A szakember az átmeneti időszak nehézségeiről, a kisgyermekes szülők legnagyobb kihívásairól, a beszoktatás nehézségeiről, a gyermekek szocializációjáról beszélt, valamint arról, hogy miért is jó hely egy jól működő bölcsőde – nemcsak a kicsiknek, de a szülőknek is.

– Miért fontos a bölcsőde? Miért érdemes igénybe venni ezt az ellátást?

Faragó Linda: A bölcsőde elsősorban segítség a szülőknek – főleg akkor, ha például egy egyedülálló anyukának vissza kell mennie dolgozni. De nemcsak a praktikum számít, hanem az is, hogy ez egy előkészítő lépcsőfok az óvodára. A szocializációs folyamat itt kezdődik: a gyermekek megtanulják, milyen egy közösségben lenni, hogyan kell alkalmazkodni, várni, együttműködni. A mai rohanó világban egyre több szülő érzi azt is, hogy otthon kevés az inger és a gyermek unatkozik. A bölcsődében viszont folyamatosan zajlanak a kreatív foglalkozások, közös játékok, mozgásos programok – ezekre ma már kifejezetten igényük van a gyermekeknek. 

Fontos még kiemelni, hogy a bölcsődei élet során a gyermekek megtanulják az alkalmazkodást is. Míg otthon sokszor elhangzik az „Anya, segíts!” vagy „Anya, csináld meg!”, addig a közösségben a társak jelenléte ösztönzően hathat. Ha egy kisgyerek látja, hogy a másik ügyesen megeszi a reggelijét vagy épp egyedül öltözködik, ő is szívesebben próbálkozik. Ez a motiváció természetes része a közösségi létnek és hatékonyabb tanulást eredményezhet.

– A beszoktatás sokak számára kritikus pont. Kinek nehezebb: a gyermeknek vagy a szülőnek?

Faragó Linda: Szerintem ez mindkettőjüknek nehéz. Az anyának az elengedés fájdalmas, a gyermeknek pedig az idegen környezet okoz szorongást. Az új gyerekek, az új felnőttek vagy az új szabályok. Ráadásul ez nagyban függ az anya-gyermek kapcsolat szorosságától is. Vannak gyermekek, akik nehezebben válnak le, még a nagyszülőknél sem maradnak szívesen. De az is számít, hogy a szülő hogyan viszonyul ehhez az elváláshoz – ha ő bizonytalan, azt a gyermek is megérzi.

– Hogyan lehet felkészíteni a gyermekeket – és talán még inkább a szülőket – a beszoktatásra?

Faragó Linda: Nagyon sok múlik azon, hogy a szülő hogyan készíti fel magát lelkileg. El kell fogadniuk, hogy más is el tudja látni a gyermeket és az nem azt jelenti, hogy ők rossz szülők. Erősnek kell lenniük, főleg a gyerek előtt. Ők ugyanis rendkívül érzékenyek – a szülő belső vívódása könnyen rájuk ragad. A gyermekeket pedig úgy tudjuk felkészíteni, ha otthon is gyakoroljuk a leválást: nagyszülőnél hagyjuk pár órára, barátoknál játszunk együtt vagy játszóházba megyünk. Fontos, hogy sokat beszélgessünk velük arról, hogy mi fog történni a bölcsiben, hogy ott játszani fognak, énekelni, új barátokat szerezni. Ha egy gyermek speciális figyelmet igényel, különösen fontos a fejlesztés megkezdése, Az elfogadás és a nyitottság a szülők részéről kulcsfontosságú, hiszen a korai fejlesztés nagyban hozzájárulhat a gyermek sikeres integrációjához.

– Mit tanácsol a szülőknek, akik most keresnek bölcsődét?

Faragó Linda: Mindig azt mondom: nem intézményt, hanem pedagógust kell választani. Egy jó szakemberrel sokkal könnyebb az átmenet,  a szülő bizalommal tudja rábízni a gyermekét. Fontos időben elkezdeni az intézménylátogatást és azt javasoljuk, hogy a szülők, ha tehetik a gyermekkel együtt járják végig a helyszíneket.

