Egyre több férfi vesz részt a gyermekvállalás teljes folyamatában, átélve annak minden lelki aspektusát. Már az anya hasában élő magzattal kötődést alakítanak ki: beszélnek a kicsihez, aki felismeri az édesapa hangját is; simogatják az anya hasát, amivel erősítik a szülő-gyermek kapcsolatot. Ennek köszönhetően a közösen töltött meghitt pillanatok nagyon hasznosak, mert az apa törődése legalább annyira fontos a gyermekek egészséges fejlődése szempontjából, mint az anyáé.

Az apaság is lelki munka

Az apaság felé vezető út ugyanolyan komoly lelki munkával jár, mint az anyaságé. És ha a nő nem fordít elég figyelmet az empatikus odafordulásra, a férfi biztatására, meg is nehezítheti ezt a folyamatot. A férfiak is küzdenek az érzelmeikkel, aggodalmaikkal – még ha nem is vallják be vagy mondják ki.

A gyermekvállalás igen komoly stressz a férfi számára. Egyre többet foglalkozik a szülői szerepével, elképzeli, milyen apa lesz. Érezni kezdi felelősségének súlyát és felismeri, hogy ismeretlen terepen kell bizonyítania társának, önmagának, a külvilágnak. Felidézi, milyen volt az édesapjához, nagyapjához fűződő viszonya, értékeli a felmenőktől kapott mintát. Eldönti, hogy mit tart abból követendőnek, és mit fog csinálni esetleg másképp. Ezt a folyamatot gyakran kísérik lelki tünetek, például szorongás, rosszkedv vagy alvászavar, de akár magatartásváltozás is. Akadnak, akik noha örülnek a babának, mégis túl sokat járnak társaságba, barátokhoz, és emiatt a kismama elhanyagolva érzi magát. Mások épp ellenkezőleg, nagyon figyelmessé válnak: kedvességgel, ajándékokkal halmozzák el várandós párjukat.

Hormonális változások: tesztoszteron, ösztradiol

A kismamákban hormonális átrendeződés zajlik a terhesség és a szoptatás idején. Az már kevésbé köztudott, hogy a férfiaknál ugyanúgy történnek hormonális változások.

Kutatások igazolták: a tesztoszteron és az ösztradiol szintje aszerint változik a férfiak testében a várandósság, a szülés előtt és után is, hogy milyen viselkedést, magatartást kíván meg tőlük a helyzet. A megszületett gyermek és az anya, a kis család védelmezőt igényel, ezért a szülést követően megnő a férfiakban az agresszivitásért felelős tesztoszteron. Míg ugyanez a várandósság alatt lecsökkent, hogy a gyengéd, óvó szerep erősödhessen fel a férfiban, amiért a megemelkedett ösztradiol hormonszint felel.

A gyermek születését követően a természet pedig arról gondoskodik, hogy a férfit úgy tegye képessé a védelmező funkcióra (ösztradiol hatás), hogy közben ne fokozza a szexuális aktivitását (tesztoszteronszint csökkenés), mindezt a baba és a család érdekében. Többek között ennek köszönhető, hogy a szülés után sok férfi hetekig képes mellőzni a szexuális életet.

Lelki zavarok apáknál

Miközben minden a mama és a baba körül forog ebben az időszakban, a férfiak is kerülhetnek nehéz, számukra megoldhatatlan helyzetbe, lelki válságba. Azoknál, akik hajlamosabbak szorongásra vagy nagyon helyt akarnak állni, kialakulhatnak lelki zavarok. A szülés utáni hetekben, hónapokban nem ritkák a hangulati, szorongásos panaszok. Ennek oka lehet a mellőzöttség és a kirekesztettség érzése, a felelősségérzet növekedése, a félelmek a családfenntartó szereptől. Előfordulhatnak pszichoszomatikus tünetek (pszichoszomatikus: a lelki problémák testi tünetekben jutnak kifejeződésre) is, mint a vérnyomásproblémák, a fejfájás, a mozgásszervi fájdalmak vagy a gyomor- és bélrendszeri tünetek.

Az apáknál leggyakrabban ebből a szorongásból és megfelelési vágyból eredhet a szülés utáni depresszió is. Ez jóval gyakoribb azoknál, akik az elismerés és a megbecsülés hiányát élik meg, anyagi gondokkal küzdenek, munkanélküliek, egzisztenciálisan bizonytalannak érzik a helyzetüket, vagy tartós munkahelyi stressznek vannak kitéve. Szintén súlyos rizikó tényezőt jelent a beteg gyermek, vagy akik maguk is küzdenek valamilyen krónikus betegséggel. Depressziós társ mellett is magasabb a depresszió kialakulásának a kockázata. Ugyanakkor az édesapák hangulata a kismama lelki világára is befolyással van.

A férfiak nehezebben kérnek külső segítséget

A férfiak a pszichés panaszaikat (pl.: szorongás, hangulatzavar) és tüneteiket gyakran saját maguk próbálják orvosolni. Ilyenkor sportba, munkába vagy rosszabb esetben önpusztító tevékenységekbe (alkohol, szerencsejáték, számítógépes játékok, pornó) menekülnek. Jellemző rájuk, hogy problémájukkal, panaszaikkal ritkábban fordulnak külső segítségért. Ilyenkor ez a tulajdonságuk hátrányt jelent a család számára is, hiszen sokszor csak súlyos tünetek esetén vagy tarthatatlanná vált krízisállapotban (amikor már elfajultak a dolgok és a problémák) kérnek segítséget, mert szégyellik érzéseiket, gondolataikat és a gyengeség jelének tartják ezt.

Miért szégyellik? Mert a társadalomban elvárt és tanult nemi szerep elvárja a férfiaktól, hogy ne vállalják fel és ne mutassák ki érzelmeiket. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem éreznek, vagy ne lennének mély érzéseik, sokkal inkább azt, hogy kevésbé tudják őket kifejezni, hiszen arra nevelték őket, hogy racionálisabban, cselekvő módon próbáljanak boldogulni az életben.

Leginkább úgy tudjuk megelőzni a férfiaknál ezeket a lelki zavarokat, vagy felismerni, hogy szükségük van külső segítségre, ha kiegyensúlyozott, jól működő párkapcsolatunk van, törekszünk egymás igényeinek elfogadására, értéknek tekintjük a kölcsönös intim beszélgetéseket, érzéseink megosztását és feltárását.

(fotó: Förster Tamás, Shutterstock)