csalad.hu - Pályaválasztás előtt – Merre tovább?
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!
Pályaválasztás előtt – Merre tovább?
Ivanova Daniela
2020. febr. 3. 15:07
Kamasz a családban
Nagy a nyomás a fiatalokon, ugyanis a most érettségiző diákoknak legkésőbb február 15-ig kell megjelölniük azokat a felsőoktatási intézményeket, ahol szívesen tanulnának tovább. Ám mi van azokkal, akik még nem tudják, mik szeretnének lenni? Geist Gábor szociológus, pályaválasztási tanácsadó segít a döntésben.

– Az önismeret és a pályaismeret kéz a kézben jár – kezdi Geist Gábor. – Egy folyamatról beszélünk. Aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem most február 15-ig kell döntenie a továbbtanulásával kapcsolatban, annak azt tudom javasolni, hogy minél előbb kezdjen el foglalkozni ezzel a kérdéssel.

Informálódjunk hiteles forrásból!

Gábor szerint az internet nyújtotta információk tengerében könnyedén el lehet veszni.

– Sokszor nehéz megítélni, hogy mely weboldalak szolgálnak hiteles, megbízható, naprakész információval. A felvi.hu, illetve az edukacio.hu valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portál például olyanok, amelyeket jó szívvel ajánlok. Ezeken felül érdemes böngészni a különböző felsőoktatási intézmények weboldalát és Facebook oldalát, továbbá célszerű közvetlenül a diákoktól és a hallgatói önkormányzattól informálódni. Vegyük fel a kapcsolatot az adott intézmény hallgatói irodájával, ahonnan első kézből tájékozódhatunk. Az alábbi szempontokat is érdemes figyelembe venni: milyen a kari élet? Van ott támogató, összetartó közeg? Milyenek a tanárok? Van-e lehetőség Erasmus ösztöndíjra, lehet egy félévet külföldön tanulni?

A karokról, a szakokról és az egyes tantárgyakról a már képzésben lévő hallgatók tudnak hiteles információt adni. Érdemes a közösségi oldalakon, baráti körben és a tágabb környezetben is körbenézni, van-e olyan ismerős, aki ezt tanulja, vagy ebben a szakmában dolgozik.

– Amennyiben valaki mégis elvész az információk áradatában, vagy van egy belső bizonytalansága, azoknak a karriertanácsadók vagy pályaválasztási konzulensek akár több alkalmas találkozó keretében is segíthetnek a pályaválasztásban.

A nyílt napok évente kétszer látogathatók

Gábor úgy véli, kiváltképp a középiskolai osztályfőnökök, de valamennyi pedagógus feladata, hogy pályaválasztás tekintetében az alapvető segítséget biztosítsa a diákok és a szülők számára. Emellett a pedagógiai szakszolgálatok, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársai is adhatnak tanácsokat.

– Érdemes nyílt napokra ellátogatni, amire van is lehetőség, ugyanis annak, aki még középiskolában nappali tagozatos tanuló, egy évben minimum kettő olyan nap áll a rendelkezésére, amikor igazolás fejében pálya- és iskola választási céllal ellátogathat egy oktatási intézmény nyílt napjára, akár tanítási időn belül is.

Jó kis börzéket is el lehet csípni, amelyeknek nagy előnye, hogy ott egyszerre több oktatási intézmény is képviselteti magát, így rengeteg információt szerezhetünk be, illetőleg kapcsolatépítésre is kiváló. A kapcsolati tőke márpedig fontos, hiszen segítői eszköz lehet a pályaválasztás és a munkavállalás terén is.

Létezik mindemellett a fővárosban működő Munkanélküli Fiatalok Tanácsadói Irodája névre hallgató intézmény is, amely a fiatalok pályaválasztását és munkavállalását hivatott segíteni, és a szolgáltatások teljesen díjmentesen vehető igénybe. A tanácsadó iroda az interneten és a Facebookon is elérhető.