– Milyen egy nap a bölcsődében?

Faragó Linda: Állami bölcsődék reggel 6 és 18 óra között működnek általában, nálunk reggel 7-től délután 17 óráig tart a nap. Reggeli után kreatív foglalkozások, szabad játék, majd tízórai és udvari játék következik. Ebéd után alvásidő van 15 óráig, utána uzsonna, majd ismét játék. Különleges programokat is tartunk, például gyereknapot légvárral, csillámtetkóval, vagy a Macinapot, amikor pizsamában kuckózunk egész nap. Ilyenkor mindenki hoz egy alvósállatot és mesékkel, énekkel, közös játékkal töltjük a napot – ezek felejthetetlen élmények a gyermekeknek. A kisgyermekek számára kiemelten fontos a kiszámíthatóság és a napi rutin. A bölcsődei napirend – az étkezések, alvás, játékok meghatározott ideje – keretet ad a napjaiknak. Ez az állandóság biztonságérzetet nyújt számukra, ami érzelmileg is stabilabbá teszi őket. Már azt is tudják, hogyha felébredtek az alvásból és elfogyasztották az uzsonnát, akkor hamarosan jön értük anya vagy apa.

– Mi az előnye a bölcsődének? 

Faragó Linda: A bölcsődékben a játékos foglalkozások – ének, mondókák, kézműves tevékenységek – mind a gyermekek fejlődését szolgálják. Ezek elősegítik a finommotorikus készségek fejlődését, miközben szórakoztató módon vezetik be a gyermekeket az új élményekbe. Mindez nagy előnyt jelent számukra az óvodakezdéskor, hiszen már megszokták a közösséget, a szabályokat és az alkalmazkodást. Sok szülő számára kihívást jelent a szobatisztaságra nevelés. A bölcsődében azonban a közösségi jelenlét motiváló: a gyerekek együtt ülnek a vécén, bilin, közben beszélgetnek, játékosan tanulják meg, amit otthon sokkal nehezebb elérni. Gyakori, hogy egy-egy kisgyermek a bölcsiben néhány nap alatt szobatisztává válik, miközben otthon ez akár hónapokig is elhúzódhat.

– Mit tapasztal a mai kisgyermekek játékkedvéről?

Faragó Lida: A modern kihívások között szerepel a megnövekedett képernyőidő is. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy sok kisgyerek már nem tud önállóan játszani, mert a digitális tartalmak kiszorították a kreatív, szabad játékot. Sokszor azt sem tudják, hogy a játékok mire valók. A bölcsődében a nevelők segítenek  megtanítani őket játszani: legózni, szerepjátékokat játszani stb. Ez a játék általi tanulás elengedhetetlen a fejlődésük szempontjából. 

Fontos megemlíteni, hogy a gyermekek számára igazi élményt jelentenek a fejlesztő játékok: mezítláb sétálnak végig a puha párnákból és súlyérzékelő elemekből álló pályán, gurulós játékokon játszanak, csúszdáznak, miközben mozgáskoordinációjuk is fejlődik. És hamarosan mindezt egy megújuló, korszerűen felszerelt udvaron folytathatják, ahol új járművek, mászókák és egy izgalmas mozgásos pálya is várja majd őket.

A bölcsőde tehát nem csupán egy „gyermekmegőrző”, hanem az érzelmi, szociális és értelmi fejlődés egyik legfontosabb állomása. A közösségben való tanulás, a rendszeresség és a szeretetteljes nevelői környezet hosszútávon meghatározó élménnyé válik a gyermekek számára. Akik a bölcsődéből mennek tovább az óvodába sokkal könnyebb, rugalmasabb lehet az átmenet számukra, a váltás egy új környezetben.

Bővebben az átmenetekről a Gyermekút Módszertani Központ által megjelentetett Átmenetek kézikönyvben lehet olvasni.