Az önkéntes munka során - végezzük azt bármilyen jó ügy érdekében - sokkal többet kapunk vissza, mint amennyit mi áldoztunk rá az adott tevékenységre.

Megváltoztathatja  az életfelfogásunkat,  világlátásunkat 

Dorner  László pszichológus elmondása szerint az önkéntesség nagyon eltérő helyszíneken történhet, és ebből fakadóan más nézőpontokat, élethelyzeteket, perspektívákat tapasztalhatunk meg, eltérő személyiségű emberekkel találkozhatunk, különböző emberi sorsokkal szembesülhetünk, és ez gyökeresen megváltoztathatja az életfelfogásunkat, a gondolkodásmódunkat, a világlátásunkat.  

– Az önkéntességgel szerzett tapasztalat nyitottabbá és rugalmasabbá tesz bennünket, ami segít abban, hogy elfogadóbbá váljunk a különböző hátterű emberek irányába és átértékeljük a saját problémáinkat – vélekedik Dorner László. – Jobban megismerjük és megértjük a világot, mi több, saját magunkat is, vagyis az önkéntességnek van egyfajta önismereti hozadéka is, ami által az életminőségünket is javíthatjuk.  

– Az emberi kapcsolatoknak az egyik alapja a perspektívaváltás készsége: az, hogy képesek vagyunk észlelni és elfogadni azt, hogy egy másik ember teljesen más élethelyzetben, más érzelmekkel, gondolatokkal van jelen, mint mi, és ez az empátia alapját képezi. Ilyen értelemben a cselekvő, társas aktivitásokban részt vevő emberek mindenképpen a prespektíva váltást gyakorolják folyamatosan.  

 Pozitív hozadékok a javából! 

– Az önkéntesség olyan tervezett, hivatalos keretek között megvalósuló segítő magatartartásforma, illetve tevékenység, amelyet szabad akaratból, egyéni választás és motiváció alapján, egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, anyagi ellenszolgáltatás nélkül, mások javára és/vagy egy jó ügy érdekében végzünk – magyarázza Dorner László pszichológus. – Az önkéntességnek rengeteg formája létezik, hiszen mindenkit más és más probléma érint meg. Ezért sokféle ügyben lehetünk elkötelezettek: legyen szó családokat érintő ügyekről, környezetvédelemről, vagy éppen egy település fejlődésének az előremozdításáról.   

A szakember úgy véli, önkéntesként jogos büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy egy jó ügyet szolgálunk, hogy jót teszünk másoknak és a közösségnek, ami  nyilvánvalóan sikerélményt ad.  

– Mindez nagymértékben növeli önbecsülésünket, és pozitív példát ad másoknak – jegyzi meg Dorner László. – Az önkéntesség emellett az önbizalmunkat és az élettel való elégedettségünket is növeli. Az önkéntes feladatok ellátásakor olyan új helyzetekbe kerülhetünk, amelyekbe egyébként a hétköznapok során nem. Ezáltal folyamatosan új dolgokat tanulhatunk, és új tapasztalatokra tehetünk szert. Az önkéntesség  lehetővé teszi, hogy kapcsolódjunk egy közösséghez. Az önkéntesség során rengeteg, velünk hasonlóan gondolkodó emberrel ismerkedhetünk meg, és új barátságokat is köthetünk. Összességében az önkénteskedés során sokkal többet kapunk vissza, mint amennyit mi rááldoztunk az adott tevékenységre. 

– Az érintettek közül sokan úgy gondolják, hogy a családunk és a munkánk/hivatásunk mellett az önkéntesség, a „nagyobb jóért”, a saját életünkön túlmutató pozitív célokért való küzdelem, ami előremozdíthatja a világunkat, értelmet ad az életünknek. Viszont nagyon fontos arra is figyelmet fordítanunk, hogy az önkéntes tevékenység által ne terheljük túl magunkat, mert előfordulhat, hogy a fizetett munkánkkal együtt már túl sokat vállalunk. Ezért is szükséges, hogy kellő önismerettel rendelkezzünk, és tudjuk, mi az, ami még belefér, és mi az, ami már túl sok, és hogy csak addig végezzük az önkéntes tevékenységet, ameddig az számunkra jutalmazó, és nekünk is, meg az adott közösségnek is jó. 

