte Angelo Bagnasco bíborost és a megjelent elsőáldozókat, majd rávilágított: az eucharisztia a forrás, amelyből a keresztények élete és küldetése táplálkozik. – Különösen is átérezzük, hogy Krisztus velünk van az eucharisztiában, nem hagyja magára az egyházat, a népeket, az emberiséget – fogalmazott.

“Nem vagy egyedül”

– Az egyházban, tagjainak minden gyengesége és bűne ellenére, ott ragyog Krisztus világossága – emelte ki homíliájában a szentmise főcelebránsa, Angelo Bagnasco bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke, Genova korábbi érseke. – E meghatóan hatalmas gyülekezet hangja alázattal és boldogan igyekszik megszólítani Európa és a világ népeinek szívét. Nem vagy egyedül egy ellenséges világmindenség közepén, nem vagy egyedül a szabadság és örökkévalóság iránti szomjúságoddal. Bárhol is tartózkodsz a világban, Isten szeretettel tekint rád!

A szeptember 12-ig tartó katolikus világesemény záró szentmiséjét, az úgynevezett statio orbist vasárnap Ferenc pápa mutatja be a budapesti Hősök terén.