Kisebb rezsi, biztonságos otthon – indulhat a fűtéskorszerűsítés!

Ma már többféle modern, energiatakarékos fűtési megoldás is elérhető. Érdemes alaposan átgondolni az igényeinket és a lehetőségeinket! Ehhez adunk most egy kis segítséget. Szakértőnk, Trombitás Károly Gépészmérnök, Épületgépészeti szakreferens, a Würth Szereléstechnika Kft. munkatársa.

A hazai lakások csaknem 80 százaléka energetikailag átlagos vagy gyenge besorolású – derül ki az ingatlan.com nemrégiben készített elemzéséből, amely a Lechner Tudásközpont adatain, illetve több mint 417 ezer ingatlanhirdetés statisztikáin alapul.

A háztartásokban felhasznált energia akár 80 százalékát is felemésztheti az elavult fűtésrendszer és a meleg víz előállítása. A teljes fűtéskorszerűsítés ugyanakkor akár 20-30 százalékkal csökkentheti a családi házak és a társasházak fűtési költségeit. A tervezéskor figyelembe kell venni az épület típusát, a kivitelezés költségeit és az elérhető előnyöket.

Magyarországon a leggyakoribb fűtési rendszerek közé tartozik a gázcirkó és a gázkazán, a szilárd tüzelésű kazán, a napelemes fűtés, az infrafűtés, a hőszivattyú és a geotermikus energia. Az Otthonfelújítási támogatás lehetőséget ad új fűtési rendszer kialakítására, korszerűsítésére vagy elemeinek cseréjére, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.

Vegyük sorra a legnépszerűbb fűtési lehetőségekről a tudnivalókat.

1. Kondenzációs kazán

• A 2016. július elsejével életbe lépett kazánrendelet értelmében csak olyan gázkazán beépítése engedélyezhető, amelynek a szezonális hatásfoka minimum 86 százalék. A jogszabálynak csak kevés készülék tud megfelelni, a beépíthető gázkazánok köre lényegében a kondenzációs készülékeket jelenti.

• A gázzal történő fűtés kiépítése engedélyekhez kötött, a kondenzációs kazánhoz pedig a megfelelő füstelvezetés érdekében kötelező a dupla csövű kémény kialakítása, amely a magasságától függően jelentősen megnöveli a költségeket. A teljes rendszer kivitelezése elérheti a 3 millió forintot is.

• Előnye ugyanakkor, hogy a kondenzációs kazánok zárt égésterűek, így az égéstermék, a szén-monoxid nem távozhat belőle a lakótérbe.

• Ha a készülék kombinált működésű (kombicirkó), akkor egyszerre képes a fűtés és a melegvíz előállítására is. Ez egyben a hátránya is, hiszen egyszerre csak egy funkciót lát el, vagy meleg vizet termel, vagy fűt.

2. Vegyes (szilárd) tüzelésű kazán

• Ezek a készülékek általában azokon a területeken fordulnak elő, ahol nincs kiépített gázhálózat. Fával, szénnel és egyéb, a használati utasításban szereplő tüzelőanyagokkal fűthetők, általában növényi hulladék égetésére is alkalmazhatók. A vegyes tüzelésű kazán gázkazánnal is kombinálható, de önmagában is használható fűtési alternatíva.

• A vegyes tüzelésű kazán előnye, hogy olyan környezetbarát, megújuló fűtőanyaggal működik, mint a fa, a brikett vagy a pellet. Ugyanakkor a fűtőanyagot folyamatosan pótolni és tárolni kell, a felgyűlt égésterméket pedig el kell távolítani. A szilárd tüzelésű kazánnal működő fűtési rendszer kiépítése – a hőleadó egységek mennyiségétől, az extra víztároló beépítésétől függően – minimálisan 1 millió forintba, de akár ennek többszörösébe is kerülhet.

3. Napelemes fűtés

• A január elseje óta elérhető Otthonfelújítási támogatás olyan nagy kaliberű munkálatokra is fordítható, mint például a napelemes rendszer kiépítése.

