Manapság többet beszélünk a parlagfűről, mint a legkülönlegesebb virágokról, és ez lehetne számára jó hír is, mégsem az: évek óta országos méretű irtás folyik ellene. És nemcsak azért, mert gyom, hanem mert veszélyezteti a termést és az egészségünket is.

A legelterjedtebb gyomnövényünk

kemény büntetés jár a felderített, parlagfűvel fertőzött területek tulajdonosainak

Mi sem bizonyíthatná jobban ügyének komolyságát, mint az, hogy ennek a növénynek világnapja is van! Június 28-án tartjuk ezt, talán azért, mert pár napra rá van a „határnap”, ameddig a gazdák elvégezhetik a parlagfű-mentesítést a területeiken. Magyarországon július elsején indul a közérdekű védekezés: kemény büntetés jár a felderített, parlagfűvel fertőzött területek tulajdonosainak. Hogy miért? A parlagfű Magyarország szántóföldjein, az építési területeken, a vasúti sínek mentén és a gondozatlan kiskertekben évről évre egyre nagyobb területen jelenik meg, a számon tartott háromszázötven gyomnövényünk között a legelterjedtebbként tartjuk számon. Pedig a növénytermesztésben jelentős többletköltségeket, termésveszteséget, az egészségügyben erőteljes allergiás tüneteket idézhet elő az arra érzékenyeknél. Mindezek ellenére szívósságának köszönhetően szinte lehetetlen kiirtani.

A felnőtt parlagfű

Kifejlett példánnyal találkozni nem kellemes dolog, allergizálhat, virágcsokor-készítés helyett inkább messzire kerüljük el a növényt! Háborítatlan felnőtt egyedei akár két méter magasra is megnőhetnek, és terebélyes, sűrű oldalhajtásai, elágazásai igen masszív élettel erősítik meg. Július végi virágzásával éri el a legrettegettebb életállapotát, innentől virágpora az arra érzékenyeknél súlyos allergiát okozhat, egészen október végéig.

Hosszú utat járt be

A parlagfű őshazája Észak-Amerika. Európában először Franciaországban jelent meg, a kuriózum növényben botanikus kertek gondozói gyönyörködtek az ezerhétszázas évektől kezdve. Amikor száz évvel később az első búza-, burgonya-, majd az első világháborúban ló- és takarmányszállítmányok érkeztek a kontinensre, velük sok-sok elpusztíthatatlan parlagfűmag is átszökött: onnantól ez a növény is helyet követelt magának az európai flórában. Nálunk Somogyban találkoztak vele először az 1920-as években, az ottaniak rácfűnek nevezték a masszív, zöld növényt.

Mindent bír

Míg a legtöbb ültetett növényt hónapokig, évekig pátyolgatjuk, hogy megtelepedjen, a parlagfű teljesen igénytelen és ellenálló. Ha kidugja apró hajtásait a földből, már nyert ügye van, mert hidegben és melegben, esőben és szárazságban is kiválóan érzi magát, sőt, könnyen és szívesen eluralkodik más növényeken is. A földbe hullott magok a legkisebb bolygatástól is csírázásnak indulnak, de a földben eléldegélnek akár három-négy évig is. Elszomorító tulajdonság ez számunkra! De az sem túl biztató, hogy virágának pora a széllel akár száz kilométer távolságra is képes eljutni, és a virágpor egészen a fagyok beálltáig a levegőben marad. És ha még számba vesszük, hogy egy közepes növény magtermése több tízezer darabot is számlálhat, és a magok akár harminc évig is csíraképesek maradnak, akkor azt gondolhatjuk: nincs mit tennünk, reménytelen a helyzet.

