Az eddig sem volt kérdés, hogy a szülő és a gyermek közös játéka nagyon fontos szerepet játszik a kicsik fejlődésében. A játékok vizsgálata során készült egyik legjelentősebb tanulmány (IKEA által publikált 3. Annual Play Report) ugyanakkor arra világított rá, hogy ez a hatás még nagyobb lehet, mint korábban gondoltuk.


A felmérésben nyolc hónapon keresztül rendszeresen tartották a kapcsolatot mintegy 300 családdal Németországban, az Egyesült Államokban és Kínában. A cél az volt, hogy megtudják, hogyan és miért játszanak a szülők a gyermekekkel.

Miért játsszunk?

A kutatás során keresték az okokat a játékra és ezt az ötöt találták:

  1. játssz a felfedezésért, ami lehetőséget ad egy fizikai szintű vagy érzelmi utazásra, amely által fel lehet fedezni valahol valami újat
  2. játssz, hogy helyre álljon a világ rendje, ami leginkább valami megszokott, ismerős, mint a régi táblás, dobozos játékok, a nosztalgia sokszor segít, hogy a túlpörgetett munka után a visszataláljunk az origóhoz
  3. játssz, hogy kapcsolódhass, valódi, offline módon, igazi érzelmekkel
  4. játssz, hogy megszökhess egy kicsit a napi rohanásból, és mókuskerékből
  5. játssz, hogy kifejezhesd magad, hogy megnyilvánulhasson a kreativitásod

Hogyan játsszunk?

Több lehetőség is adódik, ha már megvan bennünk a szándék:


Az egyik a „szabadstílusú játék”, amikor a gyermek találja ki random a szabályokat és a szülőnek úgy kell alkalmazkodnia, hogy nincs mibe kapaszkodjon és a hirtelen szabályváltások a gyermek ízlésének megfelelően alakulnak.

A másik a "építsünk együtt" jelmondatú közös cselekvés amely során a felnőttek- gyerekek együtt hoznak létre valami újat.

A harmadik pedig a "tükör játék", mely során a gyerekek a szülők viselkedését mutatják meg a maguk módján.

Miért jó a játék?

A megkérdezettek egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy a közös, játékos időtöltésnek megvan az előnye mind a gyermek, mind a szülő számára.

„Táplálja a gyermek önbizalmát és erősíti a döntéshozatali képességét. A szülő számára pedig lehetővé teszi, hogy gyermekszemmel tapasztalja meg újra a világot, új ötleteket szabadítson fel és felrázza a normatív gondolkodását” – olvasható.

A kreatív, szabályokon kívüli, művészeti, alkotó játéktípus - ami szülői szemmel a festékek, papírok, anyagok, gyurma hatalmas káoszát jelenti a konyhaasztalon - valójában „... a kreatív gondolkodást segíti a felnőttek és a gyermekek számára is. Azt, hogy a képzelőerejük segítségével megragadják a szabályokon és a kötelezettségeken túli világot” – így a tanulmány.

A „formális játékok” pedig „közel hozzák egymáshoz a családokat, és szórakoztató módon járulnak hozzá felnőttek és gyermekek összpontosításához, pihenéséhez és kreatív problémamegoldásához.”


Nem mindig egyszerű leülni egy fárasztó nap után játszani a gyermekekkel, de ha hagyjuk magunkat belemerülni a gyermeki világba, mindannyian csak nyerhetünk vele.