Hét éve született meg az első gyermekem, majd négy évvel később követte az öccse. Abban a szerencsés helyzetben vagyok újságíróként, hogy a kicsik kétéves korától itthonról is tudtam írni hébe-hóba magazinoknak, így nem estem ki teljesen a munka világából. Ettől függetlenül mindig félve hessegettem el magamtól a gondolatot, mi lesz, ha a kistesó is óvodába megy, és nekem vissza kell állnom napi 8 órában dolgozni. Látom, mennyire küzdenek nap mint nap a kisgyermekes szülők, hogy megtalálják az egyensúlyt a munka és a család között – gyakran kevés sikerrel, az elképesztő logisztika ellenére is. A túlterheltségnek elsősorban a gyermek issza meg a levét, de a munkaadó sem jár jobban egy mind kevésbé motivált, és egyre fáradtabb munkavállalóval.

Ha letelik a három év...

Eljátszottam a gondolattal, milyen lenne számomra az ideális visszatérés szeptembertől. A gyermekek előtt rovatvezetőként dolgoztam egy női magazinnál Budapesten. Most a főváros vonzáskörzetében lakunk, és ha ez a pozíció nyitott is lenne, akkor sem tudnék 8 órában dolgozni, hiszen vagy este, vagy reggel nem látnám az ovit kezdő fiamat és az iskolát kezdő lányomat. 6 órás részmunkaidős állásnál ugyan jobb a helyzet, de mit csinálok, ha szólnak az oviban vagy az iskolában, hogy baj van valamelyik gyerekkel? Ugyanis másfél óra alatt érek haza Pestről.

Elég gyorsan eljutottam arra a megállapításra, hogy az én esetemben a 4 órás távmunka lenne a megfelelő ahhoz, hogy anyaként, dolgozó nőként és feleségként is helyt tudjak állni anélkül, hogy az egyik szerep a másik rovására menne. És ennél a pontnál sóhajtottam egy nagyot, hogy ilyen munkahely úgysem létezik. Kiderült azonban, hogy mégis! Ugyan nem tudtam kitolni szeptemberig a visszatérést, de itthonról dolgozhatok napi 4 órában, aminek egyetlen szépséghibája, hogy az ovikezdésig többnyire éjszakai műszakban, hiszen a gyerekeket nem fogom beültetni a tévé elé azért, mert én cikket írok. Erre mondják azt, hogy valamit valamiért...

Munka-magánélet integráció

Tisztában vagyok azzal, hogy a történetemmel egy viszonylag szűk réteget képviselek, az általam leírt igények azonban sok kisgyermekes szülőben megfogalmazódnak. Ezt támasztja alá szakértőnk, Csoknyai-Horváth Gabriella, a csalad.hu-t kiadó cég, a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. HR igazgatója is.

– Egyre inkább jellemző a munka-magánélet egyensúlya helyett a munka-magánélet integrációja. A technológia fejlődésével sokan online dolgoznak, így gyakorlatilag elmosódnak a munkavégzés éles határai térben és időben, így például a nemzetközi területen dolgozóknál az időzónák miatt is így alakul. Minden munkavállaló igénye a rugalmasság, vagy legalábbis az a lehetőség, hogy a családja ellátását meg tudja valósítani. A kisgyermekes édesanyák, édesapák reggel óvodába viszik a gyermekeiket, ezért nem tudnak beérni mindig nyolcra a munkahelyükre, főleg, ha hosszabb utazással is jár a munkába járás. Egyre több jelentkező szeretne távmunkát, otthonról végezhető munkát, vagy legalább heti egy alkalommal otthonról dolgozni. Kisgyermeket nevelő szülő esetében felmerül a részmunkaidős állás iránti igény is.

Családbarát részmunkaidő

Sajnos nem minden munkahelyen valósítható meg a távmunka, vagy az otthoni munkavégzés, de a szigorú beosztással működő cégek is élhetnek családbarát módszerekkel.

