Magyarországon a szív-és érrendszeri betegségek mellett a daganatos megbetegedések vezetik a halálozási statisztikákat. A KSH adatai szerint 2018-ban 131 045 haláleset történt, ennek mintegy egynegyede, 32 586 rosszindulatú daganatos megbetegedés miatt. Az adatok ijesztők, de tehetünk azért, hogy a számok ne nőjenek tovább. Például a rizikófaktorok csökkentésével és rendszeres szűrővizsgálattal. Október 1-je a mellrák elleni küzdelem világnapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a korai felismerés fontosságára, valamint a megelőzésre.

– Hazánkban évente 8000 új mellrákos megbetegedést diagnosztizálnak. A nők 7-10 százalékánál, leggyakrabban a középkorú és idősebb korosztályban (40-60 évesek) jelentkezik, de előfordulhat fiatalabb korban is. Mivel a kezdeti szakaszban gyakran tünetmentes, így nem lehet elégszer hangsúlyozni a rendszeres mammográfiai szűrővizsgálat és az önvizsgálat fontosságát. Az emlőrák ugyanis a legtöbb rákfajtához hasonlóan kezelhető és gyógyítható, függően attól, hogy mikor fedezik fel – mondta dr. Kocsis Judit, a Budai Egészségközpont onkológus szakorvosa.

A mellrák tünetei:

· tapintható, fájdalmatlan csomó a mellben

· tapintható tömött nyirokcsomó megjelenése a hónaljban

· duzzadttá, keménnyé, pirossá, torzulttá váló mell

· nem gyógyuló seb, narancsbőr tünet vagy gyulladásos bőrtünetek megjelenése, esetleg ödémával a mell bőrén

· viszkető, kipirosodó, súlyosabb esetben beforduló, váladékozó emlőbimbó

Kik a veszélyeztetettek?

· akiknél pozitív a családi anamnézis

· egyenes ági rokonságban előfordult fiatalkori (50 év alatt) emlőrák, illetve egyéb daganatos megbetegedés, pl. petefészekrák

· akiknél egy vagy több rizikófaktor áll fenn az alábbiak közül:

o késői menopauza, menopauzában hormonpótló kezelés

o terhesség hiánya vagy késői életkorra tolódása

o elhízás (főként menopauza után), zsírdús, rostszegény étrend

o ülő, mozgásszegény életmód

o dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás

o korábbi mellkasi besugárzás

Mellrák a férfiaknál? Igen!

A betegség igen ritkán (az összes emlődaganat kb. 1 százaléka esetében), de előfordulhat férfiaknál is. Hazánkban jelenleg 360 körül van az ismert férfi emlődaganatos esetek száma. Kialakulásának hátterében genetikai eltérés állhat, de az életmódbeli rizikófaktorok itt is szerepet játszanak. Mivel nehezebb a felismerésük, ezért kevésbé gondolnak erre a betegségre, és gyakran csak előrehaladottabb stádiumban derül rá fény.

Önvizsgálat és diagnózis

A rendszeres szűrővizsgálat mellett az önvizsgálat is segít a korai felfedezésben. A vizsgálatot célszerű minden hónapban ugyanabban az időszakban, a menstruációs ciklust követő napokban elvégezni. Álljunk a tükör elé és tegyük csípőre a kezünket. Figyeljük meg a mellek formáját, méretét, kontúrját, a mellbimbókat és a bőr változásait. Emeljük fel mindkét kezünket a fejünk fölé, és így is nézzük meg a fentiek szerint, valamint azt is, hogy a mell körvonala változik-e. Tegyük tarkóra az egyik kezünket, a másik kezünk 3 középső ujjának ujjbegyével, körkörös mozdulatokkal vizsgáljuk át a mellünket. Végezzük el a vizsgálatot álló és fekvő helyzetben, mindkét mellen. Vizsgáljuk át a mellekhez tartozó nyirokrétegeket is a hónaljnál, kulcscsontnál és a szegycsontnál is. Végül pedig préseljük össze a mellbimbót, hogy meggyőződjünk arról, nem váladékozik-e.

Ha a betegséget időben felismerik, a teljes gyógyulás aránya 70 százalék.

– Ha fájdalmas csomót fedezünk fel a mellünkben vagy a hónaljunkban, kisebb az esély, hogy rosszindulatú az elváltozás. Azonban semmilyen esetben se várjuk, hogy magától eltűnjön! Mindenképp forduljunk orvoshoz, aki fizikális vizsgálattal, röntgen mammográfiával, az emlő ultrahangos vizsgálatával és szövettani mintavétellel megállapítja, hogy valóban mellrákról lehet-e szó. Tartsuk észben, ha a betegséget időben felismerik, a teljes gyógyulás aránya 70 százalék, sőt a korszerű kezeléseknek köszönhetően az előrehaladottabb esetekben is egyre gyakrabban lehet teljes vagy tartós remissziót, azaz betegségmentes állapotot elérni – tette hozzá a doktornő.