• Ma az egyik legkorszerűbb és leghatékonyabb napenergia-hasznosítási mód a fotovoltaikus napelemes rendszer – magyarázta korábban a csalad.hu-nak Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke. Egy átlag magyar családnak 2060 kilowattóra az éves villamosenergia felhasználása. Ezt egy mindössze 1,5 kilowattos napelemes rendszerrel ki lehet váltani. Aki a házában elektromos alapú fűtést is szeretne kialakítani, annak valamelyest nagyobb napelemes rendszert kell működtetnie.

• A napelemekkel való fűtés az egyik legmodernebb megoldás, hosszútávon a fűtési költség nullázásával visszahozhatja az árát. Ma egy átlagos háztartási napelemes rendszer 8 kilowattos. Ezt körülbelül 2,5-3,5 millió forintos beruházással lehet megvalósítani, amely hozzávetőlegesen 8 év alatt térül meg.

4. Infra/elektromos fűtőpanel

• Ez a fűtési mód Magyarországon kevésbé népszerű, sokan még mindig úgy tartják, hogy az elektromos fűtés drágább, mint a gázfűtés. Ugyanakkor az elektromos panelrendszer könnyen és olcsón kiépíthető, nincs szükség engedélyeztetésre, csak az épület elektromos hálózatának teljesítőképességét kell figyelembe venni. Különösebb karbantartást sem igényel a megvalósított rendszer.

• Kétféle megoldása elérhető: vagy fűtőpaneleket helyeznek el a mennyezeten, falakon, vagy filmrétegként felhasználva a padlóba építhető be, padlófűtésként. Az infrafűtés kiépítésénél a szerelési költség jelentheti a nagyobb tételt. A fűtőpanelek ára 50 000 Ft-tól kezdődik, padlófűtés esetén a költség elérheti a 600 ezer forintot.

• Figyelem! Az infrapanel felülete nagyjából 100 fokos, így gyermekes családoknál figyelni kell az elhelyezésre!

5. Hőszivattyú

• A hőszivattyú a természet energiáját hasznosítja, az egyik leggazdaságosabb, leghatékonyabb és legkörnyezettudatosabb fűtési-, illetve melegvíz-készítési módszer. A technológia lényegében a hűtőgép működési elvének a fordítottja: a külső környezetből vonja ki a hőt és szállítja azt az épület belsejébe. A talaj-, talajvíz- vagy a légkör hőjét elnyeli a hűtőközeg, majd a kompresszió után kibocsátja. A hőszivattyú károsanyagkibocsátás nélkül működik.

• A kiépített rendszer a nyári hónapokban a lakás hűtésére is használható.

• Ez a fűtési mód azok számára ideális, akik vállalni tudják az egyszeri nagyobb beruházási költségeket, cserébe a későbbi jelentősen alacsonyabb rezsiszámlákért. A hőszivattyús rendszer kiépítésének költsége elérheti a 4-5 millió forintot.

6. Geotermikus fűtés

• A geotermikus rendszer a hőszivattyú egy speciális fajtája, ahol a csöveket 60-100 méter mélyen a földbe fúrják. Kialakításához engedélyek szükségesek. Kiváló hatásfokkal rendelkezik, ráadásul nemcsak a fűtés oldható meg vele, hanem a hűtés is.

• A geotermikus fűtésnél nem keletkezik égéstermék, mindössze a keringtető rendszer működtetésére, valamint a hőátvivő közegként működő gáz sűrítésére és párologtatására van szüksége áramra. Egy napelemes rendszerrel kombinálva akár le is nullázható a rezsiköltség.

• A rendszer kiépítése azonban költséges, egy családi ház esetében 2-3 millió forintnál kezdődik, de akár a 6-7 millió forintot is elérheti.

Egy részleges vagy komplett energetikai felújítás magában foglalja a nyílászárók cseréjét és a szigetelést is. Ez komoly tétel, de a kiadás 4-5 éven belül megtérül és hosszútávon is előnyökkel jár egy ilyen beruházás.

(Fotó: Shutterstock)