csalad.hu - Átmenet a felnőttkorba – de hogyan?
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Átmenet a felnőttkorba – de hogyan?

Galgóczy Éva
2020. febr. 25. 9:30
További hírek

„Soha nem látott félelem él ma a fiatalokban a családalapítással kapcsolatban. Ezért az most a legnagyobb kihívás, hogyan lehet a 21. században a családot, mint értéket elfogadhatóvá, szerethetővé tenni” – mondta a csalad.hu-nak Hölvényi György európai parlamenti képviselő az Átmenet a felnőttkorba című, Brüsszelben rendezett nemzetközi konferencia kapcsán.

A kereszténydemokrata EP képviselő a Nagycsaládosok Országos Egyesületével (NOE), valamint a Nemzetközi Családfejlesztési Szövetséggel (IFFD) közösen Európa 15 országából mintegy 80 fiatalt hívott meg Brüsszelbe. Az Európai Parlamentben rendezett konferencián politikusokkal, döntéshozókkal és szakértőkkel együtt elemezték az életnek a felnőttkorba vezető átmeneti szakaszát. Ahhoz igyekeztek kulcsot adni a fiatalok számára, hogy a középiskolát követően sikeresebben lavírozzanak az oktatás, a pályaválasztás, a munkakeresés és a munka világában, és mindezt össze tudják egyeztetni a családalapítással. A szakértők ugyanis megvilágították, hogy egyáltalán nem könnyű manapság eligazodni a fiataloknak e területeken. Elődeikhez képest nemcsak összetettebb, bonyolultabb közegben kell boldogulniuk, de az átmeneti időszak is jóval hosszabbá vált. A nehézségek leküzdésében ezért a család, a környezet és a kormányzat támogatása kiemelkedően fontos.

Egzisztenciális és kötődési félelmek

– Európa jövője a fiatalok kezében van, éppen ezért nekünk, döntéshozóknak is érdekünk, hogy meghallgassuk és támogassuk őket, hogy kiszámíthatóbb jövőképet tudjunk biztosítani a számukra - mondta el Hölvényi György.

– Fontos, hogy uniós színtéren is időről időre felhívjuk a figyelmet a családközpontú gondolkodásra. Ezt hitelesen csak a fiatalok bevonásával tehetjük meg, hiszen ők azok, akik még a családalapítás előtt állnak, választ keresve és várva kérdéseikre, félelmeikre. Párbeszédet indítva, a fiatal generáció elvárásait és gondolatait megismerve érhetjük el, hogy bátorsággal vállalják ezt a szép, de felettébb komoly feladatot – fogalmazott a kereszténydemokrata képviselő.

Meglátása szerint soha nem látott félelem él ma a fiatalokban a családalapítással kapcsolatban.

– Mindegy, hogy az Európa nyugati vagy keleti térségében élő fiatalokat nézünk, mindenütt egzisztenciális és kötődési félelmek jellemzik az ifjúságot. Ezért az most a legnagyobb kihívás, hogyan lehet a 21. században Európában a családot, mint értéket elfogadhatóvá, szerethetővé tenni – mondta a csalad.hu-nak a képviselő.

Európán kívül egyébként, tette hozzá, a család másfajta problémákat vet fel.

– Nálunk sokkal rosszabb körülmények között élőknek eszébe sem jut, hogy anyagi okok miatt kevesebb gyermeket vállaljanak, azt tartják természetesnek, hogy családban élnek. Ám a mai szélsőségesen individualista európai társadalomban elvesztette értékét és ideológiai harc színterévé vált a család. A politika ebben azzal segíthet, hogy gyermekbarát környezetet teremt, a „degradálódott” családot pedig visszaemeli az értékek közé.

Európa ne legyen az üres bölcsők kontinense

A konferencián részt vevő Novák Katalin család- és ifjúsági államtitkár elöljáróban arra kérte a különböző országokból érkezett fiatalokat: kérdezzék csak meg a nagyszüleiket, mikor is vállalták az első gyermeküket.

