csalad.hu - Tanulás, esküvő, karrier, gyerekek – a magyar nők élete számokban
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Tanulás, esküvő, karrier, gyerekek – a magyar nők élete számokban

Szöveg: csalad.hu, fotó: Förster Tamás
2020. okt. 7. 5:00
Életmód

Magyarországon a nők köztudottan tovább élnek, mint a férfiak. Ezzel a ténnyel általában az is tisztában van, aki nem böngészi rendszeresen a száraz statisztikai adatokat. Most azt is megmutatjuk, hogy a magyar nők hogyan töltik meg ezeket az évtizedeket, milyen iskolát választanak, mikor mennek férjhez, hány gyermeket szeretnének.

2019-ben 79,33 év volt Magyarországon a nők várható élettartama, ez az adat 2001 óta mintegy 3 évvel emelkedett. Közülük is a Nyugat-Dunántúlon és a Budapesten élők számíthatnak a leghosszabb életre. Mindez azt is jelenti, hogy csaknem hét évvel élnek tovább a magyar nők, mint a férfiak. Ez a jelenség a statisztikák szerint a világ szinte minden országában megfigyelhető kisebb-nagyobb mértékben.

De mi okozhatja a különbséget?

Egzakt választ a mai napig nem adtak a kutatók, de több teória is létezik: okozhatja a nők két X kromoszómája, a munkakörülmények, a férfiak egészségtelenebb életmódja, de a leginkább elfogadott elmélet szerint a nők a fő nemi hormonnak, az ösztrogénnek köszönhetik hosszabb életkilátásaikat. Azonban valószínűleg azok sem tévednek sokat, akik az egészségi állapotra vezetik vissza a jelenséget.

a nők gyakrabban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt

Bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon, hasonlóan a nemzetközi felmérésekhez, a férfiak jobbnak ítélik az egészségi állapotukat, mint a nők, de például a zöldség- és gyümölcsfogyasztás gyakoriságáról, az egészséges életmódról készült kutatás ennek épp az ellenkezőjét jelzi: a nők, hasonlóan a magasabb iskolai végzettségűekhez és a magasabb jövedelműekhez, gyakrabban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt.

De most jön a hidegzuhany! A 16 éves és idősebb népességen belül a nők átlagos magassága 164 centiméter, az átlagos testsúlya pedig 69 kilogramm. Ha ebből gyorsan kiszámoljuk a testtömeg indexet, kiderül, hogy az átlagos magyar nő túlsúlyos, 25,7-es BMI-vel. Ekkora magassághoz ugyanis 58,4 kiló lenne az ideális!

Nők az iskolapadban

A felsőfokú végzettségűek között többségbe kerültek a nők. Egyebek mellett erre jutott a KSH a 2016-ban elvégzett "kis népszámlálásában." A népesség iskolai végzettségének mérése a társadalomstatisztika fontos területe, hiszen az iskolázottság nagyban meghatározza az emberek munkaerőpiaci helyzetét, de befolyásolja családalapítási és gyermekvállalási terveiket, kihat az életkörülményekre, az egészségi állapotra is – írja tanulmányában a KSH.

Az utóbbi évtizedekben rohamosan emelkedett a felsőfokú végzettséget szerző nők aránya a magyar társadalomban. Míg 1990-ben 8,7%, 2001-ben 11,6%, 2011-ben 19,7%, a 2016-os mikrocenszus évében már 23,9% volt a diplomás nők aránya, vagyis 930 308-en rendelkeztek egyetemi, főiskola oklevéllel.

Bár a nők iskolai végzettsége egyre magasabb lett az elmúlt időszakban, az alacsony iskolázottságúak körében is ők vannak többségben. 2016-ban a férfiak 30, a nők 36 százaléka legfeljebb alapfokú végzettségű volt. A KSH szerint ennek oka a nők kor-összetételében keresendő, és az idősek körében gyakoribb az alacsony iskolázottság. Először 1980-ban haladta meg az érettségizett nők aránya a férfiakét.

