A gyermekek ünneplésének gondolata több mint 150 évvel ezelőtt fogalmazódott meg. Az első feljegyzett „gyermeknaphoz” köthető eseményt az 1850-es évek végén rendezték meg az Egyesült Államokban: Charles Leonard, egy massachusettsi unitárius lelkész különleges istentiszteletet tartott gyerekeknek, ezzel is hangsúlyozva a jövő generációinak fontosságát.

Törökország volt az első ország, amely hivatalosan is gyermeknapot hirdetett: 1920 tavaszán, Kemál Atatürk, a Török Köztársaság megalapítója kezdeményezte az ünnepet, amely máig nagy jelentőséggel bír az országban – olyannyira, hogy 1929-től már nemzeti ünnepként tartják számon.

A gyermeknap nemzetközi megerősítése 1925-ben történt, amikor Genfben megrendezték az első Nemzetközi Gyermekjóléti Konferenciát. Ezen az eseményen a világ különböző pontjairól érkezett szakértők megállapodtak abban, hogy szükség van egy olyan napra, amely a gyermekek védelmét és jogait helyezi előtérbe.

A legnagyobb áttörést az ENSZ hozta el, melynek közgyűlése 1954-ben javasolta, hogy minden országban tartsák meg az egyetemes gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértéséről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. 

Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak. Ma már több mint 50 ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, bár az ünnep pontos dátuma országonként eltérhet.

Gyermeknap Magyarországon

Magyarországon az Országos Gyermekvédő Liga kezdeményezésére már a 20. század első évtizedében is rendeztek gyermeknapot, ha nem is minden évben. Edelsheim-Gyulai Lipót egyesületi elnök egy 1909. évi beszédében elmondta, hogy 1906-ban 46, 1907-ben 612, 1908-ban pedig 2262 vidéki város és község vett részt a gyermeknap megünneplésében.

A húszas években vált rendszeressé, hogy május vagy június valamelyik napját gyermeknappá nevezték ki. 1931-től már egy egész hetet szenteltek a gyermekeknek, többnyire május első felében. 

1948 novemberében a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség moszkvai tanácsülésén úgy határozott, hogy „a jövőben június hóban a világ minden olyan államában, ahol a Nemzetközi Nőszövetségnek szervezete van, gyermeknapot rendeznek A fenti határozatnak megfelelően Magyarországon 1950-től 1953-ig június első vasárnapján, azt követően pedig minden év május utolsó vasárnapján rendezték, illetve rendezik meg a Nemzetközi Gyermeknapot.

Érdekességek a gyermeknapról

  • Japánban május 5-én tartják a gyermeknapot, külön fiúknak és lányoknak dedikált ünnepekkel. A házakat hagyományos koi halas zászlókkal díszítik, amelyek a kitartást és a sikert szimbolizálják.
  • Mexikóban a Día del Niño (Gyermeknap) április 30-án van, az iskolákban aznap játékokat és különleges tevékenységeket szerveznek a diákoknak – nincs tanítás!
  • Lengyelországban a gyermeknap június 1-jén van és gyakran egybeesik az iskolai évzáró ünnepségekkel.
  • Nepálban a gyermeknap célja kifejezetten a gyerekjogok népszerűsítése, ezért ilyenkor több iskolában rendkívüli foglalkozásokon tanítanak a jogokról.

Mit tehetünk mi Gyermeknapon – túl a programokon?

Bár a rendezvények szórakoztatóak, érdemes ezt a napot mélyebb üzenetekkel is érdemes megtölteni. Íme néhány javaslat:

  • ? Meséljünk saját gyerekkori történeteinket – így nemcsak a családi kötelékek erősödnek, hanem generációk is közelebb kerülnek egymáshoz.

A Gyermeknap nemcsak a játék és a mosoly ünnepe – ez a nap lehetőséget ad arra is, hogy még jobban odafigyeljünk gyermekeink szükségleteire és álmaira.

Fotó:Schutterstock
gyereknapcsalád