Az első lépés persze az, hogy egyáltalán felismerjük, milyen rengeteg műanyag vesz körül minket szerte a lakásban. Megszabadulni tőlük nem kicsi, de nem is lehetetlen kihívás.

1. Csökkentsük a csomagolóanyagok mennyiségét!

Nem feltétlenül a műanyaggal magával van gond, sokkal inkább azzal, hogy sokszor csak egyetlen alkalommal használjuk, mielőtt kidobnánk. Ez a konyhában jellemzően a csomagolásra használt műanyagok esetében fordul elő.

A gyors változás ezen a téren nem lehetetlen. Kezdhetjük például azzal, hogy nem vásárolunk palackozott vizet. Magyarországon a csapvíz gyakorlatilag mindenhol tökéletesen fogyasztható – ha nagyon ragaszkodunk a műanyag palackhoz, akkor töltsük meg a csapból.

Hasonlóképpen a szendvicsek csomagolására használt fóliától is megszabadulhatunk, kis utánajárással ebből is lehet többször használatosat vásárolni.

2. A bevásárlószatyrok helyett akár kartondoboz

Iszonyatos mennyiség képes ezekből is összegyűlni, mert az ember mindig elfelejt magával vinni a boltba. Pedig érdemes kicsit odafigyelni, hiszen nem csak a környezetet, de a pénztárcánkat is kíméljük. Ha mindenképpen venni kell, akkor vásároljunk papírzacskót.

Magyarországon is el lehetne terjeszteni azt az osztrák szokást, hogy a boltokban kiteszik a termékek szállítására szolgált kartondobozokat, melyeket ingyen el lehet vinni, belepakolva a megvásárolt terméket.

3. Jöhet a jól bevált mosószer?

Megfontolandó leállni az olyan mosogatógépbe való tabletták vagy mosógépbe való kapszulák vásárlásával, melyek minden egyes darabja külön-külön be van csomagolva műanyagba, helyette vehetünk porváltozatot.

Hazánkban még nem nagyon láttunk ilyet, de például az Egyesült Királyságban már van olyan lehetőség, hogy a magunkkal vitt szappanos üveget a boltban utántöltjük – így a szállítás is egyszerűbb, olcsóbb a termék is és nem szennyezzük a környezetet.

4. Ne dobjunk ki mindent!

Sokan követik el azt a hibát, hogy a nagy műanyagmentesítő lendületben – ahogy mondani szokás – a fürdővízzel kiöntik a gyermeket is, azaz jelen esetben minden műanyagot eltávolítanak a konyhából.

Amivel egyrészt csak a műanyagszemét-halmot növelik, hiszen a teljesen jó és már amúgy is megvásárolt műanyag edényeket például teljesen felesleges eldobni. Ennél jobb megoldás, hogy használjuk őket, amíg lehet, aztán amikor cserélni kell, akkor keressünk egy inkább környezetbarát alternatívát.

Az Európai Parlament is műanyagmentesít

Egyéni és nagypolitikai akarat egyaránt szükséges a környezetvédelmi problémák megoldásához. Ennek szellemében az Európai Parlament (EP) március végén hagyta jóvá a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat. 2021-től betiltják azoknak az egyszer használatos műanyag termékeknek az árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.

Két év múlva tehát Magyarországon is befellegzik többek között a műanyag fülpiszkálóknak, evőeszközöknek, tányéroknak, szívószálaknak, italkeverőknek és lufipálcikáknak, és ezeket kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni.

Azoknál a termékeknél, amelyeknél még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a használat korlátozásán lesz a tagállami intézkedések, a gyártókra vonatkozó követelmények, valamint a hulladékgazdálkodási előírások révén.

További lépésként pedig az EU tagországainak 2025-re gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok legalább 25 százalékának újrahasznosításáról, 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, 2030-ra pedig ezeknek már 30 százalékban újrahasznosított anyagból kell állniuk. Emellett csökkenteniük szükséges majd a műanyag élelmiszer tárolók és poharak használatát, ahogy előírhatják például azt is, hogy egyszer használatos műanyag termékeket ne lehessen ingyenesen kínálni.

Bizonyos termékeket pedig – például az egészségügyi betéteket, a nedves törlőkendőket és a léggömböket – világos és szabványos címkével kell majd ellátni, amely ismerteti, hogyan szükséges ártalmatlanítani a terméket, annak milyen káros hatása van a környezetre, és mennyi műanyagot tartalmaz.

Szakértők szerint a tengerekben lévő szemét 85 százalékát világszerte az emberi tevékenység okozta műanyagszennyezés teszi ki. A mikroműanyag a körforgás révén az élelmiszerekbe, majd a szervezetünkbe is bejut.

Élettani hatásai egyelőre ismeretlenek, de nem kockáztatunk nagyot, ha azt mondjuk, vélhetően nem kedvezőek.