A Magyar Nemzet szombati számában az államtitkár felidézte, hogy a múlt év végén mintegy 2,6 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személynek postáztak rezsiutalványt, ezt megelőzően 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban kaptak Erzsébet-utalványt az időskorúak. Ezzel évente 22-26 milliárd forinthoz, négy év alatt összesen százmilliárd forinthoz jutottak a nyugdíjasok.

Nyugdíjprémiumot első alkalommal 2017-ben, majd 2018-ban és tavaly is folyósított az állam. Az első évben 27,7 milliárdot, a másodikban 41,2 milliárdot, a harmadikban 52,3 milliárdot, vagyis három év alatt több mint 120 milliárd forintot fordított erre a költségvetés.

– Az extra kifizetéseket a gazdaság jó teljesítménye alapozta meg – mondta az államtitkár. Hozzátette: nyugdíjprémium a törvény szerint akkor jár, ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, az idén viszont a koronavírus-járvány miatt zsugorodni fog a magyar gazdaság, nagyjából három százalékkal.

Jövőre viszont megkezdődik a 13. havi nyugdíj négylépcsős visszaállítása, az első ütemben, februárban negyedhavi nyugdíjat kapnak kézhez a jogosultak, összesen 77 milliárd forintot. 2022-ben félhavi összeg jár majd, 2023-ban háromnegyed havi, 2024-ben és később pedig már a teljes havi ellátás érkezik 13. havi juttatás címén – mondta az államtitkár.

A kormány számításai szerint 2021-ben már nőni fog a gazdaság, várhatóan 4,8 százalékkal, és ez azt is jelenti, hogy az állam nyugdíjprémiumot folyósíthat. Erre a célra a Nyugdíjbiztosítási Alapban 53 milliárd forintot különített el a költségvetés.

Jövőre tehát jelentős, 130 milliárdos extra támogatást kaphatnak a nyugdíjasok, míg az egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek további 16,9 milliárd forint áll rendelkezésre az említett támogatásokra – ismertette Tállai András a Magyar Nemzetben.

(fotó: Shutterstock)

nyugdíjidőskortámogatás