„Ha kell, éjjel kettőkor szervezzük át a kórházi ügyeletet” – Interjú a mentőszolgálat operatív főosztályvezetőjével
Szerző:Muhari Judit2019. 05. 09.Interjúk
Ma van a Mentők Napja. Ezen a napon a kiemelkedő munkát végző szakembereket jutalmazzák. Hőnyi Péter, az Országos Mentőszolgálat Operatív Főosztályának vezetője évekkel ezelőtt mentőhelikopterrel ment egy égési sérült kisfiúért, de a gép lezuhant. A járműben öten utaztak, ő volt az egyetlen, aki intézkedni tudott. Bár megsérült, a füstölő gépből kimentette a sérült kisgyermeket és édesanyját, két társa meghalt. Hőnyi Péter a csalad.hu-nak adott interjút.
1887. május 10-én alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. Ennek tiszteletére tartják ezen a napon a Mentők Napját, és ilyenkor kitüntetéseket kapnak az életmentésben élenjáró orvosok, mentők, egészségügyi dolgozók. Ön biztosan a kiemelkedő csapat tagja, hiszen utasa volt annak a helikopternek, amelyik néhány éve mentés közben lezuhant. Bár megsérült, utastársai Önnek köszönhetik életüket.
– Ez 2008. július 31-én történt. Egy égési sérült gyermeket szállítottunk Paksról a fővárosi égési centrumba, amikor Kiskunlacházától nem messze egy szántóföld felett leállt a hajtómű. A főpilóta, Hatala János kényszerleszállást hajtott végre. Megtett mindent a gép és az utasok épségéért, de a velem együtt mentőszolgálatot teljesítő Sörös Milos barátom a kezem között meghalt, majd három nappal később Hatala János is az intenzív osztályon elhunyt. A szállított kisgyermeket és édesanyját sikerült biztonságba helyeznem. Értesítettem mindenkit, akit csak lehetett, de nem tudtam megmondani, hogy pontosan hol vagyunk, csak annyit, hogy egy szántóföld közepén. Az azóta létező rádiórendszer akkor még tesztüzemben volt, tehát a rádió GPS-ét még rutinszerűen nem vizsgálták. Három hónap kényszerszünet után újra kivonuló mentőorvos voltam és azóta is vállalok műszakot mentőhelikopteren.
Mi lett a kisfiúval, és mentőtársai hozzátartozóival?
– A gyermekkel többször találkoztam, azóta 15 éves nagykamasz lett. Amikor legutóbb összefutottunk egy székesfehérvári bevásárlóközpontban, a srác rám köszönt, de valamilyen focimeccs ment a tévében, és bár örült nekem, mondta, hogy most átsétál a tévéosztályra. A baleset évfordulóján mindig felhívjuk egymást. Elhunyt ápoló bajtársam családjával jóban vagyok, tartjuk a kapcsolatot. Minden érintett sorsa elrendeződött, de Milos és János elvesztése soha be nem gyógyuló sebet hagyott maga után.
Mindezt hogyan élte meg az Ön családja? Tolerálja a folyamatos veszélyhelyzetet, és az állandó készenlétet?
– Amikor a szintén szakmabeli feleségem – nem sokkal a baleset után – megismert, már ebben a pörgős világban éltem. Azóta három gyermekünk született. Előfordul, hogy rosszalló tekintettel néz rám, de mindig megenyhül. A napokban például mire hazamentem, a gyermeket már elhozta az óvodából. Arról volt szó, hogy engem fölvesznek a házunknál, és megyünk vásárolni. Abban a pillanatban, ahogy megálltak a kocsival a ház előtt, felhívtak, hogy Budapesten valamelyik kórház technikai okból lemondta az ügyeletet, találjak megoldást. Beültem a kocsiba, bő másfél órán keresztül csak telefonáltam. Közben két helyen, plusz egy patikában vásároltunk. Pontosabban vásárolt a feleségem a három kicsivel. Amikor visszaültünk a kocsiba, és végre letettem a telefont, a feleségem csak annyit mondott: "de jó, hogy hazajöttél apa".
Ön irányítja az operatív főosztályt, mi a feladata?
