A kisváros még 2016-ban, önköltségen alakított át egy önkormányzati épületet mentési ponttá, hogy a mentőegységek gyorsabban kiérthessenek a betegekhez. Az átadás óta több, mint háromezer embert látott el az ott állomásozó mentő. Az időnyereséget elemezve a mentőszolgálat szerint a város befektetése éves szinten 7 percet javított a betegek elérési idején, ami kritikus esetekben nagyon sokat számít.

Az önkormányzat a statisztikák látva kereste fel az Országos Mentőszolgálatot, akik megvizsgálták a Győr-Moson-Sporton megyei kiérési adatokat. Akkor az esetek 83 százalékában ért ki a mentőegység 15 percen belül, Lébény esetében viszont ezek az adatok a megyei átlag alatt voltak.

A mentőszolgálat egy mentési pont kialakítását javasolta. A helyi önkormányzat erre a célra egy saját épületet ajánlott fel, amit ötmillió forintból újított fel és rendezett be a mentők számára, az ezzel járó közüzemi számlákat – évi félmillió forintot – pedig azóta is állja. A mentőegységek a környező mentőállomásokról érkeznek, ahonnan biztosítják a környező települések mielőbbi sürgősségi ellátását is. Az OMSZ a 2016 és 2018 közötti esetszámokat vizsgálva megállapította, hogy a befektetés éves szinten 7 percet javított a betegek elérési idején, ami kritikus esetekben nagyon sokat számít.

A mentési pont olyan állomáshely, ahová valamelyik környékbeli mentőállomás mentőegysége reggeli váltás után egy bizonyos időszakra (rendszerint az esti váltásig) kitelepül, így szükség esetén közelebbről indulhat és gyorsabban érkezhet a beteghez. Ilyen „kihelyezett állomás” létesülhetett többek között Solton, Révfülöpön, Dédestapolcsányban, Pálházán, Füzesabonyban, Nádudvaron, Dunaharasztiban, Hajdúsámson, Dévaványán, Kiskörén és Abádszalókon is.


(Fotó: positive.hu)

mentőtámogatástegyünk jót