Oltás: nem csak magunkat védjük! - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Oltás: nem csak magunkat védjük!

Dósa Anna
2020. dec. 27. 15:00
Életmód

Sokak számára jelent dilemmát a következő hetekben, hogy kérjenek-e maguknak és családtagjaiknak koronavírus elleni oltást. Ennek apropóján tekintsük át, milyen is a magyar oltási rendszer.

Hazánkban a gyermekek védelmét célzó vakcináció nemzetközi szinten is kifejezetten sikeres. A magyar gyermekek kötelező oltási programja 12 elemből áll, ennyire bőséges Európában a miénken kívül csak Csehországban van. A mai magyar rendszer mintegy nyolcvan év alatt épült ki.

Ilyen sorrendben kerültek bele az egyes vakcinák:

1938 - torokgyík (diphtheria)

1942 - merevgörcs (tetanusz)

1954 - torokgyík-szamárköhögés-tetanusz (Di-Per-Te)

1958 - gümőkór (BCG/TBC)

1960 - gyermekbénulás (poliomyelitis )

1969 - kanyaró (morbilli)

1989 - rózsahimlő (rubeola)

1991 - mumpsz-kanyaró-rózsahimlő (MMR)

1999 - B típusú influenza (HiB) és hepatitis B

2014 - pneumococcus

2019 - bárányhimlő (varicella)

Mivel a kötelező oltásokat a gyermekek 99%-a meg is kapja, a program eredményesen szorítja ki a célba vett betegségeket közösségeinkből.

A felnőtteknél, ahol már minden oltás önkéntes, korántsem ennyire rózsás a kép. Példa erre az évről évre visszatérő szezonális influenza, amely elkerülését rendszerint mintegy 1,3 millió adag, az idősek és a krónikus betegek számára ingyenes vakcina is segíti. Ám az oltást vállalók aránya a 65 év felettiek között – az Eurostat legfrissebb adatai szerint – nálunk még a 25%-ot sem éri el. Ezzel az unió 27 országa közül csak a 16. helyen állunk az idősek védettségét tekintve.

Ma azért oltunk, hogy egészségesek maradhassunk.

Míg kiépült nálunk a gyermekek mai oltásprogramja, azalatt az egész vakcinatudomány is átalakult. E folyamatot így jellemezte dr. Mészner Zsófia az Orvosok Lapjában: "Fél évszázada azért kezdtünk oltásokat adni, hogy leküzdjük a járványosan terjedő fertőzéseket. Mára a helyzet döntően megváltozott – ma azért oltunk, hogy egészségesek maradhassunk. Nincs olyan életkor, élethelyzet, melyben ne lehetne az évről évre bővülő oltóanyag választékból személyre szabottan megelőzési lehetőséget ajánlani egészséges fiatalnak, szívbetegnek, krónikus betegnek, idősnek, utazónak" – írta.

A felnőttkori oltások között a legegyszerűbb azok esete, amelyeknél valamilyen "önként vállalt kényszer" ösztönöz a vakcina beadatására. Ilyen lehet például egy trópusi utazás az azt megelőző – sárgaláz, kolera vagy hastífusz elleni – védelemmel. Egyes munkakörökben is lehet alkalmazási feltétel a vakcináció – például a hepatitis vagy a varicella ellen – akár a dolgozó, akár az ügyfelek védelmében.

Lehetnek ezeken felül váratlan kényszerítő helyzetek is. Ilyen volt például az, amikor 2017-ben a Magyarországon már legyőzött kanyaró járványként lángolt fel a szomszédban. Dr. Szlávik János infektológus akkor arra figyelmeztette a Romániába induló felnőtteket, hogy oltassák be magukat, ha gyerekként még kimaradtak az itthon 1969-ben indult vakcinációból.

Nemcsak az ilyen rendkívüli helyzetekben, hanem "békeidőben" is gyakran lehet indokolt a felnőttek esetében is az oltással való védekezés. Persze ennek az elsődleges feltétele, hogy egyáltalán létezzen az adott baj megelőzésére hatékony vakcina. (Éppen mostanában látjuk az "élő közvetítést": hogyan is bővül ez az eszköztár egy-egy újabb elemmel, ezúttal a Covid-vírus elleniekkel.) Ha létezik elérhető oltás, a szakemberekkel való konzulátációt követően könnyen megfontolható, hogy az adott ember mit nyer, esetleg mit kockáztat annak beadásával, illetve mennyire teszi azt lehetővé az ő egészségi állapota. E döntésekből aztán kirajzolódhat egy élethosszig tartó egészségvédő program, amely aktívan alkalmazza az elérhető vakcinákat.

A fertőző betegségek nem teljesen magánügyek, kockázatot jelentenek az együtt élő családtagok és közösségeink számára is.

Azért, hogy ezt egyszerűbb legyen kialakítani és követni, a már említett dr. Mészner Zsófia infektológus és munkatársai összeállítottak egy életkorok szerinti ajánlást a felnőttek védőoltásaira. Bár ezt eredetileg a háziorvosok útmutatójának szánták, alkalmas lehet arra is, hogy a tű hegyesebb végén állók is átlássák a lehetőségeiket és akár ez alapján kérjenek tanácsot orvosuktól.

Ám a személyes adottságokon és rizikókon túl is van egy szempont, amit érdemes lehet mérlegelni. A fertőző betegségek nem teljesen magánügyek, kockázatot jelentenek az együtt élő családtagok és közösségeink számára is. Különösen fontos ez akkor, ha valaki valamely okból nem tudja önmagát védeni. Lehet ez egy betegség, például valamilyen immungyengeség miatt, vagy mert túl fiatal az oltáshoz, esetleg éppen várandós. Ilyenkor van igazán nagy tétje annak, hogy a vele rendszeresen érintkezők megteremtik-e számára a fészekimmunitást. Azaz a megfelelően "átoltott" nagy közösségeket védő úgynevezett nyájimmunitás családi méretű változatát. Emiatt azoknak is jó döntés lehet oltatni, akik nem elsődleges veszélyeztetettjei egy-egy betegségnek, legyen az akár egy szokásos influenza, vagy esetleg a Covid-vírusfertőzés.


Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthon mozogjon? Keresse fel a Nekem szól! kezdeményezést itt és itt!