Ma van az asztma világnapja. A betegségre 1988 óta minden évben május első keddjén hívják fel a figyelmet a Világmozgalom az Asztmásokért kezdeményezésére.

A leggyakrabban előforduló krónikus betegség

Tamási Lilla, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Allergológiai és Légzéspathológiai Szekciójának elnöke online tájékoztatón ismertette, hogy Magyarországon mintegy 300 ezer asztmás beteget tartanak nyilván, az új megbetegedések száma pedig évente 15-20 ezer között mozog. Ez a leggyakrabban előforduló krónikus betegség. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint a világon 300 millióan szenvednek asztmában, 2025-ig pedig további 100 millió új betegre számítanak.

Tünetmentesen is lehet élni

A szakember elmondta, hogy az asztma örökletes hajlamon alapuló, a légutakat érintő gyulladásos, krónikus betegség. Kiválthatja egyebek mellett a légszennyezés, vírusfertőzés, illetve a dohányzás is. A most erősödő allergiaszezon már önmagában is ronthatja az erre érzékeny asztmások állapotát, hasonlóan az elhízáshoz, stresszhez és különösen a légúti vírusfertőzésekhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a betegek 80-90 százaléka tünetmentes életet élhet, ehhez azonban az kell, hogy minden esetben alkalmazzák a gyulladást megelőző kezelést. Az asztmások alapterápiáját a közvetlenül a légutakban ható, a légutak gyulladását csökkentő inhalációs kortikoszteroidok jelentik.

Nem szabad elhagyni a terápiát

A súlyos asztmások egy részénél azonban már nem elegendő ez a gyógymód, hanem hosszabb-rövidebb ideig tabletta formájában szedett kortikoszteroidokra szorulnak. Ezek csökkentik a légutak gyulladását, azonban immunrendszer-gyengítő hatásuk miatt hajlamosíthatnak a fertőzésekre. Ám bizonyos esetekben a súlyos asztmások állapotromlása csak ezekkel a szerekkel előzhető meg.

– Fontos, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt is folytassák ezt a terápiát az orvos utasítása szerint a betegek – hívta fel a figyelmet Tamási Lilla. Hozzátette, hogy a súlyos asztmában alkalmazható biológiai terápiák jelentősen csökkenthetik az asztmás rohamok gyakoriságát, és némelyikkel kapcsolatban ki is mutatták, hogy használatukkal akár a szisztémás szteroidok dózisának csökkentése is elérhető.

Intő jel lehet a láz

A COVID-19 szempontjából kiemelt rizikócsoportba sorolhatók a betegek, közülük is elsősorban a súlyos és az alulkezelt vagy gyógyszereiket nem megfelelően alkalmazó asztmások. Súlyos asztmában nehezebb elérni a betegség teljes tüneti kontrollját, ezért jelentős lehet az életminőség romlás: az érintettek rendszeres vagy állandó mellkasi nyomásérzéssel, kis terhelésre is jelentkező nehézlégzéssel, sípolással, fulladással, éjszakai köhögéssel küzdenek. Ha a COVID-19 súlyos asztmás betegnél alakul ki, súlyosabb lefolyású lehet, és nagyobb kockázattal is járhat. Az ő esetükben ráadásul nehezebb lehet felismerni magát a vírusfertőzést, hiszen több tünet megegyezhet az asztmások alappanaszaival: köhögés, nehézlégzés, mellkasi nyomás. Ha ezekhez friss légúti fertőzésre jellemző tünetek kapcsolódnak – láz, száraz vagy hurutos köhögés –, akkor a szakértők azt tanácsolják a betegeknek, hogy forduljanak telefonon háziorvosukhoz.

– Az asztmásoknak – függetlenül betegségük állapotától – még szigorúbban be kell tartaniuk a világjárvánnyal kapcsolatban ajánlott óvintézkedéseket – hangsúlyozta a szakember. Ugyanakkor jelezte azt is, hogy a jól kezelt betegeknél nem jelent nagyobb kockázatot a vírus, mint a nem asztmásoknál.

(fotó: Shutterstock, privát)