A többnapos szakmai találkozón Pölöskei Gáborné kiemelte: a tervek szerint a mostani 286 helyett a jövőben legfeljebb 200-féle szakmát lehetne iskolarendszerben tanulni, ezek meghatározása még folyamatban van.

Az OKJ rendszer szakképesítéseit a jövőben két részre osztanák: a rendszer egyik ágát képezi majd az iskolában oktatható 200 alapszakma, amelyek mindegyike ágazati szintű, széles körű alaptudást biztosít a diákoknak. Ezeket a képesítéseket lehetne az ötéves technikumban, illetve a hároméves szakképző iskolában, valamint iskolarendszerű felnőttoktatásban másfél-három év alatt megszerezni. A másik csoportot azok a szakmai képesítések alkotják majd, amelyek a fentieknél rövidebb idejűek vagy specializációként ráépülnek valamelyik alapszakmára. Ezeket azonban csak felnőttképzésben lehet majd megszerezni, vizsgázni pedig független vizsgaközpontokban kellene.

Pölöskei Gáborné a Magyar Nemzetnek azt is elmondta, hogy az új szakmai vizsgakövetelményeket és a képzések tartalmát a tél folyamán dolgozná ki a szaktárca az ágazati készségtanácsok szakmai észrevételeire alapozva. Kiemelte: azért nem szerepel a tankötelezettségi korhatár a szakképzési stratégiában, mert ha lenne egy ilyen ideális kor, akkor valószínűleg minden ország ezt választaná. Az viszont hangsúlyos a stratégiában, hogy lehetőleg minden fiatal végzettséggel lépjen ki a munkaerőpiacra – szögezte le.

A helyettes államtitkár emlékeztett: 2020-tól minden diák ösztöndíjat fog kapni a szakképzésben, a havi tanulói juttatások pedig a legjobb eredményt elérő diákok esetében a képzés utolsó évére elérhetik a minimálbért. Rendezik a szakoktatók bérét is, akik saját minősítési rendszert és életpályamodellt kapnának, emellett vállalati helyszínű továbbképzéseken vehetnek részt. A vállalati mérnökök pedig arra kapnak lehetőséget, hogy a munkaidejükben oktathassanak a duális iskolai partnereknél.