Az óvodás személyisége leginkább a játékon keresztül fejlődik. A szabad rajzolás, festés, gyurmázás pedig az egyik legfontosabb tevékenység ezekben az években, hiszen nem csak a finommotorikus fejlődést segíti, de szárnyat ad a képzeletnek és az önkifejezés fontos eszköze is. A gyermek nyomot hagy általa a világban, ezért nem szabad túl óvatosnak lennünk, amikor ehhez eszközöket adunk a kezébe.

1. Kínáljunk nagy felületet az alkotásra

Ha nem szeretnénk negatív utasításokkal letörni a rajzoló kedvet, próbáljuk meg a teret tágítani, így kisebb az esély, hogy a kicsi kifut a keretek közül. Tegyünk elé nagyobb, A3-as vagy annál is nagyobb papírt, esetleg csomagolópapírt. Eleinte még nagyon nehéz felismerni a papír szélét, így azonban jó eséllyel nem fut majd le a ceruza róla.

2. Használjunk kimosható filceket

Ma már a legkülönfélébb íróeszközökből is kaphatunk olyat, amely mosógépben könnyen kimosható festéket tartalmaz. Igyekezzünk ezt a szempontot szem előtt tartani a vásárláskor, így sok fölösleges bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat.

3. Papírozzuk körbe a lakást

Ha a gyermek a szép nagy, fehérre meszelt falakat szereti és inkább függőleges felületen alkotna, vegyünk egy henger papírt, és fussunk vele körbe a szobán. Ragasszuk a falra a papírcsíkot, így, ha a kicsi szorgalmasan alkot, előbb-utóbb egyedi „tapétával” színesedik az otthonunk. Ráadásul el is lehet tenni emlékbe ezeket az első próbálkozásokat. Fontos azonban, hogy ilyenkor is tudatosítsuk a gyerekkel, nem rajzolhat a puszta falra, egyedül a kiragasztott papírlap az ő felségterülete.

4. Dobozvilág

Ha nincs időnk percenként kontrollálni, lefutott-e a filctoll a papírról, a legegyszerűbb, ha szerzünk egy óriási dobozt. Lehet hűtőszekrény levetett szállítóeszköze, vagy bármi, amibe a gyermek belefér. Nincs nagyobb öröm a kicsik számára, mint egy saját kis kuckót alkotni azáltal, hogy kidekorálják odabent a falakat. Így garantáltan nem csúsznak túl a papíron.

5. Szánjunk rá időt

A kisgyerek általában nagy kedvvel alkot, legtöbbször nekünk mutatja meg először a rajzát, és fontos neki, hogy elámuljunk rajta, vele örüljünk. Minél több ilyen élményben lesz része, annál nagyobb kedvvel vág bele újra és újra ezekbe a tevékenységekbe. Ezért nem jó, ha lefogjuk a kezét, leszidjuk, vagy időszakosan is, de eltiltjuk az alkotástól. Inkább adjunk olyankor a kezébe filctollat, ceruzát, ha időt tudunk szánni arra, hogy mellé üljünk és passzív résztvevőként követni tudjuk a tevékenységét. Eközben nem csak az esetleges „baleseteket” tudjuk megakadályozni, de játékosan megtanítjuk az eszközök helyes használatára is.

(fotó: Shutterstock)