Felszínre kerülnek a rejtett képességeink  

Dorner László hozzáteszi: az önkéntesség által növekedhetnek a karrierbeli lehetőségeink, bizonyos készségeink (pl. a vezetői készségek) előtérbe kerülhetnek, erősödhetnek, amiket adott esetben a fizetett munkánkban nem tapasztalhatunk meg.  

– Fejlődhet az együttműködési, a kommunikációs készségünk, a konfliktuskezelési, valamint a problémamegoldó képességünk, a kitartásunk, a stratégiai gondolkodásunk, a rugalmasságunk, amiknek többek között a munkaerőpiacon is nagy hasznát vehetjük – sorolja a pozitív velejárókat szakember. – Emellett önkéntesként elsajátíthatunk új készségeket is. Amit még mindenképpen szeretnék kiemelni, sőt, többször aláhúzni, mert rendkívül fontosnak tartom: az önkéntesség során a társas kapcsolataink is fejlődnek. Ezt azért hangsúlyozom, mert az idő múlásával egyre fontosabbá válnak a minőségi emberi kapcsolatok, és ha valahol közös érdeklődési körű, az ügyekeért hasonlóan elkötelezett emberekkel találkozhatunk, akkor az az önkéntesség. 

Természetesen az is számít, hogy milyen fizikai és mentális egészségi állapotban kezdünk el önkéntes tevékenységet végezni (aki egészségesebb, többet tud adni), de maga a tevékenység is visszahat az egészségre, tehát nyugodtan biztathatjuk a végzésére azokat is, akik jelenleg nem a legjobb mentális egészségi állapotban (vagy anyagi helyzetben) vannak, viszont az őt foglalkoztató civil szervezet részéről fontos az érzelmi segítség folyamatos nyújtása az önkéntesek tapasztalatainak nyomon követésével, feldolgozásának segítésével - teszi hozzá a szakember.

Jó hatással van az egészségünkre 

A Családbarát Magyarország Központ az önkéntes munka elismerése, az önzetlen magatartás népszerűsítése céljából hívta életre az Önként Jöttem díjat. A díjazott minden évben olyan szervezet, amely legalább egy éven át végzett anyagi ellenszolgáltatás nélkül társadalmilag hasznos tevékenységet.  

– „Szeretnénk bátorítani mindenkit arra, hogy a most induló jelölésnél tegyenek javaslatot minél több, fontosnak tartott szervezetre." - mondta el Bartos Andrea, a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetője. 

Az önkénteskedés az azt végző személy fizikai, mentális és szociális jóllétére is hatással van.  

– Számos kutatás kimutatta, hogy az önkéntes tevékenység csökkenti a depresszió esélyét, ami nem véletlen, hiszen az érintett személy jelentőségteli aktivitást végez, fontosnak érezheti magát és a társas kapcsolatokban nem magányos – mondja a pszichológus. – Ez főleg időskorban kiemelten fontos, amikor az életszakaszváltás miatt a nyugdíjba vonuló munkahelye megszűnik és ezzel egyidőben sokszor az emberi kapcsolatai is beszűkülnek. Az önkéntesség vállalásával nemcsak hasznossá tesszük magunkat, hanem elejét vehetjük a depresszió kialakulásának, valamint az elmagányosodásnak.  A kutatások azt is bizonyítják, hogy az önkéntesség végzése javítja az élettel való általános elégedettségünket, pozitívabb életszemlélet kialakulásához járulhat hozzá,  növeli az életörömünket, és pozitív hatással van hangulatunkra, a lelkiállapotunkra.  

– Vizsgálatok igazolják, hogy az önkénteskedés az immunrendszer működésére is pozitívan hat. Ennek az is az oka, hogy a gondoskodás „aktiválja” a szeretethormonként is emlegetett oxitocin nevű pozitív stresszhormont, ami a másokhoz való kötődés, a kapcsolatteremtés vágyát kelti fel bennünk, és a társas kapcsolatok kialakítására, valamint a közösségi élmények fokozására sarkall bennünket, és egyértelműen semlegesíteni tudja a negatív stresszhormonként jegyzett kortizol hatását. Így azok, akik – akár önkéntesként – több gondoskodó kapcsolatot tartanak fel másokkal, általában jobb egészségi állapotnak örvendenek.