Egy balkezeseket tömörítő amerikai szervezet kezdeményezésére ünnepelhetjük 1976 óta minden évben ezen a napon a balkezeseket. Hosszú évtizedeken át azonban nem hogy ünneplésre nem volt lehetőség, sokkal inkább tiltották a „másik kéz” használatát, elsősorban a balkezes írást. Sőt a protokoll része volt az is, hogy enni az embernek a „szép kezével” kell.

Pedig a balkezesség nem egy rossz szokás!

A kialakulásának okát ma is csak kutatják. Számtalan hipotézis kering arról, hogy a balt a jobbal szemben előnyben részesítő kézhasználat a jobb agyfélteke dominanciával magyarázható. Vagy éppen tanulási folyamatok, illetve bonyolult, többszörösen összetett genetikai folyamatok eredménye. A legújabb kutatások szerint a balkezesség gerincvelői eredetű, függ a magzatot érő környezeti ingerektől, amelyek befolyásolhatják egyes enzimek aktivitását, ez pedig hatással lehet már az anyaméhben az oldaldominancia kialakulásához. Arra azonban továbbra sincs elfogadható magyarázat, hogy miért sokkal ritkább a balkezesség.

Szerencse vagy szerencsétlenség?

Balfék, balfácán, balek – mindannyian ismerjük ezeket a degradáló kifejezéseket, amelyek a sutábbakat jellemzik, míg a jobb egyszerűen mindig a jobb. Megkérdeztünk egy, a témát az érintettsége révén is alaposan ismerő pszichológust, hogy ezek a hízelgőnek egyáltalán nem nevezhető jelzők miért alakulhattak ki, és okozhatnak-e lelki zavarokat a balkezeseknek.

Kispál Gergely szerint az évtizedeken át alkalmazott „pedagógia módszernek”, az átszoktatásnak köszönhetően valóban előfordult, hogy a balkezesek ügyetlenebbek voltak. Mivel az átszoktatás kényszer alatt történt – például egy jó körmössel –, természetesen ellenérzést váltott ki és okozhatott viselkedési, tanulási zavart, sőt dadogást, beszéddel összefüggő problémákat is.

Miklós 67 éves, az 50-es évek magyar iskolájának tipikus „átszoktatottja”. Azt mondja, hiába kényszerítették rá, hogy a jobb kezével írjon, ő balkezes maradt. Ha rajzol, barkácsol vagy levest eszik, a ceruzát, fűrészt, kanalat eszébe se jut a jobb kezébe fogni. Arra sem emlékszik vissza szívesen, hogy kisiskolás korában nem sokon múlt, hogy írásból megbuktassák

– A „bal egyenlő rossz” ideológia nem csak a magyar nyelv specialitása – folytatja Kispál Gergely. – Sok kultúrában és nyelvben ugyanúgy megjelenik. Ázsiában számos helyen még mindig „divat” az átszoktatás, bár ott az írásjelek papírra vetésének technikájával indokolják a tradíciót. Ezért is érdekes, hogy azokban a kultúrákban, ahol jobbról balra írnak, és így akár logikus is lehetne a balkezesség tiltása, nincs ilyen szokás.

Kispál Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy léteztek olyan civilizációk is, amelyek a tiltással szemben éppen, hogy nagyra tartották a balkezességet: az inkáknál és a Római Birodalom korai időszakában különleges, gyógyító erőt tulajdonítottak nekik.

A világot a jobbkezesekre szabták

Egy jobbkezesek számára kialakított világban kevés a balkezességből származó előny. Létezik azonban olyan teória, amely szerint a balkezesség valószínűleg annak köszönhető, hogy az agy mindkét féltekéje erőteljesen részt vesz a nagymennyiségű információ feldolgozásában, és nem oszlanak meg annyira élesen az agy által ellátandó feladatok. Emiatt általában a multitasking vagyis az egyszerre több dologra figyelés is könnyebben megy nekik.

Kispál Gergely pszichológus szerint azonban ezt a képességet nem támasztja alá tudományos kutatás.

– A sokoldalúságra sokkal inkább az lehet a magyarázat, hogy a jobbkezesekre tervezett világban kreativitást igényel az olyan fordított eszközök használata, mint az olló, a sebességváltó vagy éppen a számítóképes egér. A balkezeseknek ki kell fejleszteniük a saját technikájukat arra, hogy ezeket a mindennapi tárgyakat hogyan lehet praktikusan, a célnak megfelelően használni.

Van olyan terület, ahol a balkezesség egyenesen a siker kulcsa

– Az egyszemélyes sportokban, mint például a tenisz, a boksz vagy a vívás, gyermekkorban viszonylagos előnyöket élvezhetnek a balkezesek, hiszen kiszámíthatatlanabbak az ellenfelek számára – mondja Kispál Gergely. – A kezdő sportolók között gyorsabban érvényesülhetnek, kiválasztódhatnak az ügyes balkezesek.

A kereskedelem is szép lassan felfedezte, hogy jónéhány eszköz kényelmetlen a balkezesek számára. Így már egyre több kifejezetten balkezes tárgy, szerszám kerül forgalomba. Kapható már balkezes toll, olló, krumplihámozó, konzervnyitó, fordított spirálozású dugóhúzó és metszőolló is.

A pszichológus ugyanakkor nem talált tudományos bizonyítékot vagy igazolt kutatást arra a mítoszra, hogy egyéb területeken, mint a művészet vagy a tudomány sikeresebbek lehetnek a balkezesek.

Andi, aki már a 70-es években járt általános iskolába, így nem esett áldozatul az átszoktatásnak, azt mondja: soha nem volt szüksége kifejezetten balkezeseknek készült tárgyakra, jól elboldogul a hagyományos eszközökkel is. Sőt, sikerült megúsznia a töltő tollal írást is, a tanító néni már elsőben engedélyezte a golyóstollat, így óriás tintapacák nélkül ment az írástanulás. Egyetlen igazi ellensége a spirálfüzet! Jó hír, hogy már az is kapható, jobb oldalon gyűrűzött változatban.



(képek: shutterstock)

világnaptanuláséletmódpszichológia