Magyarországon minden koraszülött baba különleges figyelmet és ellátást érdemel, azonban az utógondozásuk eddig nem volt teljesen egységes. Az évek óta zajló szakmai egyeztetések eredményeként egy olyan irányelv jelent meg, amely rendszerszinten segít biztosítani a megfelelő ellátási folyamatokat. 

Az irányelv az EFOP-1.9.5-VEKOP-16-2016-00001 „A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése” kiemelt projekt (szakmai vezető: Dr. Kereki Judit) keretében, több neves hazai szakember közreműködésével került kifejlesztésre „Szakmai irányelv a rizikó újszülöttek utógondozásáról” címmel. Majd az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tagozatainak véleményezése és átdolgozási javaslatai mellett (a Csecsemő- és Gyermekgyógyászat Tagozat társszerzői együttműködésével) sor került az irányelv véglegesítésére és megjelenésére. 

MIÉRT VOLT SZÜKSÉG ÚJ IRÁNYELVRE?

A perinatális intenzív centrumok (PIC-ek) a legkorszerűbb ellátást biztosítják ezeknek a babáknak, azonban az utógondozás nem minden esetben volt egyforma az ország különböző intézményeiben. 

„Pontosan ezért született meg ez az új irányelv, hogy minden gyermek megkaphassa a számára legmegfelelőbb gondozást.” – mondta dr. Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ igazgatója.

„2018-ban, A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt keretében végeztünk egy kutatást, melynek révén feltártuk, hogy az egyes centrumokban a fejlődést támogató gondoskodás eltérő módon valósul meg. Különböző gyakorisággal és életkorig hívják vissza a gyermekeket a kontrollvizsgálatokra, a használt vizsgálóeljárások nem egységesek, és nem volt megfelelő eljárásrend arra vonatkozóan sem, hogy meddig követik nyomon a gyermekek fejlődését.” – mondta dr. Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ igazgatója. 

 „Ha egy bizonyos állapotú gyermek már újszülött korában megkapja a szükséges fejlesztést, tízszer nagyobb esélye lesz az állapotjavulásra,  mint ha egyéves korban kezdődik meg a beavatkozás. A legjobb eredményeket azok a gyermekek érték el, akik már csecsemőkorban megkapták a szükséges ellátást. Fontos szerepet játszik az állapotjavulásban továbbá az állapot súlyossága, a terápia óraszáma és a szülő jelenléte a foglalkozásokon. A szülői jelenlét is kulcsfontosságú tényező: azoknak a gyermekeknek, akiknek szülei aktívan részt vesznek a terápiás foglalkozásokon, jelentősen jobban javul az állapotuk.” – tette hozzá. 

MIÉRT FONTOs AZ ÚJ IRÁNYELV?

Az új szakmai irányelvnek köszönhetően a koraszülött és veszélyeztetett babák nyomon követése szervezettebbé válhat, biztosítva a szükséges figyelemmel kísérést legalább 8 éves korig.

Dr. Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ igazgatója szerint az új irányelv mérföldkövet jelent a hazai koraszülött-ellátásban:  "Az egységes utógondozási protokoll bevezetésével elősegíthető, hogy minden kisgyermek a lehető legjobb esélyekkel induljon az életben. A rendszeres kontrollvizsgálatok lehetővé teszik, hogy időben felismerjük az esetleges fejlődésbeli elmaradásokat, és megfelelő fejlesztésekkel, terápiákkal segítsük a gyermekeket. Ez nemcsak az érintett családoknak, szülőknek jelent megnyugtató biztonságot, hanem az egész rendszerben egy hatékonyabb és jobban működő ellátást eredményez."

köszönetnyilvánítás

„Ezúton szeretnénk köszönetet mondani az összes szakembernek, akik részt vettek az irányelvek előkészítésében, fejlesztésében és véleményezésében. Külön köszönetünket fejezzük ki dr. Nádor Csaba, csecsemő- és gyermekgyógyász, neonatológus szakorvosnak és dr. Cziniel Mónika, csecsemő- és gyermekgyógyász, neonatológus, gyermekneurológus szakorvosnak. Nélkülük nem kerülhetett volna megfelelő helyére az új irányelv javaslat” – fejezte be Kereki Judit.