Az április a császármetszéssel kapcsolatos információszerzés hónapja (International Cesarean Awareness month). A kampány azonban nem pusztán a magas császárarányokra való figyelemfelhívásról szól, vagy arról, miért olyan alacsony a császár utáni hüvelyi szülések aránya, hanem tájékoztat, egyebek mellett a műtét megelőzési lehetőségeiről, menetéről és következményeiről, a beavatkozás utáni regeneráció lépéseiről.

Rutin, de nagy hasi műtét

A császármetszés nagyszerű orvosi vívmány, melyre életmentő beavatkozásként gondolunk, de ma, amikor az egekbe szökik a műtéti szülésbefejezések száma, nem lehet eleget beszélni a császármetszés valódi arcáról. „Bárki, még az is, aki a legtudatosabban készül a szövődménymentes hüvelyi szülésre, kerülhet olyan helyzetbe, hogy végül a szülést – akár az ő, akár születendő gyermeke egészsége érdekében – császármetszés útján kell befejezni. A stressz forrása sokszor az ismeretlentől való félelem, így az, aki lelkiekben egy kicsit is felkészül a császármetszés lehetőségére, sokkal jobban fogja megélni azt” – mondja dr. Prosszer Mária, szülész-nőgyógyász, a Császárvonal applikáció szakmai védnöke. Tapasztalatai szerint, ha őszintén felkészítik a leendő édesanyákat arra, hogy mi várható, könnyebb lesz túllendülniük az első néhány nehéz napon. „A császármetszés ugyan rutin, de ettől még nagy hasi műtét!”

Felelős döntés kiegyensúlyozott tájékozódás után

Erre hívja fel a figyelmet Veisenberger Eleonóra dúla, perinatális szaktanácsadó jelölt, a Császárvonal szakértője is. „A szülésről való elképzeléseink sokszor tele vannak tévhitekkel, és nem biztos, hogy van mellettünk olyasvalaki, aki segít tisztán látni. A császármetszés ráadásul hatással van a pszichénkre, testünkre és környezetünkre, rövid és hosszú távon is”. A szakértő minden várandós anyát arra biztat, ismerkedjen a császárral, a császár utáni hüvelyi szülés témakörével is. Az előzetes információszerzés ugyanis magabiztosságot adhat, ráadásul a megfelelő tájékozódás nyomán a hasi szülés meg is előzhető, akár már szülésünk helyszínének tudatos megválasztásával, ahol a császárarányok alacsonyak.

A testünket örökre megbolygatja

Rákosi Dóra, gyógytornász, a Császárvonal egyik ötletgazdája naponta szembesül azzal, hogy császár után mennyire kevés információjuk van az édesanyáknak, mi is történt velük, s hogy mit tudnak tenni a minél szövődménymentesebb gyógyulásért, a műtéttel összefüggő panaszok (pl. trombózis, hasűri összenövések) megelőzéséért. „Tíz réteget vágnak át a hason, hogy a babát ki tudják emelni. Szülés után az anya annyi visszajelzést kap, hogy szép a sebe, vagy a hathetes kontrollon, hogy ‘minden mehet’. Ez félrevezető lehet, és az is, ha azt látjuk, császár után hat héttel valaki már fut, edz. A várandósság alatt, a pocak növekedésével ugyanis megváltozik a test biomechanikája, és jön a műtét, mely után a testnek gyakran segítségre van szüksége, hogy testrészeink újra kapcsolódhassanak egymással, az idegrendszerrel. Mindez egy hormonálisan, idegrendszerileg zűrös időszakban. Ezért minden császárral szült anyának végig kellene mennie egy regeneráló programon, hogy a mindennapos terhelésekhez megerősödjön, és csak aztán visszatérni a korábbi mozgásokhoz.”

A császárral kapcsolatos hiteles információk közvetítése volt a célja a Császárvonal projektnek is. Az informatív, ingyenes mobilapplikáción a császár előtti, a kórházi és a gyermekágyi időszakról is részletesen olvashatunk. A projekt része egy facebookos szakértői csoport is.

kórházújszülöttszülés