Ilyenkor általában "nincs idő" a betegeskedésre, ezért gyorsabb gyógyulásra, erőteljesebb terápiára van szükség. Az utazók patikájáról és betegségmegelőzési praktikáiról kérdeztük Matejka Zsuzsanna gyógyszerészt.  

A szakember szerint az utazás maga is lehet panaszokat kiváltó ok.  A helyváltoztatás, egy hosszabb út önmagában is stressz-szel jár. Sokan szenvednek rosszulléttől mozgó járműveken, például hajón, autón, buszon. Ilyen esetekben fontos, hogy ne menjünk üres gyomorral, de ne is együk tele magunkat indulás előtt. Az alkoholfogyasztás sem használ. Ha pedig mód van rá, a legszerencsésebb a fekvő testhelyzet, és az a legjobb, ha a jármű középső részén utazunk. 

Bár a repülőgép a modern kor legbiztonságosabb közlekedési eszköze, ennek ellenére maga a repülés egészségi kockázatokkal is jár, amelyeket meg kell előzni. Főként a 4-5 óránál hosszabb utakon növekszik meg a vénás trombózis veszélye, elsősorban az idősebb korosztálynál. Prevenciót jelent a rugalmas harisnya viselése, véralvadásgátló szedése, és a repülőút alatti lábmozgatás. A légnyomás-változás, a száraz levegő, a légkondicionálás arcüregi fájdalmakat, orrfolyási panaszokat, fejfájást okozhat. Ilyen esetekben a le- és felszálláskor célszerű orrcseppet alkalmazni. 

A gyógyszerész arra is felhívta a figyelmet, hogy aki kontaktlencsét visel, az ne használja azt a repülőn, helyette inkább szemüveget vegyen fel, ha szükséges. Hozzátette: a panaszokat enyhíti a megfelelő folyadékpótlás, ami lehetőleg ne cukros üdítő, hanem sima ásványvíz vagy gyümölcslé legyen. Ha több időzónán haladunk át, szinte törvényszerűen létrejön az úgynevezett átállási probléma, mert a szervezet ébrenlét-alvás ritmusa összezavarodik. A hosszú utak előtti fehérjedús táplálkozás és a fokozott folyadékbevitel csökkentheti az ezzel kapcsolatos panaszokat. Azok kezelésére pedig javasolható a recept nélkül kapható melatonin tartalmú készítmények szedése is. 

Egy-egy úticélnak is meg lehetnek a maga kockázatai. Így például az adott országban uralkodó egészségügyi és higiéniai körülmények, a környezetszennyezettség, a járványveszély, a hőmérsékleti viszonyok, a tengerszinthez mért magasság, a szállás típusa, a természeti katasztrófák veszélyei, a ragadozók és más veszélyes állatok, valamint akár a saját tevékenységünk a nyaralóhelyen. 

Matejka Zsuzsanna tapasztalatai szerint a magyar utazók mintegy 10 százaléka megy olyan területre, ahol fertőzésveszélynek van kitéve és a turisták közel felénél jelentkezik valamilyen egészségügyi probléma az utazás előtt, alatt vagy után. Ezek döntő többsége megfelelő felkészüléssel megelőzhető lenne. Általánosságban igaz, hogy szinte mindenki utazhat, ha az utazáshoz a személyre szabott és a célországhoz igazodó feltételek biztosítottak. 

Mit vigyen magával? 

A célország potenciális rizikófaktoraihoz és a saját egészségi állapotához igazodó, személyre szabott útipatika-csomagot, lehetőleg a kézipoggyászban. Nagyon fontos, hogy inzulininjekciót ne adjanak fel útipoggyászként, mert a csomagtérben lévő alacsony hőmérséklet tönkreteszi a hatóanyagot. Az inzulint hűtőtáskában vagy palackban kell felvinni a gépre. 

Mit ne vigyen magával? 

Nem tudni pontosan a racionális okát, de az arab országok az úgynevezett nem szteroid tartalmú fájdalom- és gyulladáscsökkentőket tiltólistára tették, ilyen például az Ibuprofen, Diclofenac. Iszlám államokba tilos óvszert bevinni. A magyar kedvenc, a mákos bejgli pedig szinte minden országban tiltólistás. 

Mivel oltasson? 

A célországoknak megfelelő védőoltásokat időben kell beadatni. Ezekről itt informálódhatnak. Nagyon lényeges tudni, hogy kiknek nem szabad védőoltást adni: várandósoknak (kivétel életveszély esetén), szoptató anyukáknak, fertőző betegeknek, magas láztól szenvedőknek, valamint azoknak, akik fehérjeallergiában szenvednek.  

Mit tegyen, ha lázad a teste?  

Az utazások során a fizikai igénybevétel általában megnövekszik a mindennapokhoz képest, a sok gyaloglás, túrázás, cipekedés miatt. Leggyakrabban akkor jelentkezik emiatt probléma, ha valaki felkészülés nélkül veti bele magát a kalandokba, például mert egyébként egész évben alig mozog. Ez okozza a balesetek és a mozgásszervi panaszok többségét. A balesetek ellátása orvosi, kórházi feladat, de a kisebb mozgásszervi panaszok öngyógyítással is kezelhetők: borogatással, ágynyugalommal, valamint gyulladás- és fájdalomcsillapító tapaszok, kenőcsök, tabletták, izomlazítók és B-vitaminok használatával. 

A folytatásban számba vesszük majd, hogy mit csomagoljunk az útipatikába. 

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt.

utazásnyaralásgyógyszermegelőzésbetegség