Ki jogosult rá?

Csecsemőgondozási díj annak a nőnek jár, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek gyermeke

  • a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő 42 napon belül születik, vagy
  • a biztosítása megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik.

Csecsemőgondozási díjra jogosultságot szerezhet még:

  • az örökbefogadó nő
  • a családbafogadó gyám
  • a vér szerinti apa, ha a szülő nő felügyeleti joga megszűnt, vagy az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha a szülő nő meghal
  • az örökbefogadó férfi, ha a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, vagy ha az örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha az örökbe fogadni szándékozó nő meghal.

Milyen összegű?

2025-ben a CSED összege az anya bruttó bérének 100%-a, amelyet az utolsó 180 napi átlagkereset alapján számítanak. Ráadásul, a 30 év alatti anyák számára 2023-tól a CSED-re is érvényes az SZJA-mentesség, így ők az adó levonása nélkül, teljes összegben megkaphatják a juttatást.

Milyen időtartamra jár?

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság időtartamára – 168 napon keresztül – jár. A szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 nappal korábban is igénybe lehet venni.

Igényelhető-e visszamenőlegesen?

A csecsemőgondozási díj visszamenőleg legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennáll. (A csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyik napja lehet, de legkésőbb a szülés napja.)

Lehet-e a CSED mellett munkát végezni?

Nem, a csecsemőgondozási díj mellett nem lehet dolgozni. Ha az ellátásra jogosult bármilyen jogviszonyban – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet végez, nem jár részére a csecsemőgondozási díj.

Hol és hogyan igényelhető?

– Az ellátás iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójához kell benyújtania a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatványon.

– Ha az igénylő önfoglalkoztató (pl. egyéni vállalkozó), az ellátás iránti kérelmet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be az egészségbiztosítóhoz az „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű elektronikus nyomtatványon, amely innen letölthető.

– A csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel egyidejűleg már a gyermekgondozási díj (GYED) iránti kérelmet is be lehet nyújtani a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon.

– Az igénybejelentéssel egyidejűleg a következő okmányokat kell bemutatni, benyújtani:

  • a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, ha a kérelmet társadalombiztosítási kifizetőhely bírálja el, illetve ha az ellátást a gyermek születését megelőző időponttól igényelte,
  • a gyermek születését megelőző időponttól történő igénylés esetén a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolást, vagy a várandósgondozási könyv másolatát,
  • csecsemő örökbefogadása esetén az örökbefogadásról szóló gyámhivatali határozatot, vagy a gyámhivatal igazolását arról, hogy a biztosított a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette,
  • gyám esetén a gyámkirendelő határozatot,
  • a vér szerinti, vagy örökbefogadó apa kérelme esetén az egészségügyi intézmény igazolását arról, hogy a szülő/örökbefogadó nő az egészségi állapota miatt kikerült a gyermek gondozását szolgáló háztartásból,
  • „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról”elnevezésű nyomtatványt, ha az igénylőnek megszűnt a biztosítási jogviszonya.

Csecsemőgondozási díjjal kapcsolatos további részletes tájékoztatás a Magyar Államkincstár honlapján érhető el.