Műhelymunkából lett értékes tudásbázis – Gyermekút

A Családbarát Magyarország Központ által működtetett Gyermekút Módszertani Központ munkatársai ezúttal a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményben működő Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karára látogattak és ünnepélyes keretek között átadták az intézménynek a Gyermekút projektben kidolgozott könyveket. Az iskoláskor előtti eltérő, megkésett fejlődésű gyermekekkel foglalkozó tudásanyag az oktatók és a hallgatók számára is hiánypótló.

– Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt öt évben mi is aktívan részt vettünk ebben a projektben – kezdte Dr. Gortka-Rákó Erzsébet, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karának dékánja, amikor a kiadványokon dolgozó szakemberek és a kar jelenlegi hallgatóinak gyűrűjében átvette a könyveket. – A Gyermekút a nálunk folyó pedagógusképzéssel abszolút kompatibilis szakmai tartalmakat valósított meg, megtisztelő, hogy valamennyi szakunk, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, az óvodapedagógia, a gyógypedagógia és a szociálpedagógia szak képviselője is részt vett az elmúlt évek műhelymunkáiban. A program óriási előnye, hogy más felsőoktatási intézményekben dolgozó szakemberekkel közösen dolgozhattunk egy-egy szakmai tartalmon. Olyan gazdag szakmai anyag jött létre, amelynek módszertani elemei hatalmas segítséget jelentenek, jó részüket már be is építettük a pedagógusképzésbe. Ez a komplex szaktudás az oktatás mellett, a területen dolgozó szakemberek és a szülők számára is nélkülözhetetlen.

A közös gondolkodás ereje

A 2017-ben indult Gyermekút projekt keretében 88 módszertani, kutatási és tananyag készült, 23 képzés indult és 12 ezer szakembert képeztek ki, kialakítva ezáltal egy országos kapcsolati hálót.

– A projekt indulásakor elsősorban a hétköznapok küzdelmeiben szerettünk volna segítő kezet nyújtani a szakembereknek és a szülőknek – mondta Dr. Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ szakmai vezetője. – Korábban az eltérő, megkésett fejlődés felismerésével, az állapot azonosításával vagy a terápiás folyamat elindításával kapcsolatos ismeretek is hiányosak voltak, így már a tájékozódás sem volt gördülékeny. Kiemelt célunk volt, hogy a különböző ágazatokban, eltérő jogszabályi háttérrel dolgozó szakembereket olyan együttműködésre ösztönözzük, amely a csapatban való közös gondolkodásra serkent. Úgy gondolom, ez a modell példát mutatott abban, hogy miképpen működhetnek együtt az eltérő szinten és területen dolgozók, akár a döntéshozói szinten is. Fontosnak tartottuk továbbá, hogy minél szélesebb körben terjesszük el a szakmai tartalmakat a nagy volumenű képzések által, hiszen az összegyűjtött tudásmagvak is csak táptalajba kerülve kelhetnek életre.

A projektben protokollokat, irányelveket is kifejlesztettek a lehető leghatékonyabb eljárásrend érdekében, továbbá új szűrő- és vizsgálóeljárásokat alakítottak ki. Az ernyőprojekt keretében csaknem 60 kisebb-nagyobb fejlesztőprojektet valósítottak meg. Fontosnak tekintik, hogy a szakemberek mellett a szülők számára is mentálhigiénés támogatást nyújtsanak, ennek érdekében szülőcsoportokat indítottak. Újdonság továbbá, hogy egy olyan ellátási modellt próbálnak ki, ahol a gyermekútmenedzseren keresztül folyamatos lehet a kapcsolattartás az érintett családokkal.