2018-09-25 20:00:00 A Romengo és a Mendelssohn Kamarazenekar közös koncertje

Egy/Kor - kiállítás a Műcsarnokban

2017. December 6. - 2018. Január 28.

A szocializmus idején "félárnyékban" maradt képzőművészi életműveket tár fel a Műcsarnok Egy/Kor - Különutak és kivonulás a konszolidáció idején címmel szerdától látogatható kiállítása.

A több részegységből összeálló tárlat egy olyan világot láttat, amely a politikai és egyéb megfontolások miatt így soha nem volt látható - mondta el a kiállítás keddi sajtóbemutatóján a Műcsarnok művészeti igazgatója.

Szegő György hangsúlyozta, hogy a bemutatott korszak a szocreál és az avantgárd kettősségénél jóval sokrétűbb volt, a kiállítás pedig olyan "elvarázsolt világokat" tár fel, amelyek az akkori hivatalos kultúrpolitikába nem fértek bele.

A tárlat a legjobb időpontban nyílik, hiszen már van rálátás a bemutatott korszakra, de még él az alkotók számos kortársa - jegyezte meg a művészeti igazgató.

A Műcsarnok kiállítása külön résztárlatokon mutatja be Blaskó János, Gadányi Jenő, Jakobovits Miklós és Karátson Gábor művészetét, míg a Félárnyékban című egység Bocz Gyula, Cerovszki Iván, Csutoros Sándor, Dombay Győző, Lisziák Elek, Ócsai Károly és Szeift Béla munkásságába enged betekintést.

Gadányi Jenő művészetére a Nyolcak, az aktivisták és nagybátyja, Vaszary János gyakorolta a legnagyobb hatást; életművére párhuzamosan jellemzők a figurális és a részben vagy teljesen absztrakt munkák - mondta el a tárlatot Rainer Péterrel együtt rendező Rockenbauer Zoltán.

Mint hozzátette, a modernizmus "kiemelkedő és nagyon szerethető személyiségeként" számon tartott Gadányi pályája 1948-ban, a "fordulat évében" megtört, és bár 1956-ban ismét kiállíthatta színpompás műveit, 1960-as halála megakadályozta a valódi művészi visszatérésben.

Blaskó János vele szemben sosem tett szert szélesebb ismertségre; Kopócsy Anna kurátor elmondása szerint inkább tanárként, Csáji Attila, Cseh Tamás, Türk Péter és más nagy nevű művészek mestereként emlékeznek rá. Munkáira jellemző a látványtól elvonatkoztató képépítés, de nem a száraz absztrakció, mert az élménygazdagság képeinek fontos eleme - emelte ki Kopócsy Anna.

Karátson Gábor rendkívül sokoldalú alkotó, aki költőként, íróként, filozófusként, aktivistaként és képzőművészként is tevékenykedett. A kiállítását Mayer Marianával együtt rendező Bellák Gábor felidézte, hogy Karátson Gábor 1956 után fordult az írás helyett a festészet felé. Hatott rá a szürnaturalizmus, ebből egy sajátos mikrorealizmust fejlesztett ki: nagy figyelemmel jelenítette meg a legapróbb motívumokat is, festészete mégsem lett kisstílű. "Egy cigarettacsikket lefestve is képes volt egy külön mikrokozmoszt teremteni" - mutatott rá Bellák Gábor.

Jakobovits Miklós művészetéről szólva Ujvárossy László kurátor nemzedékének legkiválóbb romániai festőjeként méltatta a kolozsvári születésű alkotót. Jakobovits szarkasztikus humorral készítette a romániai diktatúra groteszk világát megragadó képeit, munkáinak másik vonulata pedig a festészet anyagaival kísérletező, reliefszerű alkotások sora, de kerámiákat is készített. Utolsó periódusára jellemzők az úgynevezett rozsdaképek, melyeken az oxidáció és az idő még mindig dolgozik.

Szemadám György a Félárnyékban című kiállításba hét, szinte feledésbe merült alkotó munkáit válogatta be. Sorsuk mutatja, hogy a "boldog gulyáskommunizmus" évei milyen komoly sebeket okoztak, de ezek a művészek ennek ellenére hihetetlen elszántsággal dolgoztak. Talán éppen az alkotás által váltották meg magukat - mondta Szemadám György.

Bocz Gyula emblematikus plasztikai műve, a villány-nagyharsányi kőbányában készült és felállított Spirál 2. című szobor a kiállítás 2018. január 28-i zárásáig a Műcsarnok előtti füves területen lesz látható.

(MTI, Fotó: Illyés Tibor/MTI)

Időpont: december 6. - január 28.

Helyszín: Műcsarnok