– A mentőszolgálat működése, működtetése, az ezekkel kapcsolatos problémák megelőzése és megoldása a feladatom. Hozzánk tartozik például az új műszerek kiosztási rendjének meghatározása, a több régiót érintő és az országos szervezési problémák kezelése, vagy az, hogy egy új mentőautó, defibrillátor, lélegeztetőgép, infúziós pumpa hova, melyik régióba kerüljön. A Szolgálatvezetői és Szuperügyeleti Osztály irányítása is a főosztály dolga. A nagytapasztalatú szolgálatvezető főorvos jogosult például egy tömeges baleset felszámolásának szervezésére, vagy bármilyen rendkívüli eset kezelésére. Ő az, aki rálát az egész ország mentésére. A szuperügyeleti rész pedig a főváros és Pest megye beutalási rendjét menedzseli. Azt minden év novemberében közzé tesszük, hogy egy adott napon melyik kórház milyen szakterületen ügyeletes. Előfordulhat viszont, hogy valamelyik intézmény lemondja betegfelvételi kötelezettségét, mondjuk azért, mert megtelt az intenzív osztálya, vagy meghibásodott a CT-je. Ilyen esetben a szuperügyeletnek a szolgálatvezetővel és gyakran velem, akár az éjszaka közepén kell döntenünk arról, hogy melyik intézményt jelöljük ki a helyettesítésre. Így lehet zökkenőmentes a fővárosi akut betegút-szervezés.
Az életmentés embert próbáló hivatás. A kivonuló mentődolgozók felvételénél szempont, hogy magas érzelmi intelligenciával rendelkezzen egy jelentkező?
– Társadalmi elvárás a megfelelő viselkedés. Azt látom, hogy ha szakmailag jól is látjuk el a feladatunkat, de nem vagyunk elég empatikusak, ha nem jól kommunikálunk, akkor nem lesznek elégedettek a munkánkkal. De mindannyian emberek vagyunk, magamról is tudok negatív példát mondani. Jó pár évvel ezelőtt egy kisgyermek sikeres újraélesztését követően tovább riasztottak minket egy másik beteghez. Ő egyértelműen a saját hibájából került bajba. Szakmailag megfelelően láttam el, de nem fordultam elég sajnálattal, együttérzéssel felé, hanem korrekt tájékoztatást adtam ugyan, de tőmondatokban válaszoltam. A kisfiú esete miatt zaklatott voltam, az ő hozzáállása pedig bosszantott. Akkor ezt én nem is vettem észre, de néhány óra múlva már nagyon bántam. Annyira, hogy ma is emlékszem rá, pedig tíz éve történt.
A sürgősségi ellátással kapcsolatban gyakran merül fel, hogy a betegek akkor is igénybe veszik, ha az nem indokolt. Mikor hívjanak biztosan mentőt?
– Ha baleset történt, és ott sérültet látnak, akkor természetesen azonnal. De ez érvényes akkor is, ha egy ember erősen vérzik, vagy eszméletlen. Akinek mellkasi fájdalmai, infarktusgyanús tünetei vannak, azonnal értesítsen minket. A fájdalom lehet szorító, nyomó, bal karba sugárzó. Inkább derüljön ki, hogy a tüneteket mégsem infarktus okozza, minthogy a késlekedés a beteg életébe kerüljön. Minden perc késlekedés az elhalt szívizomrostok tömegét növeli. Ha valakinek bármilyen STROKE tünete van, elgyengül a fél oldala, ügyetlenné válik, elkent lesz a beszéde, vagy érthetetlenül beszél, és ő sem érti, amit mondunk neki, ebben az esetben is azonnal mentőt kell hívni.
Milyen adatot adjon meg a mentőt hívó a mentés irányítónak?
– A telefonáló adatai mellett azt, hogy mi és hol történt. Az is értékes információ, ha például az utcába csak az egyik irányból lehet bejutni, vagy a kaputelefonon más név van feltüntetve. A mentésirányítók kérdéseket tesznek fel, hogy el tudják dönteni, milyen szintű mentőegység, milyen sürgősen kell a helyszínre. Ha nagyon súlyos a beteg állapota, esetleg újra kell éleszteni, akkor a mentésirányító folyamatosan mondja, mit kell tenni. Ebben egyébként nagy segítséget jelenthet egy telefonos applikáció. A Szív City életmentő applikáció lényege, hogy bárki, aki kedvet, késztetést érez arra, hogy vészhelyzetben életet mentsen, az alkalmazás segítségével riasztást kaphat mobiltelefonjára, ha a közelében közterületi újraélesztésre van szükség.