Több figyelem és türelem – az eltérő fejlődésű gyermek beszoktatása - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Több figyelem és türelem – az eltérő fejlődésű gyermek beszoktatása

Szabó Péter Ádám, fotó: Förster Tamás
2021. szept. 9. 5:00
A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése /EFOP - 1.9.5./

Az óvodakezdés minden gyermek és család életében nagy változás és egyben komoly kihívás. A sérült, vagy eltérő fejlődésmenetű gyermekek esetében azonban még több előkészítést igényel a feladat, hogy zökkenőmentes legyen a beszoktatás vagy az intézményváltás.

A beszoktatás a szülőknek, a gyermeknek és a gyermeket fogadó szakembernek is komoly kihívás. A leválás folyamata az egész család számára feldolgozást igénylő, fájdalmas mozzanat. A bölcsődében, óvodában dolgozó szakembernek pedig olyan feladatot jelent, amelyben azt kell végiggondolnia: hogyan teremtse meg a gyermek köré azt a közeget, amely a szükségleteihez leginkább illeszkedik és támogatja optimális fejlődését.

Nagyon fontos az átadás-átvétel

Fontos, hogy a gyermek úgy lépjen be egy intézménybe, illetve egyik intézményből a másikba, hogy előtte egy úgynevezett átadás-átvétel történjen. Ez azt jelenti, hogy a gyermeket eddig ellátó szakemberek találkoznak az új intézményben dolgozó ellátó szakemberekkel és végigbeszélik a gyermekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, teendőket. Ezen a megbeszélésen természetesen a szülő is aktív partner. Írásban is rögzíteni szükséges a legfontosabb tudnivalókat, pl. az alvási, étkezési és ültetési szokásokat, a gyógyszerezést, a speciális szükséglettel kapcsolatos teendőket, és ennek a dokumentumnak az átadása is meg kell, hogy történjen.

A Családbarát Magyarország Központ égisze alatt futó A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése (ismertebb nevén „Gyermekút”) projekt keretében megjelent Gyermekút című tréneri kézikönyvben az alábbiak szerint foglalják össze a speciális helyzetet.

Kiemelten fontos a kommunikáció

„A sérült, vagy eltérő fejlődésmenetű gyermek óvodakezdése nagy változás a család életében. A védett családi környezetből egy új közösségbe lép, új szabályokhoz kell alkalmazkodnia, és a nap jelentős részét távol tölti a biztonságot jelentő szülőktől. Ezért a gyermek kora gyerekkori intervenciós ellátásból az óvodába vagy más intézménybe való átmenetét gondosan elő kell készíteni. A sikeres intézményi átmenetet segíti, ha a jelenlegi és az új intézmény szakembereinek és a szülőknek a jó kapcsolata. A törvényi lehetőségeknek megfelelően az integrációs folyamatot – optimális esetben – a korai fejlesztő team tagjai segítik, akik felveszik a kapcsolatot a gyermeket a jövőben ellátó óvoda pedagógusaival. Fontos, hogy a fogadó intézmény szakemberei átfogó képet kapjanak a gyermek addigi életútjáról, a fejlesztés és a fejlődés ívéről, a gyermek erősségeiről, fejlesztendő képességeiről és a család lehetőségeiről.

Egy sajátos nevelési igényű gyermek és családja számára az iskolakezdés szintén kihívásokkal teli helyzeteket teremt. Ebben az esetben is fontos az átmenet segítése, a gyermeket fejlesztő gyógypedagógus(ok), a szülők és az osztályban tanító pedagógusok közötti kommunikáció.”

Nem jó a túlszabályozás!

A Gyermekút projekt szakmai vezetője, Dr. Kereki Judit a csalad.hu-nak elmondta, ez a korosztály még alapból befogadó, de a szülők is sokat tehetnek az érzékenyítésért.

Milyen szabályokat, szabályrendszereket érdemes felállítani a beszoktatás előtt a gyermek érdekében?

– Nem jó a túlszabályozás, de nyilván a szülőknek be kell tartaniuk a főbb napirendi időpontokat, mint például az érkezés és távozás, illetve az étkezések idejét. Az intézmények feladata pedig a gyermek fizikai és kognitív állapotának megfelelő, biztonságos környezet kialakítása, valamint az ehhez szükséges személyi feltételek biztosítása. A gyermekek testi épségének megóvása kiemelt fontosságú, mind a tipikus fejlődésű, mind az integrált gyermekek körében, ezért a felvétel előtt a vezetőségnek, de akár a kisgyermeknevelőknek is fontos lehet, hogy lássák a gyermeket. Az eltérő fejlődésű gyermekek beszoktatására jellemzően érdemes hosszabb időt szánni. Létezik olyan jogszabályi lehetősége a bölcsődéknek, hogy 3 hónap elteltével, miután az intézmény vezetője a szülővel együtt értékeli a gyermek beilleszkedését, dönthet a gyermek további neveléséről, gondozásáról, arról, tudja-e vállalni a sajátos nevelési igényű vagy a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek integrált bölcsődei nevelését.

Hogyan segíthetjük szülőként a gyermek integrációját?

– Írjunk a gyermekek szokásairól részletes, tematikus leírást a legapróbb részletig egy-egy szituációhoz – például étkezéshez, altatáshoz, megnyugtatáshoz, játéktevékenységhez – köthetően. Jól jöhet előzetesen készített fénykép közös nézegetése a kicsivel az intézményről (kívülről), a csoportszobáról, a játékokról, a kisgyermeknevelők fényképének megmutatásával. Legyen a gyermeknek saját játéka, kedvenc tárgya. Sokat segít egy képes napirend (pl. egy füzetben), amely jelzi, hogy mikor – mondjuk alvás és uzsonna után – érkeznek a gyermekért a szülők.

Milyen játékokkal, játékos feladatokkal támogathatjuk a beilleszkedést?

– A reggeli köszönőkör, egy-két közös mondóka vagy dal, esetleg egy kis labda, illetve babzsák játék sokat segíthet, de nem kell még túlstrukturálni ennek a korosztálynak a játéktevékenységét. A köszöntés legyen 5-10 perc, de az rendszeresen minden reggel, miként az is fontos, hogy személyre szóló legyen. Ez a korosztály még alapból befogadó: a közös tevékenységekbe legyen mindenki szelíden bevonva, és ilyen módon megtanulnak együtt játszani.



Megbeszélésre javasolt témák:

  • Diagnózis/diagnózisok.
  • Milyen megsegítést kapott eddig a gyermek?
  • A gyermek együttműködési készsége.
  • Amit, akit nagyon szeret (személy, tárgy, időtöltés), amivel motiválni lehet.
  • Amit nagyon nem szeret, vagy amitől esetleg fél.
  • Amivel és ahogyan meg lehet nyugtatni.
  • A szülők különleges kívánságai (egyen eleget, igyon, ne hagyják egyedül, stb.).
  • Amit fel tud(nak) ajánlani a szülő(k) a gyermek fejlődésének, integrációjának megsegítésére: pl. az osztálynak/csoportnak szervez(nek) érzékenyítő foglalkozásokat, otthoni környezetben is a gyermek önállóságát segíti(k) stb.