Balogh Jenő festőművész keleti útjai során olyan mélyszegénységben élő családokkal találkozott, akiknek kilátástalan helyzetét látva komoly lépésre szánta el magát: az Országgyűlésnél kérvényezte szeptember 5-e világnappá nyilvánítását. Hosszú évek kitartó levelezései után törekvése végül 2011-ben célba is ért.

Honnan indult?

Mióta világ a világ, a humanitárius tevékenység életünk része. Az emberi jóság eredendő, belülről jön a késztetés, hogy segítsünk másoknak. Mégis Teréz anya volt az, aki letette a jótékonykodás „alapkövét”: 12 éves korában egy belső hang hívására döntött úgy, hogy az életét az elesettek megsegítésének szenteli. 18 évesen belépett egy írországi rendbe, ekkor vette fel a Teréz nevet is. Többnyire az ő lelkiismeretes munkájának köszönhető, hogy mára rengeteg karitatív szervezet alakult és egyre nagyobb teret hódítanak a különböző jótékonysági mozgalmak is.

Mikor adakozunk a legtöbbet?

Kiemelt időszakokban, például karácsonykor jelentősen megnő a jótékony megmozdulások száma. Nemzetközi adatok szerint a támogatások harminc százaléka az év utolsó hónapjához köthető, vagyis mondhatjuk, hogy a szeretet ünnepe sokakban elindít valamit. Még rohanó világunkban is az ünnepek közeledtével sokkal nyitottabban és érzékenyebben állunk a világhoz, szívesen adunk nemcsak a szeretteinknek, hanem idegeneknek is. Mégis, ahogy a rászorulók az év többi napján is szükséget szenvednek valamiben, illetve mindig vannak támogatásra váró, nemes célok, úgy a mi segítségünk is elkél az ünnepektől függetlenül is.

Egészségesebbek leszünk tőle

– Ha a jótékonykodásra gondolunk, talán elsőként e tevékenységek etikai vonzata jut eszünkbe – mondja a csalad.hu-nak Németh Zsuzsanna pszichológus. – Hiszen segíteni másoknak, egy fontos ügyet, vagy célt támogatni helyénvaló cselekedet. Ritkán gondolunk azonban arra, hogy a jótékonykodás mindezeken felül lelki egyensúlyunk megőrzését, egészségünk fenntartását, önértékelésünk stabilitását és a saját növekedésünket is szolgálja. Agyunkban ugyanis olyan hormonok szabadulnak fel, amelyek örömérzetet váltanak ki, illetve segítik a stressz általi fizikai reakciók legyőzését. A saját érdekeinken túlmutató viselkedésben rejlő szeretet, a másokért való lelkesedés érzése immunserkentő hatású, mely hozzájárul a szervezet ellenállóképességének növekedéséhez. Különösen fontos lehet egy betegséggel küzdő ember esetében, mivel serkenti a gyógyulási folyamatot.

Jót tesz az önbizalomnak

– A segítés lehetőséget nyújt a társas összehasonlításra is, ugyanis megtanuljuk pozitívan értékelni saját sorsunkat, helyzetünket, melynek köszönhetően nő az életünkkel való elégedettség érzése – folytatja Zsuzsanna. – Emocionális nyereségekkel jár, javítja a hangulatot azáltal, hogy az önmagunk felé irányuló pozitív érzéseket – mint amilyen például a büszkeség – belső jutalomként éljünk meg. Ez a támogatói magatartás növeli az énhatékonyság érzését, általa sikeresnek, eredményesnek, erősnek érezhetjük magunkat, mely magabiztossá tesz bennünket és javítja az önértékelésünket is.

Önzetlenül adunk?

fontos a megfelelő mérték és egyensúly megtalálása

Sokan úgy vélik, hogy a jótékonykodás valójában egy önző cselekedet, ugyanis az adakozó így próbál könnyíteni a lelkiismeretén, amiért a hétköznapi életben nem bánik jól embertársaival, vagy kompenzálni akar valamit, amivel nem elégedett önmagával kapcsolatban. A szakértő szerint a jótékonykodás területén is megfigyelhetők szélsőségek, túlkapások, ezért nagyon fontos a megfelelő mérték és egyensúly megtalálása.

– Ha a segítés öncélú, akkor a segítő kapcsolatot az alá-fölé rendelő viszony dominálja, az adakozót a hatalom motiválja, aki saját életét és érzéseit túlságosan a háttérbe szorítja. Ha a segítségadás célja valaminek a kompenzálása, az mind a segítő, mind a segített fél számára káros lehet.

Hogyan segíthetünk jól?

érdemes jótékonykodás előtt kicsit utána olvasni a szervezet munkájának

Mérjük föl, hogy a számunkra szimpatikus célszemélynek, vagy szervezetnek mire van igazán szüksége. Van, ahol a pénzadomány a legcélravezetőbb, amelyet az adott egyesület arra használhat fel, amire szerinte fontos. Tény, hogy az efféle támogatással a legkönnyebb visszaélni, ezért érdemes jótékonykodás előtt kicsit utána olvasni a szervezet munkájának, vagy ha magánemberről van szó, megismerni személyes történetét. Mélyszegénységben, betegségben élő rászorulók esetén rengeteget segíthetnek a tárgyi eszközök és az ételek: bútorok, ruhák, tartós élelmiszerek, tisztasági, kozmetikai cikkek.

A kicsi is számít

Nem kell nagy dologra gondolnunk, ha adni szeretnénk. Sokan azért hessegetik el a jótékonykodás gondolatát, mert úgy vélik, hogy a kis adomány csak csepp a tengerben, pedig tényleg igaz a mondás, miszerint „Sok kicsi sokra megy”. A lényeg a szándék, hogy szeretnénk segíteni és teszünk is érte.