Nehéz a küzdelem

alkalmazkodott a klímaváltozáshoz, ellenálló a gyomirtó szerekkel szemben

A parlagfű az utóbbi negyven évben vált igazán nagy ellenségünkké: azóta pollenjének koncentrációja nagymértékben megnövekedett a levegőben. A növény Európában is komoly népegészségügyi problémát okoz. Merthogy igen jól alkalmazkodott a klímaváltozáshoz, ellenálló a gyomirtó szerekkel szemben, uralkodik más növények felett, igénytelen, nincsen természetes ellensége, irtása pedig a szigorú szabályozások ellenére is egészen esetleges. Ráadásul magjait akaratlanul mi magunk is széthordjuk a szerszámokkal, kerekekkel a mezőgazdasági vagy építkezési munkák során. Ezért van az, hogy bár a parlagfű irtása jogszabály szerint kötelező, jelenleg az ellene folyó küzdelem mellett a növény szinte akadálytalanul terjed. És sajnos irtás után a parlagfű jellemzően ismét elfoglalja a megtisztított területet…

Országos védekezés

A parlagfű okozta problémák ellen szervezett fellépés szükséges. Magyarországon ez meg is történt: parlagfű-irtó kampányokkal és széleskörű társadalmi felvilágosítással próbálnak ellene küzdeni. Sőt, mi több: irtásának elmulasztását komoly pénzbüntetéssel szankcionálja az állam - az allergiát okozó növények között egyedüliként a parlagfű esetében van ez így! A szankciók között a pénzbüntetés mellett helikopteres ellenőrzés és kényszerkaszálás is szerepel, de a pollenszórást egyelőre így sem lehet megakadályozni.

Mégis mit tehetünk?

Nem ülhetünk tétlenül, az biztos! Íme 6 gyakorlati tanács a parlagfű elleni harchoz.

1. Az irtás legyen folyamatos, és mindenképpen virágzás előtt történjen meg!

2. Rendszeresen gyomláljunk a kiskertben és a ház körül! De a parlagfű irtását semmiképp ne bízzuk gyermekekre, mert a levegőben lévő erős pollenkoncentráció kiválthatja a lappangó allergiát. Mi is kerüljük a növény közvetlen érintését, mert ez is allergiás reakciót válthat ki, húzzunk kesztyűt és maszkot a munkához!

3. Vegyünk elő kézi vagy gépi kaszát! A fiatal növényeket tömeges megjelenésük után, minél előbb tanácsos kaszálni, közel a talajszinthez. Vigyázat! A növény alacsonyan elhelyezkedő oldalrügyeiből növesztett oldalhajtások is képesek virágba borulni!

4. Sokszor sajnos csak a gyomirtós megoldás hatásos, de csak olyan helyen szabad ezt alkalmazni, ahol az embereket, állatokat semmilyen módon nem veszélyeztetheti. Az irtás a korai növekedési fázisban, a hatleveles állapotig hatásos. Kiskertekben inkább ne vegyszerezzünk!

5. A parlagfű a jól beállt gyepekbe, erdőkbe, természetes élőhelyekre nem hatol be, ha lehet, kerüljünk ezeken a területeken mindenféle talajbolygatást.

6. Igazán szép csatanyerés a parlagfű ellen, ha életlehetőségeinek csökkentésével győzzük le. Mivel a parlagfű zárt növénytakaró mellett nem fejlődik, kiszorítható jól fejlődő növényzet telepítésével, fűmagvetéssel, gyep telepítésével – dús, élő vegetáció mellett a parlagfű ki fog szorulni.

Gyógynövény vagy gyomnövény?

hosszútávú hatását még senki sem vizsgálta

Egyes vélemények szerint a parlagfű gyógynövényként is használható. Már az indiánok is gyógyítottak vele vérzéseket, sebeket, állítólag jót tesz a hajnak, a kutyák szőrének, gyógyítja az emésztési problémákat és különleges vitaminokban gazdag. Vannak, akik zöld csemegeként, lekvárként vagy teaként fogyasztják, és az allergiás tünetek enyhítésére, megszüntetésére használják. Közben vizsgálatok tucatjai az ellenkezőről szólnak, illetve felhívják a figyelmet arra, hogy a parlagfű fogyasztásának hosszútávú hatását még senki sem vizsgálta. Az Európai Unió mindenesetre nem támogatja a parlagfű tartalmú élelmiszerek forgalmazását, legyünk tehát körültekintőek, amikor parlagfüves készítménnyel találkozunk.


(Képek: shutterstock)