– Éjszaka befulladt a gyerek, muszáj volt ugrasztani a mamit, és még gyorsan főznöm is kellett nekik, ezért egy kicsit később tudunk beszélni – sorolja egyszuszra a buszon, munkába sietve Éva, az ötéves Dani édesanyja.

Hematóma, cukorbetegség, szétnyílt méhszáj

Dani koraszülött volt, ez még ma is okoz néhány problémát. Ezek közé tartozik, hogy a tüdeje gyengébb, mint a vele egykorúaké. Kétévesen kezdett bölcsődébe járni, akkor jelentkezett először a krupp és az asztma. Az őszi, nyirkos időben most a krupp jött elő.

– Dani az első és egyetlen gyermekem, 2014. októberében született, a 29. hétre.

Volt bármi tünete annak, hogy koraszülött lehet a baba?

– Már az elején is problémás volt a terhességem. Néhány hét után kiderült, hogy egy hematóma (vérömleny) fejlődött a magzat mellett, ami végül kiürült. Szerencsére Dani kapaszkodott, ő még nem akart megszületni, de mindenféle problémák jelentkeztek. Terhességi cukorbetegségem lett, bár alapból volt inzulinrezisztenciám. A 24. héten, az aktuális orvosi vizsgálaton közölték velem, hogy két ujjnyira kinyílt a méhszáj. Az volt a szerencsém, hogy egy idős doktorbácsim volt, van. Ő a régi rendszer híve, azonnal kórházba utalt, megemelte az ágy lábát, és másnap reggel össze is varrt.

Következett csaknem öt hét fekvés, Éva még a mosdóba sem mehetett ki. A 29. héten a magzatvíz szivárogni kezdett, ám abban a fővárosi intézményben, ahol kezelték, nem volt koraszülött osztály.

– Nagyon szerettem volna átkerülni abba a kórházba, ahol tapasztalt orvosok kezelik a koraszülött kisbabákat, alkalmazzák például a kengurumódszert. De hiába minden protekció, telefonálás, nem sikerült, mert telített volt az osztály. Az orvosom mentőt hívott, és egy harmadik intézménybe kerültem, ahol még négy napot fektettek a szülőágyon.

Folyamatosan szivárgott a magzatvíz és – ahogy Éva fogalmaz – nem pótlódott úgy, ahogy várták. Akkor és ott még nem alkalmazták a magzatvíz visszatöltést. Kiderült, hogy a folyamat megállíthatatlan, ki kellett venni a varratokat.

Megszületett: 1200 gramm, 36 centi

– Öt hét folyamatos fekvés után fel kellett kelnem, majd a természetes úton szülés mellett döntöttek. Megkaptam a tágító injekciókat, így két és fél óra alatt megszültem az 1200 gramm súlyú, 36 centis kisbabámat. Iszonyú picike volt, de felsírt. Rögtön jött a neonatológiáról a főorvos. Még aznap éjjel megnézhettem a kicsit, bár szinte semmit nem láttam belőle, csövek lógtak mindenhonnan.

Dani egy hónapot töltött a kórház koraszülött osztályán, majd egy hónapot a hizlaldának nevezett – így hívják egymás között az édesanyák – másik kórház speciális csecsemőosztályán. Eközben több fertőzést kellett leküzdenie a babának, mert hiába az óvatosság, az ilyen picik bármit könnyen elkapnak. Daninak például a légzése maradt ki többször.

Két hónap után végre otthon

– Kéthónaposan, 2 kiló 20 dekával hozhattuk haza december 6-án. Ő volt a Mikulás ajándékunk. Beszereztük a légzésfigyelőt, de szerencsére itthon helyreállt a légzése, egyetlen egyszer sem csipogott be a készülék. Magas hőfokot kellett tartanunk a szobában, a 26-27 fokban nekünk nagyon melegünk volt, Daninak viszont így volt jó. Tápszeres baba lett, mert nem volt ereje szopizni. Próbálkozott ugyan, de nagyon hamar belefáradt, belealudt.

Éva azt mondja, nagyon szerette volna, ha az ő kisbabája is anyatejjel táplálkozik, de amikor ilyen kis súlyú egy csecsemő, létkérdés, hogy megegye az adagját, és hízzon.