Több kutatás is készült már arról, hogy mi alapján választanak szakmát, tanulmányterületet a lányok. Ezekből általában az derül ki, hogy bár a lányok is jól tudnak teljesíteni a fiúsnak tartott szakmákban, de a sztereotípiák miatt nem választják például a természettudományi, műszaki és informatikai pályákat. A Lányok napját szervező Nők a Tudományban Egyesület szerint bár 2012 és 2017 között 7-ről 12 százalékra nőtt a lányok száma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, tehát történt némi növekedés, de még mindig kevés a lány a természettudományi, műszaki és informatikai területeken. Az Óbudai Egyetem hallgatónői körében végzett kutatásból pedig az derült ki, hogy az informatikai szakoknál tizenkétszeres, a műszakinál több mint négyszeres a különbség a férfiak javára.

Megtalálni az igazit

Nincs rá pontos statisztika és lehet, hogy ez is csak egy sztereotípia, de minden bizonnyal a kislányok nagy része sokkal inkább a leendő esküvőjéről, családjáról ábrándozik, mit arról, hogy mi lesz majd, ha nagy lesz. Ennek ellenére a házasodók átlagos életkora az utóbbi évtizedekben jelentősen emelkedett.

A KSH tanulmánya szerint a jelenséget a demográfiai szakirodalomban gyakran úgy értelmezik, hogy az nem a házasság intézményével szembeni bizalmatlanságnak, hanem egy halogató magatartásnak a jele. A főleg az iskolai végzettség szintjének emelkedése és az egzisztencia megteremtése miatt fiatalon elhalasztott házasságokat későbbi életkorban ugyan, de pótolják a párok. Az elmúlt évtizedekben kevés jele volt ennek a gyakorlatnak, a házasságok egyre későbbi életkorra tolódtak, de a korábbiaknál jóval kevesebb házasságkötés történt.

2016-ban két évtized után először emelkedett 50 ezer fölé a frigyek száma

Magyarországon a házasságkötések száma az 1970-es évek közepétől kezdődően évtizedeken át csökkent, és 2010-ben érte el mélypontját: akkor mindössze 35,5 ezer pár járult anyakönyvvezető elé. Ezt követően már folyamatosan emelkedett az esküvők száma, 2010 és 2016 között csaknem másfélszeresére. Hasonló jelenség utoljára a második világháborút követően fordult elő. 2016-ban már összesen 51,8 ezer házasságkötést regisztráltak, azaz két évtized után először emelkedett 50 ezer fölé a frigyek száma.

2017-ben a nők átlagosan 29,9 évesen, a férfiak 32,7 éves korukban kötötték első házasságukat. Az először házasulók átlagos életkora 2000 óta mindkét nem esetén 5 évet emelkedett.

A házasodási kedv növekedése ellenére a 15 éves és idősebb népességen belül a házasságban élők aránya továbbra is csökken, ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik az élettársi kapcsolatot létesítők száma. A 2016-os mikrocenzus adatai szerint 1 millió 87 ezer ember él élettársi kapcsolatban összesen, tehát nem csak a nőket tekintve.

Kiscsalád vagy nagycsalád?

Magyarország népesedési helyzete sokáig kedvezőtlen volt, 1981-re megszűnt a népesség természetes szaporodása, megindult a népességszám visszaesése. Az utóbbi években azonban a gyermekvállalási kedv már növekedett.

2012-t követően elkezdett felgyorsulni azon női korcsoportok (20–40 évesek) létszámának csökkenése, akik körében viszonylag magas a gyermekvállalási kedv. Tehát egyre kevesebb potenciális anya vállalt lényegében ugyanannyi gyermeket, így az egy nőre jutó termékenység nőtt.

2017-ben a végleges adatok szerint 91.577 gyermek született Magyarországon, ez azt jelenti, hogy 2014 óta lényegében stagnál a született gyermekek száma az országban.

