Tanulás, esküvő, karrier, gyerekek – a magyar nők élete számokban - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Tanulás, esküvő, karrier, gyerekek – a magyar nők élete számokban

csalad.hu
2021. márc. 1. 6:00
Családban élni jó

Magyarországon a nők köztudottan tovább élnek, mint a férfiak. Ezzel a ténnyel általában az is tisztában van, aki nem böngészi rendszeresen a száraz statisztikai adatokat. Most azt is megmutatjuk, hogy a magyar nők hogyan töltik meg ezeket az évtizedeket, milyen iskolát választanak, mikor mennek férjhez, hány gyermeket szeretnének.

2019-ben 79,33 év volt Magyarországon a nők várható élettartama, ez az adat 2001 óta mintegy 3 évvel emelkedett. Közülük is a Nyugat-Dunántúlon és a Budapest élők számíthatnak a leghosszabb életre. Mindez azt is jelenti, hogy csaknem hét évvel élnek tovább a magyar nők, mint a férfiak. A jelenség a statisztikák szerint a világ szinte minden országában megfigyelhető kisebb-nagyobb mértékben.

De mi okozhatja a különbséget?

Egzakt választ a mai napig nem adtak a kutatók, de több teória is létezik: okozhatja a nők két X kromoszómája, a munkakörülmények, a férfiak egészségtelenebb életmódja, de a leginkább elfogadott elmélet szerint a nők a fő nemi hormonnak, az ösztrogénnek köszönhetik hosszabb életkilátásaikat. Azonban valószínűleg azok sem tévednek sokat, akik az egészségi állapotra vezetik vissza a jelenséget.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint például a nők, hasonlóan a magasabb iskolai végzettségűekhez és a magasabb jövedelműekhez, gyakrabban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt.

De most jön a hidegzuhany! A 16 éves és idősebb népességen belül a nők átlagos magassága 164 centiméter, az átlagos testsúlya pedig 69 kilogramm. Ha ebből gyorsan kiszámoljuk a testtömeg indexet, kiderül, hogy az átlagos magyar nő túlsúlyos, 25,7-es BMI-vel. Ekkora magassághoz ugyanis 58,4 kiló lenne az ideális!

Nők az iskolapadban

A felsőfokú végzettségűek között többségbe kerültek a nők. Egyebek mellett erre jutott a KSH a 2016-ban elvégzett "kis népszámlálásában." Az iskolázottság nagyban meghatározza az emberek munkaerőpiaci helyzetét, de befolyásolja családalapítási és gyermekvállalási terveiket, kihat az életkörülményekre, az egészségi állapotra is – írja tanulmányában a KSH.

Az utóbbi évtizedekben rohamosan emelkedett a felsőfokú végzettséget szerző nők aránya a magyar társadalomban, a 2016-os mikrocenszus évében már 23,9% volt a diplomás nők aránya, vagyis 930 308-en rendelkeztek egyetemi, főiskola oklevéllel. Ugyanakkor az alacsony iskolázottságúak körében is ők vannak többségben. 2016-ban a férfiak 30, a nők 36 százaléka legfeljebb alapfokú végzettségű volt. A KSH szerint ennek oka a nők kor-összetételében keresendő, és az idősek körében gyakoribb az alacsony iskolázottság. Először 1980-ban haladta meg az érettségizett nők aránya a férfiakét.

Több kutatás is készült már arról, hogy mi alapján választanak szakmát, tanulmányterületet a lányok. Ezekből általában az derül ki, hogy bár a lányok is jól tudnak teljesíteni a fiúsnak tartott szakmákban, de a sztereotípiák miatt nem választják például a természettudományi, műszaki és informatikai pályákat. A Lányok napját szervező Nők a Tudományban Egyesület szerint bár 2012 és 2017 között 7-ről 12 százalékra nőtt a lányok száma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, tehát történt némi növekedés, de még mindig kevés a lány a természettudományi, műszaki és informatikai területeken.

Megtalálni az igazit

Nincs rá pontos statisztika és lehet, hogy ez is csak egy sztereotípia, de minden bizonnyal a kislányok nagy része sokkal inkább a leendő esküvőjéről, családjáról ábrándozik, mit arról, hogy mi lesz majd, ha nagy lesz. Ennek ellenére a házasodók átlagos életkora az utóbbi évtizedekben jelentősen emelkedett.

