Az örökbefogadó szülők szociológiai jellemzőit, motivációit és az örökbe fogadni kívánt gyermekkel kapcsolatos preferenciáit tárja fel a Családbarát Magyarország Központ kutatása. Ennek eredményeit bemutató cikksorozatunkban ezúttal a hátrányos helyzetből induló, örökbefogadásra váró gyermekek esélyeiről, valamint az örökbefogadás társadalmi elfogadásáról számolunk be a kutatást végző szakterület munkatársai, Ercsey-Orbán Melánia, Héra Gábor, Lukács György és Wéber Attila segítségével. 

Egyre nyitottabbak a beteg gyermekek felé 

– A leendő szülők egészségügyi ellátásban szerzett előzetes negatív tapasztalatai részben megmagyarázzák, hogy miért szeretnének sokan egészséges gyermeket örökbe fogadni. Az akár hosszú éveken át tartó meddőséghez kapcsolódó egészségügyi vizsgálatok és kezelések után a szülők szeretnének minél távolabb kerülni az egészségügyi rendszerben átélt fájdalmas tapasztalatoktól – ismertették megállapításaikat a kutatók. Ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy az utóbbi időben egyre többen elfogadóbbak és nyitottabbak a betegséggel küzdő gyermekek felé. Ez a pozitív szemléletbeli változás nemcsak a korrigálható betegségekben szenvedő gyermekekre vonatkozik, mint amilyen például a gyengénlátás, a gluténérzékenység vagy a reflux, hanem a testi vagy szellemi fogyatékossággal élőket is érinti. 

A hátrányos helyzetű gyermekek is egyre jobb esélyekkel indulnak 

A kutatás jelenlegi szakaszában arra szintén fény derült, hogy más területen is érzékelhető előrelépés. Az elmúlt időszakban növekszik azon esetek száma, ahol az örökbe fogadó szülők nem határoznak meg származással kapcsolatos kikötést. Módosultak a gyermekek korát illető preferenciák is: míg korábban maximum 3 éves gyermeket szerettek volna a legnagyobb számban örökbe fogadni, mára egyre többen vágynak arra, hogy 4-5 éves korú gyermeket neveljenek. A javuló tendencia egyik magyarázata az, hogy több esetben már a második vagy harmadik gyermekként várják az új családtagot.  További ok, hogy egyes betegségek – mint például az autizmus – csak 3 éves kortól diagnosztizálhatók. Azok a szülők, akik ezeket a betegségeket szeretnék elkerülni, szívesebben döntenek idősebb gyermek mellett. 

Az érzékenyítés segíti az elfogadást 

A szakemberek szerint a fentiekben említett három preferencia mentén – származás, betegségek és életkor – lassú, de szembeszökő változást láthatunk, amely az elfogadás irányába mutat. Megítélésük szerint ez az örökbefogadásra felkészítő tanfolyamokon tapasztalt pozitív élményeknek is köszönhető, a felkészítésen ugyanis nagy hangsúlyt fektetnek az érzékenyítésre. Ezeken a találkozókon elengedhetetlen a szülők megfelelő tájékoztatása, a hiteles információ-átadás is. Ennek köszönhetően a résztvevők saját maguk számára is tisztázni tudják, hogy milyen jellemzőkkel leírható gyermeket tudnak biztosan elfogadni. Sokan például nem tudják, hogy egy-egy betegség pontosan milyen nehézségekkel jár. A tanfolyamon erről is információt kapnak, így sokszor változtatnak az egészségi állapottal kapcsolatos előzetes preferenciáikon.   

Az elmaradott területeken jobban bezárnak 

A kutatás során megkérdezett szakemberek szerint az elfogadás erősödése azzal is magyarázható, hogy társadalmunk általánosan is egyre elfogadóbb a hátrányos helyzetű emberek irányába. Ugyanakkor hangsúlyozták azt is, hogy eltér e téren a fővárosban és a vidéken élők szemlélete. A gazdaságilag elmaradott térségekből jellemzően sok az örökbe adott gyermek, azonban ezeken a területeken az örökbe fogadni szándékozók szűkebb preferenciákat határoznak meg. Többször megfogalmazták azt az összefüggést, amely szerint, ahol a gyermekek gondozását, ellátását végző intézmények szegregálnak, elégtelen infrastruktúrával rendelkeznek, nehezen megközelíthetők, illetve a gyermekek fejlesztését biztosító szolgáltatások nem elérhetők, ott kevesebb lehetőség van arra, hogy a szülők elfogadóbb elvárásokkal forduljanak az örökbe fogadni kívánt gyermek felé.  

A kutatás eredményeit bemutató cikksorozatunk következő részében a nyílt és a titkos örökbefogadással kapcsolatos visszajelzésekről számolunk be.