– A kötött munkabeosztással foglalkoztató cégeknek sem kell lemondaniuk a családbarát minősítésről – folytatja a szakember. – Létezik olyan működési gyakorlat, amiben a beosztást készítő vezető összeegyezteti az egyes dolgozók igényeit. A másik lehetőség, ami kezd elterjedni az ilyen típusú munkahelyeken, például a kiskereskedelemben vagy a szállodaiparban, hogy részmunkaidőben és fix munkanapokon dolgoznak az alkalmazottak. Úgy kötnek szerződést egy kisgyermekes anyával, hogy az adott héten csak az előre meghatározott munkanapokon dolgozik majd. De a munkahely családbarát jellege megnyilvánulhat juttatásokban is. Ez lehet akár a vállalat saját terméke, amihez a dolgozó kedvezményesen juthat hozzá a családjával együtt, vagy akár a törvényen felül biztosított fizetett szabadság például gyermek születése vagy házasságkötés esetén.

Amikor beteg a kicsi

A gyermekes munkavállalók sokszor két tűz közé kerülnek: ha beadják a kis beteget az oviba, kitör a botrány, az óvónők pedig a fejéhez vágják, minek kellett ilyennek a gyerek. Ha viszont a szülő otthon tartja a beteg csöppséget, és táppénzre megy, akkor amiatt aggódik, hogy az állásával játszik. Gabriella szerint a megoldás itt is a rugalmasságban rejlik.

– A gyermek betegsége miatti táppénz megfelelően szabályozott, ennek ellenére a szülő hátrányban érezheti magát egy olyan kollégával szemben, aki mindig bent tud lenni a munkahelyén. Tapasztalatom szerint azonban, ha ezt a helyzetet a vezető és a beosztott rugalmasan kezeli, és a gyermek betegsége miatt kiesett feladatokat az édesanya bepótolhatja egy másik időszakban, akkor a munkavállaló sokkal elkötelezettebbé válik a munkahelye iránt. Amikor a nehéz körülményeket is képes figyelembe venni a munkáltató, akkor a munkavállaló biztos, hogy nem keres másik munkahelyet, mivel ezt a fajta flexibilitást nem biztos, hogy másutt is megkapja.



Komoly versenyelőny a családbarát szemlélet

A legfrissebb felmérés szerint nem a bérezés az elsődleges szempont, ami miatt az álláskereső számára vonzó lesz egy munkahely és lojálissá válik irányában, hanem a rugalmasság. A most pályakezdő fiatalok eleve így szocializálódtak, a kisgyermeket nevelő szülők pedig a családi élet miatt tartják fontosnak a rugalmas munkahelyet.

– A cégek a kiélezett munkaerőhiányos helyzetben kénytelenek lesznek tudatosan igazodni a munkavállalók igényeihez, de a vezetői elköteleződés az, ami igazi hajtómotorja lehet a szemléletváltásnak. Nagy kérdés, hogy a mai klasszikus modellben gondolkodó munkahelyek hogyan fognak hatékonyan működni, ha nem változtatnak a régi berögződéseken és előítéleteken. A munkáltatónak az a célja, hogy megtartsa a munkavállalót, hiszen nagyon sokba kerül új embert keresni a feladatra, majd betanítani az új alkalmazottat. A családbarát munkahely elérheti azt, hogy stabil munkavállalói bázisa legyen. Komoly versenyelőnyt jelenthet a munkaerőpiacon a cég számára a többi vállalattal szemben, ha jól működnek a családbarát gyakorlatok. Megfigyeltük, hogy ha a munkaadó erről hivatalos és minőségi tanúsítvánnyal rendelkezik, akkor azzal plusz értéket ad a munkáltatói márkához. A Családbarát Hely tanúsító védjegy egy olyan kiemelkedő, pozitív megkülönböztetés és hiteles minősítés, ami miatt a munkavállalók szívesebben választhatják az adott céget. Tulajdonképpen egyfajta biztosítékot jelent a munkavállaló számára, hogy az a munkaadó, aki viseli ezt a címet, valóban megfelelő és elvárható módon működik. A munkavállalók értékelik a megbecsülést, ezáltal sokkal elkötelezettebbek és jobb teljesítményt nyújtanak, hiszen ők is azt szeretnék, hogy a cég minél jobban működjön. A Családbarát Hely tanúsító védjegy minősítéssel így a dolgozó szülő és a munkaadó szervezet kölcsönösen jól jár.

(fotó: shutterstock)