Nincs vége a világnak, ha a gyerek nem megy egyetemre

– A mai munka világa dinamikusan változik, ezért is érdemes a pályaválasztást jól átgondolni. Egyáltalán nem törvényszerű, hogy mindenképpen egyetemet kell végezni, különösen akkor, ha a tanuló teljesítménye nem olyan, hogy jelen pillanatban nagy biztonsággal felvételt nyerne arra a szakra, amire igazán szeretne bejutni. Ebben az esetben jövedelem, előrehaladás és a boldogság szempontjából is sokkal biztosabb lehet, ha egy jó szakmát választ. Amennyiben van érettségije, a jövőben még mindig dönthet úgy, hogy továbbtanul, hiszen a tanulás élethosszig tart – hangsúlyozza Gábor.

A pályaválasztásra is meg kell érni

A szakember szerint, mint minden máshoz, először ehhez is meg kell érni.

– Utána kell járni, hogy milyen lehetőségeink vannak azon kívül, amit mi el tudunk képzelni, vagy amit látunk. Valakinek pont arra az érettségi utáni időszakra van szüksége, amikor végre fellélegezhet. Kicsit mást csinál, körbenéz a világban, elvégez egy OKJ-s képzést, vagy elmegy dolgozni, esetleg nyelvet tanul, utazgat. Töltekezik szellemileg és érzelmileg egyaránt, és ezzel a plusz tudással és energiával felvértezve már könnyebb lesz eldöntenie, hogy mivé, kivé szeretne válni a jövőben.

Mint a szakember magyarázza, úgy érdemes tekinteti a tanulásra, mint egy hosszútávú befektetésre, amely kamatozik és konvertálható.

– Gondoljunk csak arra, amikor valaki megszerez egy szakmai tudást vagy ismeretet, és általa egy sokkal jobb pozícióba kerül a munkaerőpiacon, mint az, aki nem rendelkezik ezekkel a képességekkel, készségekkel, vagy nincs róla papírja. A jobb pozíció általában magasabb jövedelemmel jár, tehát a tudástőke átváltható anyagi javakra. Ugyanakkor nagyon fontos reális célokat kítűzni. Hiszen, ha alacsonyra tesszük a mércét, azt valószínűleg meg fogjuk tudni ugarni, de nem lesz elégedettségérzés bennünk. Viszont amennyiben túl magasra, akkor frusztráló lehet, ha nem sikerül, ami rombolja az önértékelésünket.

Fontos a családi támogatás

– Mindenképpen szükség van támogatói környezetre, az már egy optimális helyzet, amikor a szülők is bekapcsolódnak a pályaválasztás kérdésébe és kommunikálnak erről a gyermekükkel. Azt is kiemelném, hogy ne a nagypapa, nagymama, anya, apa nem beteljesült ambícióit próbáljuk ráerőltetni a gyerekre. Például pusztán azért, mert a család egy jogász dinasztia, még nem törvényszerű, hogy a gyereknek is kizárólag a jogi karon kell tanulnia, vagy megörökölnie azt a vállalkozást, amit nem akar vezetni.

Azt ajánlja: amit tehetünk, hogy szülőként legyünk nyitottak és kíváncsiak! Vizsgáljuk meg, hogy gyermekünk miben jó, mi az, amit örömmel végez.

– Sokszor a szülőkben van egy egzisztenciális szorongás: jót akarnak a gyereküknek, de félnek attól, hogy nem fog tudni majd megélni abból a hivatásból, amit választ. Például zenész szeretne lenni, de mi tartunk ettől, ezért inkább arra buzdítjuk, hogy legyen közgazdász, mert az a biztos. Természetesen a jövedelem fontos szempont, de az, hogy örömmel csináljuk azt, amit hivatásunkként választottunk, még fontosabb. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy boldogan, érdeklődéssel tanuljuk azt, amit tanulunk, vagy később egész életünkben bánni fogjuk a döntést, hogy azt választottuk.

(fotó: Shutterstock)