– Azt láthatjuk, hogy egyre kitolódik a gyermekvállalás. Ma, ha Magyarországon megkérdik erről a fiatalokat, azt mondják, hogy szeretnének gyermekeket, 1-2-t biztosan, de mivel későbbre csúszik az első baba vállalása, gyakran elmarad a második gyermek megszületése. A fiatalok ugyanis nehezen vágnak bele az életbe, sokáig a kényelmes mamahotelekben maradnak, a karrierjükre koncentrálnak és azért is tolják a családalapítást, mert nehezen tudják elképzelni a család és a munka összehangolását. Magyarországon lehetőséget szeretnénk adni arra, mindenfajta nyomás és kényszer nélkül, hogy ha valaki megtalálta a párját és gyermeket szeretne vállalni, azt megtehesse és ehhez támogatást kapjon – hangsúlyozta.

Megemlítette, hogy az egész Európát jellemző demográfiai kihívásokra többféle választ lehet adni, a magyarok a fiatalok családalapításának támogatásában gondolkodnak.

– Nagyon fontos, hogy európai szinten tárgyaljunk erről a kérdésről, viszont ez nem jelenti, hogy az egységes európai megoldás a legmegfelelőbb – mondta. – Mi elfogadjuk, ha egy másik ország más megoldást lát, de szeretnénk, hogy ők is fogadják el, Magyarország ebben más utat jár – tette hozzá.

Hangsúlyozta, nem szabad hagyni, hogy Európa az üres bölcsők kontinensévé váljon. A fiataloknak joguk van a családalapításra és ehhez minden segítséget meg kell adni nekik, hisz a következő generációk jelentik Európa jövőjét.

– Tanulnunk kell egymástól a megoldásokban, átvenni egymás jó tapasztalatait, ezért is vagyunk itt, hogy megismerjük egymás véleményét – mondta Novák Katalin.

Támogatás nélkül nem megy

Gál Kinga EP képviselő négy ifjú édesanyjaként is arról beszélt, hogy tapasztalata szerint a fiatalabb generáció folyamatos átmeneti periódusokkal küzd: iskolából egyetemre, egyetemről munkahelyre, karrierből családalapításba.

– Ezek az átmenetek csak akkor lehetnek sikeresek, ha a fiatal megfelelő támogatást kap a családjától, a közösségétől és a kormányzattól ahhoz, hogy ne kelljen választania a munka és a család között.

Kardosné Gyurkó Katalin, a NOE elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a családalapításhoz manapság nehéz döntéseket kell hozni. A társadalomnak ezért a fiatalok mellé kell állnia, és átsegítenie őket a különböző életszakaszokon. Mint fogalmazott: ő messzemenően hisz a családban, a családi kötelékek erejében, az ebből fakadó biztonságban. Meg van győződve arról, hogy több gyermek több szeretetet is jelent, ami által boldogabbá, élhetőbbé tehető a világ.

A konkrét aggodalmak

A fiatalok hét munkacsoportban járták körül az egyes témákat, mint az oktatást, munkavállalást, anyagi stabilitást, családalapítást, család-munka egyensúlyának megteremtését, véleményüket pedig a plénum előtt ismertették. Ebből kitűnt, először a hivatásuk megtalálását és a karrierjük építését tartják fontosnak, és ha mindez megvan, csak az utánra tervezik a családalapítást, a kettőt együtt nehezen tudják elképzelni. Sokakat elriaszt a komoly elköteleződéstől a szüleik válása, továbbá tartanak attól is, hogy a gyermekvállalással kiesnek a munkából és nem tudnak majd visszatérni állásukba. Emellett önazonossági problémákkal is meg kell küzdeniük: mint mondták, nem könnyű válaszolni azokra a kérdésekre, hogy „ki vagyok én? mit szeretnék elérni? mik az értékek számomra az életben?” Megfogalmazták, hogy rugalmas, ugyanakkor biztonságos és megfizetett munkára vágynak, ami számos térségben igen nehezen elérhető. A szülőkre szerintük jobban kellene figyelniük a munkaadóknak, kötetlenebb-rugalmasabb munkavégzési formákat kínálva, a nőket, édesanyákat jobban kellene támogatni. Ami pedig az új technológiákat illeti: úgy vélték, meg kell tanítani a fiataloknak, hogyan lehet kihasználni ezek előnyeit, ugyanakkor gátat vetni a túlzott eszközhasználatnak. Önmagukkal szemben is megfogalmaztak egy kritikát, mégpedig azt, hogy nem használják ki a lehetőségeket, szeretnek a biztonságos, kitaposott ösvényeken járni. Egy fiatal szavai szerint „túlélésre rendezkedtünk be, miközben nekünk kellene a legaktívabbnak lennünk”.