– Hízni kell, nincs mese. Olyat nem lehet, mint az időre született gyerekeknél, hogy jó, most kevesebbet evett, de majd a következő etetésnél többet szopizik. Az első három hónapban időre evés volt, és ezt tartanunk kellett éjszaka is. Után viszont gyönyörűen végigaludta az éjszakát, januárban pedig már nagyokat sétáltunk.



Danit minden héten vinni kellett a szemészetre, hogy az orvos folyamatosan ellenőrizze a szem érését, fejlődését, és időben beavatkozhasson, ha leválna a retina.

– Ezek a veszélyek a koraszülöttségből adódó éretlenség miatt jelentkezhetnek. Az inkubátor alkalmazása is veszélyt jelent, de szerencsére mi mindent megúsztunk. Később, 3 éves korában ugyan kiderült, hogy az egyik szeme lusta, de ez inkább az agy tevékenysége miatt alakulhatott így, nem a szem problémája. Azóta napi 4 órában takarjuk a szemét, ezzel kényszerítjük rá, hogy használja a másikat is. A szemészorvos szerint iskolás koráig biztosan így lesz, utána vélhetően erre már nem lesz szüksége.

Dani most 5 éves, középső csoportos óvodás. Látszik rajta, hogy koraszülött volt?

– Fizikailag erős kisfiú, magas, de nagyon vékony. A nagymozgásokkal voltak gondok, kicsit ügyetlen volt, de párhónapos korától jártunk a korai fejlesztőbe. Hatéves koráig pedig a neurológia utógondozóban foglalkoznak vele, most szenzomotoros tornára járunk heti egyszer.

Fejleszteni kell az idegrendszert

– A koraszülött babáknál nem jutott idő arra, hogy még magzati korban kifejlődjön az idegrendszer – magyarázta Éva. Ebből is adódhat, hogy egy ilyen pici babánál kimarad a csúszás-mászás időszaka, vagy nem fordul meg magától. Ezek, pontosabban a megkésett idegrendszeri érés is okozhatnak később magatartási, tanulási problémákat. Az ADHD-ra és a hiperaktivitásra is hajlamosabbak a koraszülött gyermekek.

– Ha a szülő rendesen viszi kontrollokra a gyereket, akkor ezek a hajlamok, problémák hamar kiderülnek, megelőzhetők, terápiákkal jól karbantarthatók. De ez hosszadalmas folyamat. A szenzomotoros tornán például olyan feladatokat csinálnak, amit egy pici baba magától megtesz. Kúsznak, másznak mindenféle tornaeszközökkel. Cserébe az agy visszamegy arra a korra, amikor ennek normális esetben kellett volna megtörténnie. Ha beindulnak az idegrendszeri folyamatok, változások jelentkeznek a gyereken. Ezek lehetnek pozitívak, például újra ölbe ülős lesz. De lehet, hogy kiabál, csapkod, nem lehet vele bírni.

Olyan nincs, hogy minden rendben

– Egy koraszülött gyermekkel nagyon sok munka van, és ezt tudomásul kell venni – hangsúlyozza Éva. – Amikor egy egyéves baba szülei azt mondják, hogy túl vannak mindenen, nincs probléma, akkor sajnos rosszul mérik fel a helyzetet.

Éva szerint ezeknek a gyerekeknek terápiákra van szükségük. Mint mondja, az is probléma, hogy a szülőkkel nincs idő foglalkozni, érdemi tájékoztatást senkitől sem kapnak. Ő a koraszülött fórumokat olvasgatta, az ottani esetekből kereste ki, melyik történet vonatkozhat rájuk is. Sokat segített az is, hogy a koraszülött találkozókon hasonló sorsú szülőkkel beszélgethetett.

Minden szülő problémamentes terhességre, szülésre, egészséges kisbabára vágyik. Hogyan dolgozták fel a nehézségeket, az aggasztó napokat?

– Először föl sem fogtuk, tettük a dolgunkat. Az elején nem is mutattuk egymásnak az aggódásunkat. Aztán önmagunktól elkezdtünk énekelni az inkubátor mellett. Valahol azt olvastam, hogy aki énekel, az nem fél. Ezzel próbáltuk túlélni a legnehezebb napokat. Mire felocsúdtunk, volt egy kis gombócunk, azóta pedig mindent megteszünk, hogy egészséges, boldog gyermekkora legyen, és felnőttként is megállja majd a helyét.


(Fotók: Shutterstock, Éva családi albumából)