A KSH tanulmánya szerint a jelenséget a demográfiai szakirodalomban leginkább úgy értelmezik, hogy az nem a házasság intézményével szembeni bizalmatlanságnak, hanem egy halogató magatartásnak a jele. Főleg az iskolai végzettség szintjének emelkedése és az egzisztencia megteremtése miatt fiatalon elhalasztott házasságokat későbbi életkorban ugyan, de pótolják a párok.

2017-ben a nők átlagosan 29,9 évesen, a férfiak 32,7 éves korukban kötötték első házasságukat. Az először házasulók átlagos életkora 2000 óta mindkét nem esetén 5 évet emelkedett.

Kiscsalád vagy nagycsalád?

Magyarország népesedési helyzete sokáig kedvezőtlen volt, 1981-re megszűnt a népesség természetes szaporodása, megindult a népességszám visszaesése. Az utóbbi években azonban a gyermekvállalási kedv már növekedett.

2012-t követően elkezdett felgyorsulni azon női korcsoportok (20–40 évesek) létszámának csökkenése, akik körében viszonylag magas a gyermekvállalási kedv. Tehát egyre kevesebb potenciális anya vállalt lényegében ugyanannyi gyermeket, így az egy nőre jutó termékenység nőtt.

2011-ig folyamatosan és stabilan növekedett a gyermekvállalás átlagos életkora, akár az első, akár az összes gyermeket, akár az apák átlagos korát tekintve. Erre az időszakra az volt a jellemző, hogy megszűnt a korábbi fiatalkori gyermekvállalási minta, és – a nyugat-európai példát követve – Magyarországon is mind több nő halasztotta az első gyermeke vállalását a húszas évei végéig, harmincas évei elejéig. Jellemzően 5 évvel tolódott ki a szülővé válás átlagos életkora a rendszerváltás és 2011 között hazánkban. Ez az általános halasztási folyamat azonban 2011-től nagyon lelassult.

Az első gyermek vállalásának átlagos kora az anyák esetén 28,3 év volt 2011-ben, míg 2017-ben 28,6 év, tehát érdemi emelkedés nem történt. Az összes gyermek vállalásának átlagos életkora 2017-ben 30,3 év, szemben a 2011-es 30,0 évvel, tehát szinte itt is megállt a növekedés.

Fiatal nagymamák

Nagyszülők nélkül számos családban szinte megállna az élet. Ugranak, ha el kell hozni a kicsit az oviból, ha megbetegszik és vigyázni kell rá, vagy épp a nagyobbakat kell edzésre vinni. De nem csak a hétköznapi teendőkben segítenek: mindig ott vannak, ha lelki támaszra vágyunk, és pótolhatatlan tudást adnak át a fiataloknak.”

Ebben segít a Nők 40 program is. A nők 2011 óta 40 évi jogosultsági idő megléte esetén nyugdíjba mehetnek, évente 30 ezer nő, édesanya választja ezt a lehetőséget, vagyis az összes nyugdíj-megállapítás mintegy hatodában igénylik a kedvezményt. A támogatást, 2011-es bevezetése óta, összesen több mint 270 ezer nő vette igénybe. Január 1-jétől az aktív korú nagyszülők számára új lehetőség a nagyszülői gyed is.

Önzetlen segítség

Túl a családi és a baráti kapcsolatokon, segítségnyújtáson, egy társadalom fejlettségének megítélése szempontjából nagyon fontos, hogy tagjai milyen mértékben képesek önkéntes, karitatív tevékenységükkel hozzájárulni mások jobb életéhez, önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül tevékenykedni. A KSH magyarországi önkéntes munkáról készült kutatása szerint, a felnőtt magyar lakosság közel 30%-a nyújt segítséget szabad akaratából, ellenszolgáltatás nélkül.

Az önkéntes munka valamennyi formáját figyelembe véve megállapítható, hogy a nők valamivel nagyobb számban és arányban végeztek önkéntes tevékenységet, mint a férfiak. A nők 29,1%-a (1148 ezer fő) segített ellenszolgáltatás nélküli munkájával, miközben a férfiak 27,6%-a (1005 ezer fő). A nők aránya mind a formális (50,2% vs. 49,8%), mind pedig az informális (53,4% vs. 46,6%) önkéntességen belül meghaladta a férfiakét.

Az oktatás, a fogyatékkal élők, egészségkárosultak segítése, ápolása, a vallással kapcsolatos tevékenység, az adminisztratív feladatok tartoznak inkább a nők önkéntességi területei közé.


(fotó: Shutterstock)