Az ezredfordulót követő évek a gyermekvállalási életkor szempontjából két szakaszra oszthatók. 2011-ig folyamatosan és stabilan növekedett a gyermekvállalás átlagos életkora, akár az első, akár az összes gyermeket, akár az apák átlagos korát tekintve. Erre az időszakra az volt a jellemző, hogy megszűnt a korábbi fiatalkori gyermekvállalási minta, és – a nyugat-európai mintát követve – Magyarországon is mind több nő halasztotta az első gyermeke vállalását a húszas évei végéig, harmincas évei elejéig. Jellemzően 5 évvel tolódott ki a szülővé válás átlagos életkora a rendszerváltás és 2011 között hazánkban. Ez az általános halasztási folyamat azonban 2011-től nagyon lelassult.

Az első gyermek vállalásának átlagos kora az anyák esetén 28,3 év volt 2011-ben, míg 2017-ben 28,6 év, tehát érdemi emelkedés nem történt. Az összes gyermek vállalásának átlagos életkora 2017-ben 30,3 év, szemben a 2011-es 30,0 évvel, tehát szinte itt is megállt a növekedés.

Fiatal nagymamák

Nagyszülők nélkül számos családban szinte megállna az élet. Ugranak, ha el kell hozni a kicsit az oviból, ha megbetegszik és vigyázni kell rá, vagy épp a nagyobbakat kell edzésre vinni. De nem csak a hétköznapi teendőkben segítenek: mindig ott vannak, ha lelki támaszra vágyunk, és pótolhatatlan tudást adnak át a fiataloknak.”

Ebben segít a Nők 40 program is. A nők 2011 óta 40 évi jogosultsági idő megléte esetén nyugdíjba mehetnek, évente 30 ezer nő, édesanya választja ezt a lehetőséget, vagyis az összes nyugdíj-megállapítás mintegy hatodában igénylik a kedvezményt. A támogatást 2011-es bevezetése óta összesen több mint 270 ezer nő vette igénybe. Január 1-jétől az aktív korú nagyszülők számára új lehetőség a Nagyszülői GYED is.

Önzetlen segítség

A felnőtt magyar lakosság közel 30%-a nyújt segítséget szabad akaratából, ellenszolgáltatás nélkül.

Túl a családi és a baráti kapcsolatokon, segítségnyújtáson, egy társadalom fejlettségének megítélése szempontjából nagyon fontos, hogy tagjai milyen mértékben képesek önkéntes, karitatív tevékenységükkel hozzájárulni mások jobb életéhez, önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül tevékenykedni. A KSH magyarországi önkéntes munkáról készült kutatása szerint a felnőtt magyar lakosság közel 30%-a nyújt segítséget szabad akaratából, ellenszolgáltatás nélkül. Vannak, akik rendszeresen segítenek másokon, illetve találnak olyan társadalmi ügyet, amelyet szolgálhatnak, és vannak olyanok is, akik alkalmanként, esetleg csak egyszer.

Az önkéntes munka valamennyi formáját figyelembe véve megállapítható, hogy a nők valamivel nagyobb számban és arányban végeztek önkéntes tevékenységet, mint a férfiak. A nők 29,1%-a (1148 ezer fő) segített ellenszolgáltatás nélküli munkájával, miközben a férfiak 27,6%-a (1005 ezer fő). A nők aránya mind a formális (50,2% vs. 49,8%), mind pedig az informális (53,4% vs. 46,6%) önkéntességen belül meghaladta a férfiakét.

Az oktatás, a fogyatékkal élők, egészségkárosultak segítése, ápolása, a vallással kapcsolatos tevékenység, az adminisztratív feladatok tartoznak inkább a nők önkéntességi területei közé.

A csalad.hu az október 11-i Lánygyermekek világnapja alkalmából két héten keresztül a nővé érés és a modern kori anyaság kérdéseit járja körül. Oldalunkon szeptember 28-október 11. között izgalmas interjúk, érdekes szakértői cikkek és szívbemarkoló személyes vallomások foglalkoznak a lányok és nők családban betöltött szerepével, és az őket kihívások elé állító szerepkonfliktusokkal. Az eseményre itt tud regisztrálni.